Vashegyi György az MMA új elnöke

Publikálás dátuma
2017.10.10 14:59
FOTÓ: Mudra László, Zeneakadémia Forrás: Facebook/Purcell Kórus és Orfeo Zenekar
Fotó: /
Vashegyi György Liszt Ferenc-díjas karmestert választották a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) új elnökévé a szervezet keddi közgyűlésén a Pesti Vigadóban.

Vashegyi György karmester lesz a következő három évben az MMA elnöke. Vashegyi a 234 leadott szavazatból 140-et, míg a másik két jelölt, Marton Éva operaénekes 36-ot, Rátóti Zoltán színművész pedig 50-et kapott. A közgyűlés egyik meglepetése volt, hogy korábban Rátóti Zoltán nem vetődött fel a jelöltként, viszont sokak meglepetésére a kormányzati kultúrpolitikát is kritizáló ám mégis az egyik legnagyobb esélyesnek tartott Jankovics Marcell visszalépett a jelöltségtől. Rövid hozzászólásában annyit mondott, nem fűz ehhez magyarázatot, csak bocsánatot akar kérni azoktól, akik arra számítottak, hogy ő lesz az elnök. Alelnökjelöltként viszont indult és meg is választották. Beszédében elmondta, azért nem lenne jó elnöknek, mert kritikus alkat. Viszont alelnökként felhívhatja olyan dolgokra hívja fel a figyelmet, amelyeken érdemes változtatni. Másik alelnököt nem sikerült megválasztani, ahogy a négy elnökségi tagot sem.

Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

Most nem kísérte botrány a közgyűlést, mint 2015-ben, amikor Gulyás Márton ugrott fel a pódiumra, majd káosz közepette lökdösték le a biztonságiak. Talán a botrányok megelőzése miatt a Pesti Vigadó dísztermébe most nem lehetett bejutni, a média képviselői, a fotósok is egy külön teremben várakozhattak. A közgyűlés menetrendje egyébként kicsit nyögvenyelősen haladt, ugyanis a tagok a napirendi pontokról nem gombnyomással, hanem piros szavazólapokkal, kézfeltartással szavaztak. Az elnökválasztás viszont viszonylag gyorsan lezajlott, hiszen az első körben megkapta Vashegyi György a szavazatok több mint 50 százalékát. “A művészeti értékeknek sokkal jelentősebb szerepet kell játszaniuk minden magyar életében” - mondta programbeszédében a korábban az MMA-n belül vezetői pozíciót nem betöltött Vashegyi, aki a jelöltek közül a legkonkrétabb terveket fogalmazta meg. Kiemelt több területet is, például a művészeti nevelés erősítését a közoktatásban, irányadást a közművelődési lehetőségek szélesítésében, a művészeti ismeretterjesztést a közmédiában és a makoveczi örökséget követve a művészeti élet határokon átnyúló egységének megerősítését. Hozzátette: fontos a mindenkori kormányzattal való együttműködés, az MMA pedig a nemzet egésze számára szellemi hátországot nyújtana és kész a tanácsadásra a kultúra, az oktatás, az országimázs és a nemzetpolitika kérdésében.

Az MDF-ben, majd a KDNP-ben politikusi szerepet betöltő belsőépítész Fekete György leköszönése után konszolidáció várható az az évről évre egyre több milliárd fölött rendelkező MMA-ban, Fekete Györgynek azonban marad befolyása, őt tiszteletbeli elnökké választották.

Névjegy
Liszt Ferenc-díjas karmester, csembalóművész. Hellmuth Rilling és John Elliot Gardiner kurzusain tanult régizenét, 1990-ben megalapított a Purcell Kórust, 1991-ben az Orfeo Zenekart. A hazai régizenei mozgalom megkerülhetetlen alakja. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen régizenei kamarát és historikus zenetörténetet tanít, emellett nemzetközileg is keresett karmester.

