Megússza az uszító tanácsadó

Publikálás dátuma
2017.10.12 07:07

Fotó: /
Továbbra is fővárosi közhivatalnok maradhat a kormánymédiában menekültsegítő civilek likvidálásáról beszélő Földi László, a Fidesz-közeli exhírszerző.

A városháza alkalmazottja maradhat, ám többé nem nyilatkozhat a médiának a menekülthelyzetről. Mindössze ennyi lett a következménye annak, hogy Földi László exhírszerző nemrégiben az Echo Tv Informátor című műsorában úgy nyilatkozott a menekültsegítő civilekről, hogy azok „kollaboránsok, háborús bűnösök”, akik – mivel Földi szerint Magyarországon ma háború dúl – bírósági eljárás nélkül, szabadon likvidálhatóak.

„Soha többet nem szólalhat meg a nyilvánosság előtt ilyen témában. Ha mégis megszólal, akkor elköszönünk egymástól” – válaszolta lapunknak Tarlós István főpolgármester arról, hogy mi lesz a következménye Földi tévés nyilatkozatának. Tarlós szerint számára nem kellemetlen a kérdés, de Földinek van munkaköri leírása, ez alapján neki nem a migránsokról való nyilatkozgatás a feladata és nem ezért kapja a fizetését sem.

Az egykor az Információs Hivatal (IH) műveleti igazgatói posztját is betöltött Földiről a Heti Válasz derítette ki, hogy az év eleje óta bruttó 700 ezer forintért és 200 ezer cafetériáért a Fővárosi Önkormányzat főtanácsadója, közigazgatási és biztonsági szakreferense. Földi a pártállam idején a Belügyminisztérium III/I-es csoportfőnökségének hírszerző tisztje és az MSZMP tagja volt, majd a rendszerváltás után a hírszerzés tényleges operatív tevékenységének közvetlen irányítója volt. Az atlatszo.hu elemzése szerint a leszerelése óta különféle Fidesz-közeli cégeknél feltűnt, majd jó ideje a kormánysajtó biztonsági sztárszakértőjeként futtatott, gyakran zavaros összeesküvés elméleteket hangoztató Földi városházi feltűnése egybeesik azzal, hogy a főváros vezetése egyre gyakrabban kezdett a különféle problémák, így a metróajtók sorozatos meghibásodása vagy akár a botrányos online tömegközlekedési jegyrendszer botránya kapcsán "szervezett szabotázsakciókat" emlegetni. Biztonságpolitikai forrásaink szerint viszont Földi Echo Tv-ben eleresztett állításai szakmailag sem igazak. „Nincs olyan háborús törvény, amely megengedné a bírósági eljárás nélküli likvidálást – fogalmazott egy általunk megkeresett szakértő, hozzátéve: "háború esetén a kémek és szabotőrök is hadbíróságra kerülnek.”

Hétfőn indul az aláírásgyűjtés a Rómaiért
A Jobbik kivételével az összes ellenzéki párt elkezdi az aláírásgyűjtést a Római partról szóló helyi népszavazáshoz, de több civil szervezet is beleáll az akcióba. Így például Vágó Gábor, a Korrupció Ellenes Szövetség (Kellesz) alapítója, aki az állami cégvezetők bérének maximalizálásáról szóló népszavazási kezdeményezéséhez már nyár óta gyűjti a szignókat. Vágó lapunknak elmondta: most a Római-parti referendumhoz is elkezd aláírást gyűjteni.
A pártoknak és a civileknek 30 napja lesz arra, hogy összegyűjtsék a népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer aláírást. A kérdés arra irányul, akarják-e a főváros lakosai, hogy a Fővárosi Közgyűlés hatályon kívül helyezze a Csillaghegyi-öblözetet védeni hivatott mobilgát tavasszal már elfogadott parti nyomvonaláról szóló határozatot. Az ellenzék azt reméli, a népszavazással rákényszerítheti a főváros vezetését, hogy a parti nyomvonal helyett a Királyok útja- Nánási úton húzódjon a védvonal. A referendum egyik kezdeményezője, Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja közpénz-kímélési okokból azt szorgalmazza, hogy tavasszal, az országgyűlési választásokkal egyszerre tartsák meg a fővárosi népszavazást.
Ellenben Tarlós István főpolgármester lapunknak úgy fogalmazott: a népszavazás inkább csak időhúzás, amivel „valakik” azt akarják elérni, hogy minél később kezdődjön el a mobilgát beruházása. A Jobbik pedig csak a Fidesz hatalomtechnikai mesterkedését látja abban, hogy a Kúria - mint azt megírtuk - kedden zöld fényt adott a népszavazás előtt, mivel szerintük a kormánypárt így akar megszabadulni a mind népszerűtlenebb Római-parti beruházástól. - B.Z., Z.Á.

