Gyerekkori elhízás – Felnőttkori betegség?

Publikálás dátuma
2017.10.17 15:56
Nem könnyű, de akkor is a szülő dolga, felelőssége odafigyelni - Illusztráció/AFP
Fotó: /
A dundi óvodás cuki, a termetes iskolás jó húsban van - a kövér felnőtt pedig beteg? A nyugati világ egyik legsúlyosabb egészségügyi kihívása az „elhízás-járvány”, amelynek megfékezéséhez Sasvári-Szekeres Anita, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa, a gyermek dietetika specialistája szerint teljes szemléletváltásra van szükség már a fogantatástól.

Jó hír, hogy Magyarországon 2010 óta nem nőtt a túlsúlyos és elhízott gyermekek aránya, de minden ötödik magyar kisiskolás még mindig túlsúlyos vagy elhízott – áll az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) közleményében. Ebből az is kiderül, hogy a 31,5 millió, 5-19 éves gyerek adatai alapján, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Imperial College London kutatói vizsgáltak meg, Magyarországon a 6-8 éves gyerekek több mint 20 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ezen belül a fiúknál 20,5, a lányoknál 21,9 százalék ez az arány. Ezzel hazánk az erről szóló 200-as világlistán – amely az elején a legrosszabb eredményű országok állnak – a túlsúlyos lányok tekintetében a 99., az elhízott lányok arányát illetően a 85. helyen áll. A fiúknál az 50. és az 54. helyet „értük el”.

Ki számít túlsúlyos gyereknek?

Már gyermekkorban alkalmazható a testtömeg-index (BMI), mint mérőszám, azonban a szakemberek gyakran inkább a testzsír meghatározására törekszenek valamilyen noninvazív módszerrel. gyermekkorban elsősorban percentilis táblázatot használunk a tápláltsági állapot meghatározásához. Ezeket a táblázatokat és görbéket sok ezer gyermek adatainak megfigyelésével összesítette a Központi Statisztikai Hivatal, és arra ad választ, hogy a magyar baba magasságának és súlyának fejlődése miként oszlik meg. Esetenként a bőrredő mérés is alkalmazható, amikor rendszerint öt ponton megmérik a bőrredő vastagságát és megfelelő képlettel kiszámítják a testzsír mennyiségét. Gyermekkorban fiúk esetében akkor beszélünk túlsúlyról, ha 25 % fölötti a testzsír aránya, lányoknál pedig akkor, ha meghaladja a 30 % -ot.

Rizikós életszakaszok

A szakértők szerint vannak bizonyos, az elhízás szempontjából veszélyes életszakaszok, amikor érdemes még inkább odafigyelni a kockázati tényezőkre.

1. Intrauterin (méhen belüli) élet

Elég csak arra gondolni, hogy a cukorbeteg anyák magzata nagyobb súlyú, hiszen az inzulinnak jelentős hatása van a méhen belüli életben kialakuló zsírsejtszámra és a növekedésre. Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy a kismama hogyan táplálkozik: egy túlsúlyos vagy elhízott anyának nagy valószínűséggel nagyobb súllyal fog megszületni a gyermeke és ez már intő jel.

2. Csecsemőkor

Egyre nagyobb a hathónaposnál fiatalabb, tápszerrel táplált csecsemők aránya a szoptatottakhoz képest, ezáltal sokaknál nem érvényesül az anyatej elhízást csökkentő hatása. Azonban tévedés azt gondolni, hogy a modern tápszerek mindenképpen elhízást okoznak, inkább a túletetés jelentheti a problémát, ami anyatejjel és tápszerrel is megtörténhet. Sok szülő hajlamos azt gondolni, ha sír, bizonyára éhes a baba. Ezért aztán minden alkalommal megetetik gyermeküket, függetlenül attól, valóban éhes-e, esetleg más problémája van, esetleg egyszerűen csak unatkozik. Mindez nagyon kockázatos lehet, hiszen könnyen rögzülhet a babánál, hogy a problémákra az étel jelenti a megoldást.

3. Prepubertás és kamaszkor

Bizonyos tanulmányok szerint kora gyermekkorban és kamaszkorban különösen nagy rizikónak vannak kitéve a gyerekek az elhízás szempontjából, mert ebben a két növekedési szakaszban kalóriában gazdag, túl bőséges étkezéssel (és a kamaszok közt divatos junk food-dal) megsokszorozható a zsírsejtek száma. Ez a teória azonban a mai napig vitatott, hiszen – bár az nem vitás, hogy a súlytöbblet kialakulásánál megnő a zsírsejtek tömege – az eddigi kísérletek inkább azt igazolják, hogy elsősorban az intrauterin életben, illetve valamivel a születés utáni időszakban növekszik a zsírsejtszám. Ezen elmélet hívei úgy vélik, hogy „csak” a zsírsejtek térfogata, a zsírsejtben elraktározott triglicerid az, ami súlygyarapodás esetén növekszik.