- Az akadémia az életem, több lehetőségem van, hogy részt vegyek a működésben. Az építészeti tagozatban sok tennivaló van - mondta lapunknak Fekete György. -Tiszteletbeli elnökként bennmaradok az elnökségben szavazati joggal, a kompetenciáimat azonban nem az összművészeti tennivalókra szeretném fordítani, hanem az Építészeti Múzeummal és a Nemzeti Szalonnal szeretnék foglalkozni - nyilatkozta, a megválasztott Vashegyi Györggyel kapcsolatban pedig elmondta: -Nem szóltam bele az elnöki kampányba, nem mentem el azokra a találkozókra sem, ahol a jelöltek prezentálták terveiket. Ha valakinek nem szabad ebbe beleavatkozni, az én vagyok. Azzal dolgozom együtt, akit megválasztottak. Vashegyi György 70 százalékos többséggel nyert, és mindenben támogatom, amiben úgy érzem, az akadémia előre prognosztizált, sok éves programjához járul hozzá és nem egy kívülálló szempontot hoz be és eszerint változtatna meg dolgokat - mondta Fekete, aki a közgyűlésen értékelte az elmúlt hat évet. A beszéde után vastapsot kapott Fekete beszélt a kezdetekről, az elhunyt alapítókról, “áruló kilépőkről”, a sajtó évekig tartó “alávaló támadásairól” és arról, hogy nekik egy dolguk van: “minden reggel szűzen ébredni és megcsinálni, amire a nemzettől megbízatást kaptak.” Azt csak megemlítette, hogy az akadémia, amely tagjainak havi 290 ezer forintos életjáradékot biztosít, milyen további segítséget eszközölt ki a kormánynál. A részletekről a közgyűlést megnyitó Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter részletesebben is beszélt.

“A magyar kormányra számíthatnak” - ezzel zárta mondandóját Balog. Ezt bizonyította azzal, ami a a médiában már korábban is megjelent, hogy bejelentette: a Hild-villa, a volt MÚOSZ-székház, a Pesti Vigadó, a Bajza utca 31. alatti épület és az Ybl-villa mellett az MMA megkapja egy építészeti múzeum kialakítására a volt BM kórház épületét is. Emellett elmondta, művészjáradékra a 2018-as költségvetésben az MMA sorában 800 millió forintot különítettek el. Ezt az MMA folyósítja január 1-jétől azoknak, akik 65. évüket betöltötték és művészeti tevékenységért állami vagy miniszteri díjban részesültek vagy a jövőben részesülnek és nem akadémikusok. Az ösztöndíjrendszerre is kap pénzt az MMA: havi 200 ezer forint egy művész maximum 36 hónapig részesülhet. Az első évben 100 fő, felmenő rendszerben pedig évente újabb 100 fővel bővül. A Magyar Közlöny szeptermber 22-ei számában már megjelent erről a határozat, eszerint 2018-ban 96, 2019-ben 384, 2020-ban 672, 2021-ben 864 milliót szánnak erre.

Vashegyi György : nem lettem politikus azért, mert az MMA elnökévé választottak

- Gyors karriert futott be az MMA-n belül. Korábban is megvoltak az ambíciói vezetői posztra?

-Az MMA maga is gyors karriert futott be, hiszen egy hat éve működő köztestületről van szó. 2013-tól voltam levelezőtag, idén májustól rendes tag, de az elmúlt negyed században a saját szakmámban tevékenykedtem. Nem merült föl bennem, hogy az elnöki pozícióra aspiráljak. Júniusban egy nem zenész akadémikus társam keresett meg, hogy jelölni szeretne. Kértem pár nap gondolkodási időt, majd úgy döntöttem, nem tisztességes egy ilyen feladat elől elfutni, ha az ember érez magában erőt és tenni akarást. A következő három évben is karmester maradok, de a főállásom az MMA vezetése lesz.

- Az MMA-ról kialakult egy olyan kép, hogy egy ultrakonzervatív köztestületről van szó, amely kormányzati segítséggel egyre nagyobb befolyást szerez a kultúratámogatás területén, milliárdos ingatlanokat kap, ráadásul az elnöke egy megosztó személyiség volt. Mit gondol erről, és változtatna-e ezen a képen?

