Pogány Judit;Pesterzsébet;Pesti Erzsi;Csili Művelődési Központ;

2017-09-26 07:46:00

Pesti Erzsi bemutatkozása

Összművészeti programsorozattal ünnepli centenáriumát a pesterzsébeti művelődési központ.

Pesti Erzsi Százszor Szép közösségi összművészeti programsorozattal ünnepli Pesterzsébet ikonikus helyszíne, a Csili Művelődési Központ századik születésnapját. Az intézmény, amelyet a köznyelv, noha sok beceneve volt, Csili néven őrzött meg 1917-ben jött létre, amikor a pesterzsébeti vasasok vásároltak egy kis házat, hogy azt munkásotthonná alakítsák, emlékeztetett Várhalmi András, a művelődési központ igazgatója. Mint mondta, a kibővített és átalakított épület 1918. március 2-án Csillag utcai Vasas Munkásotthon néven nyílt meg, innen az évtizedeket túlélő ragadványnév.

„Nem csupán lezárni szeretnénk egy évszázadot, hanem egyben megnyitni egy újat is, elsősorban olyan rendezvényekben és programokban gondolkodunk, amelyek hagyománnyá válhatnak a kerületünkben” - mondta Várhalmi András az évadról, amelynek Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár és Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a fővédnöke. Kultbarkas, avagy házhoz megy a kultúra címmel október 31-ig modern echós szekér módjára az intézmény kis teherautójával szállítja el a műsorát hatvan pesterzsébeti utcába, néha születésnapi ünnepségekre is házhoz mennek.

A kerek évfordulóra létrehozták a Pesti Erzsi Százszor Szép közösségi összművészeti programsorozatot és kitalálták Pesti Erzsi alakját. A jelképes figura történetét a Jeli Viktória által költött mese teszi élővé, ezt Pesterzsébet száz lakója rögzíti hangfelvételen, az elkészült munka pedig február 13-án a művelődési központ Bubik Istvánról elnevezett színháztermében, a Pesterzsébeti Közgazdasági Szakgimnázium tanulói által készített némafilm kíséretében debütál.

Az idei év programjai közül kimagaslik a város névadója, Erzsébet királynét is megidéző Sisi Bál, amelyet november 18-án, Erzsébet napon tartanak.A sorozatot ének- és kórusverseny, táncrekordkísérlet, nemzetközi nagymesteri sakkverseny és az Old Sámson, a Karthágó, a P. Mobil és a Hitrock fellépésével tarkított rockmaraton is színesíti.

Pogány Judit a bábokkal

Nagyszabásúnak ígérik azt az előadást, amely Selyemakvárium címmel márciusban kerül közönség elé. Ebben egy idős asszony meséli el történelmi mérföldköveket átfogó életét, ennek részletét Pogány Judit, a darab főszereplője a sajtótájékoztatón is előadta. Az egyedüli vállalkozásban hat bábtársulat, köztük a debreceni Vojtina és a Csiliben kibontakozott Astra Bábegyüttes szerepel. "Az előadás országos esemény lesz, mert az ország különböző csücskeiből jönnek bábosok a jelenetek eljátszására, s egy élő szereplője lesz: az általam megformált öregasszony, aki elmeséli az életét” – mondta lapunknak Pogány Judit.

A Kossuth-díjas színművész szerint az anyag nagy és nehéz, nagyon sajátos nyelve van, a munkát pedig azért vállalta, mert Schermann Márta színházi rendezővel már több ízben dolgozott együtt, a Trafó öt előadást felölelő Városi Ferenc-sorozatából kettőben játszott. A vele való közös munka két fontos állomását felidézte: azt, amikor a Tűzoltó utcai Gyermekklinika belső udvarán adták elő azokat a történeteket, amelyeket elhunyt vagy meggyógyult gyerekek hozzátartozói osztottak meg velük, és azt, amikor arról készült előadás, miképpen viszonyulnak egy ház lakói a mássághoz, vagy ahhoz, ha arabok vagy cigányok laknak a szomszédban.

A művész mesélt arról is, hogy örül a művházak felújításának, mivel közülük sok korábban lerongyolódott állapotban volt. „Amikor a kaposvári színház tagja voltam, iszonyú sokat jártunk művelődési házakba: Siófoktól Zalaegerszegen keresztül Nagykanizsáig számtalan helyen. Akkoriban akadtak nehéz helyzetek, sok intézményben recsegő és szálkás volt a padló, de azóta majdnem mindenütt felújították őket” – tette hozzá.

Táncoló fiataloktól a terrorig
A Népszava szinte végig kísérte az intézmény sorsát: a Csili Művelődési Központ létrehozásának 90. évfordulójára, 2008-ban megjelent A Csili története című kötet több korábbi tudósítást (1924, 1930, 1931) is őriz az előadásokról, kultúrmunkákról.
A napilap beszámolt az egykori Munkásotthon '20-as évekbeli kibővítéséről és átépítéséről: akkoriban havonta mintegy 5 ezer pengő bevétel folyt be, egy-egy rendezvényen néha 5-6 ezer fiatal mulatott. A Népszava hírt adott arról a nyilas támadásról is, amely 1944-ben zajlott le a kultúrházban (Gumibotos, bikacsökös, késes nyilas terrortámadás a pestszenterzsébeti Vasasotthonban, 1944. február 1.).