Egyedülálló beruházást adtak át a XIII. kerületben

Publikálás dátuma
2017.10.05 16:08
Tóth József, a XIII. kerület szocialista polgármestere (b) és Hertzka Péter főigazgató főorvos. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Fotó: /

Ünnepélyes keretek között adták át a XIII. kerületi Önkormányzat Visegrádi utcai Szakrendelőjének CT és MR Diagnosztikai Centrumát csütörtök délelőtt. A XIII. kerület az önkormányzatok közül elsőként vásárolt CT és MR gépeket: saját forrásból 800 millió forintot költött a csúcstechnológiára, melyből egész Európában is csak néhány van. A XIII. kerületi lakosok számára maximum kéthetes a várakozási idő a diagnosztikai vizsgálatokra, amelyeket az önkormányzat – szakorvosi vélemény alapján – térítésmentesen biztosít. A centrum szeptember első napjaitól fogadja a pácienseket.

Az esemény kapcsán kiadott sajtóanyag emlékeztet arra, hogy az elmúlt években a XIII. kerületi betegek évi mintegy tízezer CT-vizsgálatának több mint 90 százalékát legalább 13 egészségügyi intézményben végezték, az ország legkülönbözőbb szegleteiben. A fennmaradó 10 százalékon majdnem félszáz egészségügyi intézmény laborja osztozott, gyakran vidéki kórházak is. Ugyanez zajlott az MR kapcsán is. Ezt a helyzetet orvosolta most a XIII. kerületi önkormányzat. A kerületi lakosoknak legfeljebb két hetet kell várakozniuk a diagnosztikai vizsgálatokra, mely számukra térítésmentes, a további - nem angyalföld-újlipótvárosi lakosok által kért - vizsgálatok számát és díját azonban a koncessziós cég szabadon és önállóan állapítja meg. Az ezekből származó bevétel teljes egészében az önkormányzati műszereket működtető szakmai csapatot illeti meg.

Tóth József polgármester az eseményen elmondta: a beruházás „eszmeiségéről" ötéves egészségügyi koncepciójuk címe is sokat elárul: „Az egészség érték az élet minden területén." A szocialista kerületvezető szerint az egészség nemzeti érték, az ellátáshoz való hozzáférést pedig minden állampolgárnak egyenlő eséllyel kell megkapnia.

Szerző
2017.10.05 16:08

A sürgősségi osztályok legalább kétharmada küzd napi működési problémákkal

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:45
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Az intézmények többsége nem tud zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Magyar Kórházszövetség legfrissebb felmérése szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd – írja a kormányközeli Magyar Idők. A kórházigazgatókat tömörítő szervezet elnökhelyettese, Ficzere Andrea a lapnak azt mondta, a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. „A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket” – mondta Ficzere Andrea. 
A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség, hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál. Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak – írja a Magyar Idők.
2018.11.19 09:45
Frissítve: 2018.11.19 09:45

123 százalékos a börtönök telítettsége

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:33

Fotó: / Molnár Ádám
A falakon belüli új körletrészek kialakításával férőhelyeket hoztak létre, de még mindig magas a kihasználtság.
Csökkent a telítettség a hazai börtönökben, ám még mindig 123 százalékos az intézmények kihasználtsága – derül ki a kormányközeli Magyar Idők cikkéből. A lapnak a büntetés-végrehajtás illetékese arról beszélt: a falakon belüli új körletrészek kialakításával közel 1600 új férőhelyet hoztak létre, így a 2013-as 143 százalékos átlagtelítettséget mára 123 százalékra sikerült mérsékelni. Kovács Mihály bv-ezredes hozzátette, hogy hamarosan 470 fogvatartott befogadására alkalmas börtön létesül Kiskunhalason, vagyis megkezdődik a korábbi Menekültügyi Őrzött Befogadóközpont épületeinek átalakítása. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Fogvatartási Ügyek Szolgálatának vezetője szerint a beruházás több nézőpontból is költséghatékony, mivel egyrészt egy üresen álló, de a célnak teljes mértékben ­megfelelő épületegyüttes átalakításával, másrészt fogvatartottak munkáltatásával egy újabb börtön kezdheti meg működését.
2018.11.19 09:33
Frissítve: 2018.11.19 09:33