- Biztos vannak, akik így vélekednek az MMA-ról, bízom abban, hogy minél kevesebben fogják a jövőben így gondolni. Fekete Györgynek nagyon sokat köszönhet az MMA. Ha a nyilatkozataiból nemcsak egy-egy mondatot emelünk ki, hanem megnézzük a szövegösszefüggést is, akkor kiderül, okkal mondta, amiket mondott. De ő a politika felől érkezett, így a másként gondolkodó politikai erők ilyen alapon is kritizálják. Kulturális államtitkár is volt, és neki köszönhetjük az NKA létrejöttét is, ami sokat mozdított a kulturális életen. Én nem vállaltam politikai szerepet: Büszke vagyok, hogy úgy építtetünk fel és működtettünk két együttest, hogy az elmúlt harminc év klasszikus zenei életében messze a legkevesebb közpénzt használtunk föl, így értünk el hazai és nemzetközi eredményeket. Nem gondolom, hogy politikussá válnék azért, mert az MMA elnöke lettem. Számomra a két jelszó az érték és a minőség.

- Mi az, amit elnökként elsőként meg szeretne valósítani a programjából?

- Sok információnak nem vagyok a birtokában, mert az elmúlt hat évben nem voltam ott az elnökségi üléseken. Egyszerű tag voltam, a zenei tagozatban dolgoztam. A tagozatoknak amúgy nem túl nagy a költségvetésük. Emellett a nemzetközi és határon túli bizottságokban dolgoztam és több dolgot is megvalósítottunk. Ilyen volt például a Határon Túli Magyar Zenészek Szimfonikus Zenekara. Hasonló dolgokat szeretnék csinálni, de nemcsak zenei területen.

 

2017.10.10 14:59
Frissítve: 2017.10.10 23:02

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27

A nagy Operett-háború: mindenki pozícióban akar lenni

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03

Fotó: /
Lemondott Lőrinczy György, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke. A pozíció elengedése a Budapesti Operettszínház vezetésével is összefüggésbe hozható.
Benyújtotta lemondását a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöki pozíciójáról - ezt Lőrinczy György az Origo kérdésére mondta el. Indoklása szerint az NKA  alelnöki tisztsége a mindenkori miniszterhez kötődő, bizalmi feladat. Lőrinczyt az EMMI előző minisztere, Balog Zoltán bízta meg ezzel a munkával. A távozó alelnök találkozott Kásler Miklós jelenlegi tárcavezetővel és a miniszter elfogadta Lőrinczy érveit, amelyek között szerepelt, hogy szívesen vezetné továbbra is a Budapesti Operettszínházat, illetve az egyetemi oktatói tevékenységével is többet foglalkozna a jövőben. Lőrinczy régóta dolgozik a kulturális területen menedzserként, illetve 2014 óta színházigazgatóként. Kiterjedt kapcsolatrendszerébe a jobb, illetve a liberális oldalra besorolt művészek és intézményvezetők is beletartoztak, személye ezért is számított elfogadottnak az NKA alelnökeként. Utódlásáról tudomásunk szerint még nem született döntés, az Emberi Erőforrások Minisztériuma eddig nem válaszolt ezzel kapcsolatos kérdéseinkre. Megkerestük Szabó Lászlót, aki a sport és kultúra területén tölt be menedzseri pozíciókat és megerősítette, hogy a neve korábban, a választást követően felvetődött az NKA alelnöki posztra, de megbízást eddig nem kapott. Lőrinczy György utódja kinevezéséig ellátja feladatát az NKA-nál.

NKA-történet

„Ha valaha volt művészi autonómia, az nekem volt köszönhető.” A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) első elnöke, Fekete György egy 1999-ben adott nyilatkozatában még ekként tetszelgett az NKA szülőatyjának szerepében, jóllehet, az Antall-kormány kulturális államtitkár-helyetteseként nem a művészi szabadság őrangyalaként, inkább az 1990-es évek kultúrharcának főszereplőjeként vált ismertté rapid politikai döntéseivel. Fekete ekkor még büszke volt arra, hogy köze van egy olyan kultúrafinanszírozó szervezet létrehozásához, amely – ha a politikától nem is – a pártpolitikától független. A rendszerváltás idején több szellemi műhelyben is folyt a gondolkodás arról, hogy a folyamatos alulfinanszírozásban szenvedő kulturális szféra bajai hogyan orvosolhatók a rendszeres politikai kegyosztások nélkül. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvénynek legalább tíz változata született meg, mire 1993-ban, Mádl Ferenc kulturális minisztersége idején a jogszabály életbe lépett. A kulturális járulékok bevezetésével úgy tűnt, állandó, kiszámítható és jelentős forrásokat lehet kulturális értékteremtésre, megőrzésre és terjesztésre fordítani. A giccsadónak is nevezett járulékoltatási rendszer már az első évben bonyolult volt, ám az NKA szempontjából beváltotta a hozzáfűzött reményeket. 1995-ben így 801,5 millió forint bevételre tett szert, amelyet egy mintegy 300 millió forintos állami támogatás egészített ki. 2001-ben már 5,6 milliárd forint fölött rendelkezett a művészeti kollégiumai ténylegesen 3,1 milliárdot oszthattak ki a pályázók között. Konfliktusok abból is adódtak, hogy a pályázók rendszeresen annak az összegnek a többszörösét szerették volna megnyerni, amely fölött az NKA rendelkezett, miközben növekvő bevételeire hivatkozva az állami hozzájárulást megszüntették. Az is vita tárgya volt, hogy a különböző szakkollégiumok között ez a pénz hogyan oszlik meg. Erről az NKA Bizottsága döntött, épp ezért a nemcsak a kollégiumok, hanem a bizottság személyi összetétele sem volt mindegy. 

