- Állóvíz

Gyurcsány Ferenc már hónapokkal ezelőtt vizionálta Botka bukását. Érvelését a közvélemény-kutatók adataival támasztotta alá, amelyek szerint a szocialisták támogatottsága Botka fellépése óta szemernyit sem javult. Ezt a tényt egyébként senki sem vonhatta kétségbe. Ugyanakkor Botka személyes támogatottsága és népszerűsége elérte, sőt időnként meg is haladta Orbánét. Valószínűleg az történt, hogy az emberek egyetértettek Botka elképzeléseivel (ezt jelzik a személyes népszerűségi mutatók), de nem sok esélyt adtak a sikerének. Érzékelték azt az ellenkezést, amely mind a párton belül, mind az esetleges szövetségesek körében Botka személyét és törekvéseit fogadta. Botka a balra nyitással a szocialista szavazók elvárásainak igyekezett megfelelni, ez azonban nemigen egyezett a legtöbb potenciális szövetséges, valamint a befolyásos háttéremberek elképzeléseivel. Ezek természetesen nem árulók, vagy Fidesz-ügynökök, ahogyan Botka elkeseredésében titulálta őket, hanem részben olyanok, akik személyes ambícióikat az ország érdekei elé helyezik, esetleg nem szimpatizálnak a baloldali értékekkel. Az MSZP jelenlegi vezetőinek többsége nem vevő egy baloldali fordulatra. Ráadásul Botka több komoly hibát is elkövetett. Először is önjelölt vezérként lépett fel, és nem a széles körű konszenzus választotta. Elfelejtette, hogy a jelenlegi MSZP már nem az a hajdan volt nagy párt, amely diktálhatja a feltételeket, legfeljebb a kicsik közül a legnagyobb. Azt elvárni, hogy a létezésükért küzdő kis pártok egyszerűen beálljanak mögé a sorba, súlyos taktikai hiba volt. Botka fellépése talán az egyetlen esély lett volna arra, hogy a szocialisták megújuljanak, hogy kievickéljenek abból az állóvízből, amibe évek óta süllyedtek. Nemsokára, némi kéretés után, megtörténik majd a nagy egymásra borulás, ismét összeáll a három évvel ezelőtti összefogás, amely Orbán leváltásán kívül nem kínál semmit az országnak. Nem csodálkoznék, ha a választók véleménye ugyanaz lenne, mint 2010-ben és 2014-ben volt.