Elhízott gyerek – kövér felnőtt

A gyermekkori elhízás és a felnőttkori túlsúly között egyértelmű az összefüggés. Egyes kutatások szerint már kétéves kor előtt kiderül, hogy valakiből túlsúlyos felnőtt lesz-e. Ezernél is több túlsúlyos gyermeket és kamaszt vizsgáltak meg, és az derült ki, hogy a túlsúlyos kamaszok fele már kétéves kora előtt is túlsúlyos volt, ötéves korára már a vizsgáltak 90 százaléka, tízévesen pedig már mindegyikük.

- A gyermekkorban jelentkező rizikófaktorok – bár valójában nem okoznak tünetet – bizonyítottan jelentkeznek. Azoknál az elhízott gyerekeknél, akiknek nincs endokrin betegségük, akik egyszerűen az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt híztak el, már találkozhatunk másodlagos zsíranyagcsere zavarokkal. Ezen kívül nagy arányban alakul ki náluk a megzavart cukoranyagcsere, ami a tünetmentes ugyan, de a 2. típusú cukorbetegség előszobáját jelenti - ismerteti Sasvári-Szekeres Anita, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa, a gyermek dietetika specialistája. A szülőknek ilyenkor nem szabad homokba dugniuk a fejüket, azzal segítenek a legtöbbet a gyermeküknek, ha szakértő irányítással, tehát személyre szabott étrenddel és mozgásprogrammal megpróbálják normalizálni a testsúlyt - hívja fel a figyelmet az Életmód Orvosi Központ a tennivalókra.

Szerző
2017.10.17 15:56

Miért éppen a só emeli meg a vérnyomást?

Publikálás dátuma
2018.09.22 14:14
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels/
A magas vérnyomás kialakulása számos olyan okra vezethető vissza, amelyeknél van választási lehetőségünk. Az egyik ilyen sófogyasztás.

Nem csak az asztali sózásra kell figyelni

A só a benne lévő nátrium miatt emeli a vérnyomást – mondta dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. A sófogyasztás olyan fontos tényező a magas vérnyomás kialakulásában, hogy az Egészségügyi Világszervezet is hangsúlyozza a bevitel visszaszorításának fontosságát. 
Ez ugyanis az egyik legegyszerűbb módja a magas vérnyomás és ezáltal a stroke, az érelmeszesedés, és a szív- és vesebetegség kockázatainak mérséklésére. A sófogyasztás 5 g/nap, nagyjából egy teáskanálnyi mennyiség alá történő csökkentése a stroke kockázatát 23 százalékkal, a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját pedig 17 százalékkal csökkenti. A magasvérnyomás betegeknél az ajánlott napi nátriumbevitel 2-3,5 mg. 
A magyar lakosság sófogyasztása azonban jelentősen meghaladja az ajánlott értékeket, jelenleg a férfiak átlagosan 17,2 gramm, a nők mintegy 12 gramm sót fogyasztanak naponta, ami 3-3,5-szerese az ajánlottnak – mondta a szakember.
Fontos tudni, hogy nem csak az asztali sózást kellene visszaszorítani. Elsődlegesen a főzésnél ajánlatos kevés és nátriumszegény sót használnunk, másodsorban jóval kevesebbet kellene fogyasztani a magasabb sótartalmú élelmiszerekből, mint a húskészítmények, a készételek, a reggeli gabonafélék, a chipsek és a sós rágcsálnivalók, a szószok, és az ételízesítők. 

Tünet nélkül is fontos a mérés

Magyarországon a felnőttek közel ötöde, a 60 éven felüliek több mint fele magasvérnyomás betegségben szenved. A néma gyilkosnak is nevezett népbetegségre nagy figyelmet kell fordítani, mert sokáig tünetmentes maradhat, ám a szövődményeinek kialakulásakor már maradandó károsodással kell számolni. 

Amikor kardiológushoz kell fordulni:

  • - reggelente jelentkező fejfájás,
  • - tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik,
  • - romló koncentráció, egyensúlyérzék,
  • - verejtékezés,
  • - múló látászavar.
Szintén fontos lenne a rendszeres otthoni mérés és az alkalmankénti orvosi ellenőrzés, ha a családban már előfordult magasvérnyomás betegség, ugyanis a hajlam örökölhető. A magas vérnyomás kialakulását az életmód is nagymértékben befolyásolja – hangsúlyozta dr. Kapocsi Judit.