Politikai befolyás

Az NKA Bizottsága alakulóülését 1993. december 9-én tartotta meg, ekkor a bizottság elnöke hivatalból a mindenkori művelődési és közoktatási miniszter, azaz Mádl Ferenc volt. A bizottság felét a miniszter, a másik öt személyt 140 szakmai, érdek-képviseleti, önkormányzati szervezet delegálta. A szakmai kollégiumok kurátorait is hasonlóképp választották, míg a kollégiumok vezetőit a miniszter nevezte ki. Az NKA-t Fodor Gábor kulturális miniszter „államtalanította” 1996-ban – ekkor Török András államtitkár töltötte be az  elnöki tisztet –, a bizottság tagjainak, a kollégiumok kurátorainak kiválasztását teljesen a szakmára bízva. Hámori József minisztersége idején rövid időre a szervezet megszüntetése is felvetődött. Az NKA elnöke, Jankovics Marcell 1999 novemberében az újságokból értesülhetett arról, hogy a miniszter újra él az 50 százalékos kinevezési jogával, sőt, a költségvetése a kultusztárca fejezeti alcímébe kerül, miközben a 10 százalékos miniszteri keretet 30 százalékra emelték fel.

Szerencsejátékfüggőség

Az újabb „államtalanítás” 2006-ig váratott magára, miközben az NKA bevételei folyamatosan csökkentek: a floppik, walkmanek kimentek a divatból, a járulékfizetés szigora is csökkent. Hiller István kulturális miniszter ezek után 2009-ben megszüntette a kulturális járulékrendszert, az NKA bevételét azóta az ötös lottóból befolyó szerencsejáték-adó 90 százaléka adja. 2010 után újra államosították, feltehetően a lottópénzből az NKA-hoz befolyó évi 10-11 milliárd forint is kellő indok volt a 2011-ben köztestületté vált Magyar Művészeti Akadémiának (MMA), hogy befolyást szerezzen az NKA-ban. Ez 2015 végén sikerült is: a lex Feketeként elhíresült törvénymódosításnak köszönhetően a szakmai delegáltak egyharmadáról az MMA, egyharmadáról a humán tárca dönt. Az NKA két korábbi alelnöke, L. Simon László és Doncsev András többek között emiatt került a Balog Zoltán­-Fekete György tandem útjába, mindketten távozni kényszerültek a posztjukról. És biztos, ami biztos: az NKA igazgatóságát – amely többek között az alap éves költségvetését készítette el – 2016. december 31-én megszüntették, e „gondot” a humán minisztérium alá besorolt Emberi Erőforrás Támogatáskezelőre bízva.