2017.10.12 07:07

Gyanús dolog miatt ürítették ki a ferihegyi 2/A terminált

Publikálás dátuma
2018.07.16 10:27

Fotó: AFP/ GEORG HOCHMUTH
A Népszava információi szerint egy utasnál talált "rendhagyó poggyász" miatt kiürítették a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2/A terminálját.
A pontos okokról nem tudok nyilatkozni, az azonban igaz, elrendelték a terminál kiürítését – mondta lapunk megkeresésére Hardy Mihály, a Budapest Airport (BA) szóvivője, aki hozzátette, maga a kiürítés nem szokatlan, ugyanis bombariadók miatt többször is elrendelik. Hardy Mihály megjegyezte, ha súlyos esetről van szó, az ügyben a rendőrség ad majd ki tájékoztatást.
Úgy tudjuk, a lengyel légitársaság, a LOT Varsóba induló járatára akart felszállni egy utas, akinél gyanús csomagot találtak, s a biztonságiak emiatt rendelték el a 2/A terminál kiürítését. A BA honlapján a járattal kapcsolatban annyit írtak, hogy késik az indulása.
2018.07.16 10:27
Frissítve: 2018.07.16 10:27

A banánköztársaságoknak annyi, Orbánék értik, hogy itt a propagandadiktatúrák kora

Publikálás dátuma
2018.07.16 09:59
Illusztráció
Fotó: / VAJDA JÓZSEF
A 20. század diktatúrái a félelemre és elszigeteltségre épültek, de a 21. század diktatúrái új utakat kénytelenek választani. Ezt a tendenciát vizsgálja friss tanulmányában két kutató: Szergej Gurijev, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza és Daniel Treisman, a University of California professzora - számol be a 444.hu. Abból indulnak ki, hogy
az elmúlt években rohamosan terjednek az elnyomás kevésbé véres módszereivel és a köznapok már-már feltűnésmentes átideologizálásával operáló opresszív rendszerek.
A legtöbb ilyen rezsim vezetése választással kerül hatalomra, és megőrzi a demokrácia látszatát azután is, hogy uralma alá hajtotta a politikai intézményrendszert. A kutatók szerint
sikerüket ebben a nyilvánosság manipulálása biztosítja.
Az ilyen rezsimeket "információs autokráciának" cimkézi a tanulmány, és - a közelmúltból és jelenből válogatva - többek között a venezuelai Hugo Chávezt, Putyint, a perui Fujimorit és a malajziai Mahathir Mohamadot, az ecuadori Rafael Correát, illetve Orbán Viktort sorolja az ilyen vezetők közé.
Közös jellemzőik, hogy a magánkézben lévő médiát vagy megvették, vagy a tulajdonosokat gazdasági előnyökkel a maguk oldalára állították. Aki ennek ellenére is kritikusan tudósított, annak perek sorozatával mentek neki, a túlélőkben szépen lassan kialakítva az öncenzúrát. A tanulmány további példaként említi, hogy Fujimori titkosszolgálata megvesztegette az újságírókat, Putyin és Orbán pedig olyan gazdasági eszközökkel befolyásolja őket, mint például utóbbinál az állami hirdetések kiosztása vagy megvonása.
Gurijev és Treisman szerint két tényező határozza meg, hogy egy országban kialakítható-e az újfajta tekintélyuralom. Az egyik az iskolázott, a független tájékoztatáshoz hozzáférő elit nagysága, a másik a lakosság érzékenysége a politikai üzenetekre, azaz a befolyásolhatósága.
Az információs autokráciák egyik fő törekvése, hogy az elit ne tudja meggyőzni a társadalom nagyobbik felét arról, hogy változásra van szükség.
Nem a személyes boldogulás, hanem a politikai tájékozottság erősíti az autoriter berendezkedéssel szembeni ellenállást. Ezek alapján azt a következtetést vonják le:
  • a legfejlettebb társadalmakban a tájékozott elit általában túl nagy, ezért a manipuláció nem elég hatékony, és jó eséllyel marad a demokrácia;
  • a nagyon fejletlen országokban sokszor költséghatékonyabb a nyílt diktatúra;
  • a kettő közötti sávban pedig a demokrácia és az információs autokrácia is működőképes.
A jólétben élő és iskolázott népesség arányának növekedése ugyanis bővíti a kritikusok táborát és felveri a hatalom fenntartásának költségeit. Ha viszont az autoriter vezetők a modernizáció útjába állnak, azt előbb-utóbb az egész társadalom megérzi, ami a propaganda és a kontroll erősítését teszi szükségessé. Ezért a szerzők szerint
az információs autokráciák folyamatos dilemmája, hogy mennyire engedjék fejlődni a társadalmat.
A tanulmány igen optimista előfeltevésre építve még egy következtetést levon: a modernizáció elkerülhetetlen - írják -, így előbb-utóbb buknia kell az információs autokratáknak is.
2018.07.16 09:59