Előfizetés

Pesti Erzsi bemutatkozása

Mészáros Márton
Publikálás dátuma
2017.09.26. 07:46
Fotók: Sergey Markosov
Összművészeti programsorozattal ünnepli centenáriumát a pesterzsébeti művelődési központ.

Pesti Erzsi Százszor Szép közösségi összművészeti programsorozattal ünnepli Pesterzsébet ikonikus helyszíne, a Csili Művelődési Központ századik születésnapját. Az intézmény, amelyet a köznyelv, noha sok beceneve volt, Csili néven őrzött meg 1917-ben jött létre, amikor a pesterzsébeti vasasok vásároltak egy kis házat, hogy azt munkásotthonná alakítsák, emlékeztetett Várhalmi András, a művelődési központ igazgatója. Mint mondta, a kibővített és átalakított épület 1918. március 2-án Csillag utcai Vasas Munkásotthon néven nyílt meg, innen az évtizedeket túlélő ragadványnév.

„Nem csupán lezárni szeretnénk egy évszázadot, hanem egyben megnyitni egy újat is, elsősorban olyan rendezvényekben és programokban gondolkodunk, amelyek hagyománnyá válhatnak a kerületünkben” - mondta Várhalmi András az évadról, amelynek Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár és Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a fővédnöke. Kultbarkas, avagy házhoz megy a kultúra címmel október 31-ig modern echós szekér módjára az intézmény kis teherautójával szállítja el a műsorát hatvan pesterzsébeti utcába, néha születésnapi ünnepségekre is házhoz mennek.

A kerek évfordulóra létrehozták a Pesti Erzsi Százszor Szép közösségi összművészeti programsorozatot és kitalálták Pesti Erzsi alakját. A jelképes figura történetét a Jeli Viktória által költött mese teszi élővé, ezt Pesterzsébet száz lakója rögzíti hangfelvételen, az elkészült munka pedig február 13-án a művelődési központ Bubik Istvánról elnevezett színháztermében, a Pesterzsébeti Közgazdasági Szakgimnázium tanulói által készített némafilm kíséretében debütál.

Az idei év programjai közül kimagaslik a város névadója, Erzsébet királynét is megidéző Sisi Bál, amelyet november 18-án, Erzsébet napon tartanak.A sorozatot ének- és kórusverseny, táncrekordkísérlet, nemzetközi nagymesteri sakkverseny és az Old Sámson, a Karthágó, a P. Mobil és a Hitrock fellépésével tarkított rockmaraton is színesíti.

Pogány Judit a bábokkal

Nagyszabásúnak ígérik azt az előadást, amely Selyemakvárium címmel márciusban kerül közönség elé. Ebben egy idős asszony meséli el történelmi mérföldköveket átfogó életét, ennek részletét Pogány Judit, a darab főszereplője a sajtótájékoztatón is előadta. Az egyedüli vállalkozásban hat bábtársulat, köztük a debreceni Vojtina és a Csiliben kibontakozott Astra Bábegyüttes szerepel. "Az előadás országos esemény lesz, mert az ország különböző csücskeiből jönnek bábosok a jelenetek eljátszására, s egy élő szereplője lesz: az általam megformált öregasszony, aki elmeséli az életét” – mondta lapunknak Pogány Judit.

A Kossuth-díjas színművész szerint az anyag nagy és nehéz, nagyon sajátos nyelve van, a munkát pedig azért vállalta, mert Schermann Márta színházi rendezővel már több ízben dolgozott együtt, a Trafó öt előadást felölelő Városi Ferenc-sorozatából kettőben játszott. A vele való közös munka két fontos állomását felidézte: azt, amikor a Tűzoltó utcai Gyermekklinika belső udvarán adták elő azokat a történeteket, amelyeket elhunyt vagy meggyógyult gyerekek hozzátartozói osztottak meg velük, és azt, amikor arról készült előadás, miképpen viszonyulnak egy ház lakói a mássághoz, vagy ahhoz, ha arabok vagy cigányok laknak a szomszédban.