Kero és Lőrinczy újabb harca az Operettért

Ma jár le a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára kiírt pályázat beadási határideje. Lőrinczy György indul újra a pozícióért, mint ahogy a zaklatási botrány miatt nyugdíjba vonult korábbi főrendező, Kerényi Miklós Gábor is, aki kedden Facebook-oldalán jelentette be saját maga által „vakmerő bátorságnak” titulált szándékát. Lőrinczy és Kerényi az előző ciklusban együtt pályázott, de a zaklatási botrány szétszakította a hosszú ideig együtt dolgozó két szakembert. Pályázik a főigazgatói posztra Kiss B. Attila operaénekes is. Kiss B. lapunknak elmondta, hogy a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság támogatja őt, és mint kiderült Szente Vajk színész, rendezőt is, aki feltehetően ugyancsak aspirál a Budapesti Operettszínház vezetésére. Mint megtudtuk, Kiss B. a Magyar Színházi Társaságtól is kért támogatást, de a szervezet gyakorlata szerint nem adnak senkinek támogatói nyilatkozatot, mivel az érdekvédelmi szervezet tagjai nem személyek, hanem színházak. Lőrinczy egyik szervezettől sem kért támogatást, a szakmai koncepciójában bízik. Lőrinczy eddigi mandátuma februárban jár le, döntés hatvan napon belül várható.   

Hungarikum, ahogy „Apám hitte”

Inkei Péter kultúrakutató, EU-s, Európa tanácsi és Unesco-s szakértő, tanácsadó - Mit gondol a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) jelentőségéről? - Az NKA éves fennállása hungarikum. A kilencvenes években az „Apám hitte” lendületében azt hittük, hogy létrejön a polgári demokrácia intézményrendszere és a kultúra eltávolítható a politikától. Ennek nagyon szerencsés jele volt az NKA létrejötte. Azóta kicsit félresiklott: egyrészt kiderült, hogy nem tartható a távolság a politikától, másrészt mára inkább a minisztériumok szerepkörét vette át és jellemzően állami feladatokra költ sokat, bár az NKA alapvetően projekttámogatásra jött létre. Miközben a miniszteri keret ellentmond az önállóság lehetőségének, az elmúlt időszak három vezetője, L. Simon László, Doncsev András és Lőrinczy György mindennek ellenére törekedett a függetlenség megtartására. Tapasztaltuk, hogy az NKA működése minta más országok számára is. Ezért fontos, hogy megmaradjon és minél kevésbé torzuljon, de félő, hogy Lőrinczy György távozásával ez a pozitív folyamat megszakad. - Milyen arányú állami szerepvállalás jellemző a kultúrafinanszírozásban az EU tagállamaiban? - Európában mindenütt döntő az állam szerepe, a magánmecenatúra még az Egyesült Királyságban sem éri el a tíz százalékot. Egy fesztivál költségvetésében például nagyjából egyharmad-egyharmad-egyharmad a megvásárolt jegyekből a szponzoroktól és az állami támogatásból szerzett bevétel. És ez jellemző az egész Európai Unióban. - Mekkora szerepet vállal az uniós országokkal összehasonlítva a magyar állam?  - Az Eurostat szabványos módszertan szerint vizsgálja a tagországokat, eszerint Magyarország az egyik legtöbbet költi kultúrára a nemzeti jövedelemhez és a költségvetéshez képest. Ez azt jelenhetné, hogy az állam kiválóan teljesít. Ugyanakkor ennek nagy részét intézményfenntartásra, vagy a művészek szociális helyzetére költik, a kulturális tevékenység és a hozzáférhetőség állami támogatása rovására. Nem mindegy az sem, hogy központi vagy regionális szinten osztanak-e több pénzt. A XX. században inkább a települések felé tolódtak a közpénzek, ennek megfelelően alakult ez 2000-re Magyarországon is, ekkor már a büdzsé több mint 50 százaléka fölött a városok rendelkeztek. 2010 óta azonban visszafordult ez a folyamat, a centralizálás következményeképp mára kiürültek a megyei keretek, az önkormányzatok nem intézményfenntartók, szűkültek a döntési lehetőségeik. - Mennyire átlátható a kultúrára szánt pénzek útja? - Az átláthatóságot nem rangsorolják, a mi vizsgálataink szerint azonban a kulturális állami pályázati kiírások és költések transzparenciája szempontjából Magyarország az utolsó az Unióban. Jól reprezentálja ezt a minisztériumi weboldalak nagyon nehezen kezelhetősége, szinte alig lehet megtudni, hogy az állami szervezetek mire költenek. A másik, az átláthatósággal kapcsolatos probléma a kiszervezés, ami manapság a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) működtetésével érhető tetten. Az MMA ugyanis hosszútávon elköltendő összegek felett rendelkezik jórészt átláthatatlanul.   

2018.08.21 19:03