A művész mesélt arról is, hogy örül a művházak felújításának, mivel közülük sok korábban lerongyolódott állapotban volt. „Amikor a kaposvári színház tagja voltam, iszonyú sokat jártunk művelődési házakba: Siófoktól Zalaegerszegen keresztül Nagykanizsáig számtalan helyen. Akkoriban akadtak nehéz helyzetek, sok intézményben recsegő és szálkás volt a padló, de azóta majdnem mindenütt felújították őket” – tette hozzá.

Táncoló fiataloktól a terrorig
A Népszava szinte végig kísérte az intézmény sorsát: a Csili Művelődési Központ létrehozásának 90. évfordulójára, 2008-ban megjelent A Csili története című kötet több korábbi tudósítást (1924, 1930, 1931) is őriz az előadásokról, kultúrmunkákról.
A napilap beszámolt az egykori Munkásotthon '20-as évekbeli kibővítéséről és átépítéséről: akkoriban havonta mintegy 5 ezer pengő bevétel folyt be, egy-egy rendezvényen néha 5-6 ezer fiatal mulatott. A Népszava hírt adott arról a nyilas támadásról is, amely 1944-ben zajlott le a kultúrházban (Gumibotos, bikacsökös, késes nyilas terrortámadás a pestszenterzsébeti Vasasotthonban, 1944. február 1.).

Elfogadás némi katarzissal

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2017.09.26. 07:45

A Notre Dame-i toronyőr a szegedi Dóm tér után beköltözött a Nagymező utcába, várhatóan hosszú sikerszériára ítélve.

Kerényi Miklós Gábor kétségtelenül képes elmesélni egy történetet a musical eszközeivel. Még hozzá hatásosan, ezt már eddig is bebizonyította, és ezt teszi most is a Notre Dame-i toronyőr esetében a Budapesti Operettszínházban. Persze rögtön meg lehet jegyezni, hogy a Victor Hugo regényéből, illetve az egykori Disney rajzfilmből Alan Menken zenéjével készült adaptációt legfeljebb elrontani lehet, ám a dolog még sem ilyen egyszerű.

A musicalt nyáron hat alkalommal játszották már a Szegedi Szabadtéri Játékokon, most pedig a kőszínházi, vagyis a Nagymező utcai teátrum premierjének lehettünk a részesei. Az Operettben is impozáns a látvány, amely a díszlettervező Khell Csörsz igényes munkáját dicséri. Monumentális a torony, ki és befordul, ahogy kell, de mégsem nyomja el a színészeket, inkább segíti őket. A másik kifejezett erőssége a produkciónak a koreográfia, melyet Duda Éva jegyez. Néhol erőt, energiát sugárzó, máskor érzékeny és mély. Ez a kettősség igaz az előadásra is. Képes több tónusban megszólalni. Számomra a csendesebb, halkabb és ebből adódóan kevésbé harsány jelenetek a kedvesebbek. Kerényi Miklós Gábor ugyanis próbál élni a lehetőséggel, vagyis a történet által kínált szociológiai és morális kérdéseket is felerősíti.

Hangsúlyt kap az elesettek, hátrányos helyzetűek elfogadásának a problematikája. Ez a téma Victor Hugo óta, mint nap mint nap érezhetjük, semmit sem vesztett az aktualitásából. Azt is jól érzékelhetjük az előadásból, hogy az együttérzés , empátia helyett gyakran a gyűlölet a válasz ezekre a felvetésekre. Lehet, hogy a műfajból ered, de ezt az egész problémát a produkció nem képes teljesen kibontani, érinti, mutat is belőle jócskán, de inkább leegyszerűsíti. Üldözik, megvetik Quasimodót, mint ahogy a gyönyörű cigány lány Esmeralda is a tömeg célpontjává válik. És ennek nem lehet más a végkimenetele, mint hogy ketten szövetségessé válnak.

A történet romantikus, tele szélsőséges megnyilvánulással, szenvedéllyel, szerelemmel jókkal és gonoszakkal. A jókat az első szereposztás premierjén Veréb Tamás (Quasimodo), Gubik Petra (Esmeralda) és Kocsis Dénes (Phobeus) alakították, valamennyien bírták hanggal, különösen a fiúk. Színészi játékot tekintve is igyekeztek, talán Veréb Tamás jutott ebben a legmesszebbre, de Gubik és Kocsis színpadi jelenléte is hordozott örömteli momentumokat.

A gonoszt, Claude Frollót Szabó P. Szilveszter tényleg gyűlölhetőre formálta, akinek elveszi az eszét a szerelem és mivel nem kapja meg azt akit szeretne, mindent lerombol és feléget maga körül. Nagy rutinnal és magabiztossággal játssza Clopin Troufilleou-t a cigánykirályt Mészáros Árpád Zsolt. A Budapesti Operettszínház zenekarára Makláry László dirigálásával abszolút nem lehet panasz. Mint ahogy némi katarzis is jut a nézőnek a sikervárományos, várhatóan hosszú széria előtt álló előadás végén.

Infó:

Notre Dame-i toronyőr

Budapesti Operettszínház

Rendező Kerényi Miklós Gábor

Vezényel Makláry László

Életműdíj a magyar szinkron nagyjainak

Publikálás dátuma
2017.09.25. 17:21
Perlaki István veszi át az elismerést.
Életműdíjjal ismerték el a magyar szinkronszakmában dolgozó előadóművészek munkáját. Az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) anyagi és szakmai támogatásával létrehozott díjat elsőként Bács Ferencnek, Bókai Máriának és Perlaki Istvánnak ítélték oda.

A SzíDoSz (Színházi Dolgozók Szakszervezete) Szinkron Alapszervezete és a Szinkronikum Egyesület összefogásával első alkalommal megrendezett vasárnapi díjátadó gálán az EJI az életműdíj kezdeményezőjeként is részt vett - közölte az EJI.

Mint írják, a szinkron jogdíjakat is magában foglaló audiovizuális díjak jogosultjainak köre évről évre bővül. A közleményben Császár Angela színművész az esemény megnyitóján elmondott beszédét idézik, amelyben hangsúlyozta, hogy óriási eredmény, hogy az EJI hosszú évek óta folytatott munkájának következményeként végre a szinkronizáló művészek is kapnak jogdíjat.

Császár Angela elmondta: elsőként 2015-ben a magyar mozifilmek televíziós sugárzása után részesülhettek a közreműködő filmszínészek jogdíjban. Ez tavaly kibővült a külföldi mozifilmek szinkronja után fizetett jogdíjjal, mivel az EJI 2016-ban a jogdíjfelosztási szabályok átalakításával lehetővé tette, hogy a külföldi színészeket szinkronizáló színészek is jogdíjban részesülhessenek. Idén már a televíziós sorozatok szinkronja után is jogdíjat fizet a jogvédő szervezet. Az EJI elnökségének tagja bejelentette: a jogdíjfelosztás során az EJI mintegy 210 millió forintot fog kifizetni magyar és külföldi színészeknek.

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület a zenészek, színészek, táncosok jogait érvényesítő egyesület, amit az előadók hoztak létre. A televíziók, rádiók és más zenefelhasználók jogdíjat fizetnek az előadóknak felvételeik felhasználásáért. Ezt a jogdíjat Magyarországon minden hazai és külföldi előadó nevében az EJI szedi be és fizeti ki részükre. Az EJI-nek 1600 zenész, színész és táncos tagja van, évente több mint 90 ezer előadóművész számára fizetett ki jogdíjat.

Az idei életműdíjasok között van Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, akinek egyik leghíresebb szinkronszerepe Klaus Brinkmann professzor magyar hangja A klinikából, de J. R. R. Tolkien hősét, Gandalfot is az ő hangján hallhatta a közönség, és ő szólaltatta meg többek között a Micimackóban Tigrist.

Bókai Mária színésznő több mint 600 film szinkronjában működött közre, többek között a Volt egyszer egy vadnyugat új magyar szinkronjában, a Trónok harcában, valamint a Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki (The Flintstones) című filmben.

Perlaki István Jászai Mari-díjas színész több mint 900 szinkron közreműködője, az ő hangja hallható A hét mesterlövészben, a Robotzsaruban, a Terminátor 3-ban, de számos gyerekfilm szinkronizálásában is részt vett, a többi között a Hamupipőkében, A dzsungel könyvében, továbbá ő A kis hableányban Triton király magyar hangja.