Először az életmód, aztán a gyógyszer

„A magas vérnyomást, a komoly szövődmények elkerülése érdekében feltétlenül kezelni kell. A sikeres kezeléshez a pontosan beállított gyógyszerek szedésén kívül az életmódon is változtatni kell, akár egy profi életmódprogram segítségével"
- mondta dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.
Az életmódnak ugyanis önmagában is gyógyító hatása van. Kutatások bizonyítják, hogy a testsúly normalizálása, a só-, valamint az alkoholfogyasztás mérséklése és a fizikai aktivitás fokozása, a dohányzás elhagyása jelentős vérnyomáscsökkenést eredményez. Általában ajánlják a DASH-diétát, amelynek lényege a naponta négyszeri gyümölcs, zöldség, két-három alkalommal sovány tejtermék fogyasztása, a rendszeres halfogyasztás és a fehér húsok előtérbe helyezése. A nem gyógyszeres kezelési formák közül a testsúly csökkentése a leghatékonyabb: 10 kg fogyás a szisztolés vérnyomásértéket 5–15 Hgmm-rel mérsékli. 
A legkisebb tünetek - gyengeség, légszomj, mellkasi szorítás, vagy akár csak diszkomfort, szédülés, „rendetlenkedő” szívverés - tapasztalása esetén, vagy többször emelkedett vérnyomás érték mérése esetén célszerű kardiológushoz fordulni – tanácsolta a szakorvos.
2018.09.22 14:14
Frissítve: 2018.09.22 14:14

Mindenkit megvisel a durva változás: nyárból hirtelen késő őszbe érkezünk

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:15

Fotó: Shutterstock/
Drasztikus lesz a hidegbetörés. Két hidegfront is közelít: péntek éjjel és hétfőn érik el az országot. Hatásukra orkánerejű szél, eső várható és jelentősen visszaesik a hőmérséklet. A hirtelen érkező, nagy változás még azok szervezetét is megviseli, akik nem érzékenyek az időjárás változásaira.
Nagyon drasztikus lesz a változás, ami ráadásul két hullámban érkezik – figyelmeztetett Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója. Péntek késő estétől északnyugatról jön az első front, ami éjszaka és szombaton vonul át az ország felett. Ez véget vet a hosszúra nyúlt nyári időnek. A másik, erősebb hidegbetörés hétfőn éri el a térségünket; csapadékkal, viharos, orkánerejű széllel.
Az átvészelést ugyan némileg segítheti, hogy a múlt hét nyugodt időjárása miatt a szervezetünk feltöltődhetett, viszont az, hogy az augusztusi időjárás ilyen sokáig kitartott, azt eredményezi, hogy rendkívüli gyorsasággal, normális átmenet nélkül váltunk évszakot, ráadásul azonnal az ősz végébe érkezünk: kifejezetten novemberi időjárási körülményekkel kell szembesülnünk. Ez szélsőségesen gyors változásra kényszeríti a szervezetünket, amit mindenki megérez, az erre érzékenyek különösen megszenvedhetik – mondta a meteogyógyász a Népszavának
Pintér Ferenc felhívta a figyelmet, hogy különösen fontos odafigyelnünk az érzékenyebbekre és a veszélyeztetettekre: az idős, egyedül élő, beteg emberekre. Az epilepsziásokra kifejezetten, mert ilyenkor többszörösére nő a rohamaik kialakulásának esélye, ahogy nagy lesz a stroke és az infarktus veszélye is.
"Ezekben az esetekben pedig különösen fontos, hogy hamar érkezzen a segítség, mert perceken múlhat az élet."
Az úton lévőknek is észnél kell lenniük, ilyenkor fokozott a balesetveszély, de a koraszülések száma is megugrik.
Az időjárás változásaira változatos, egyénenként eltérő tünetekkel reagálunk, amelyeket egyébként kivizsgálás alapján egyénileg is lehet kezelni
– emelte ki Pintér Ferenc.
Biztos, hogy rengeteg ember fog tapasztalni a hidegfronttal, illetve a nagy változásokkal járó tüneteket. Ezek a fejfájástól kezdve az ízületi és emésztési panaszokon át az alvásproblémákig igen változatosak lehetnek. Számítani kell görcsös panaszok megjelenésére is.
Banálisnak tűnhet, de az is gondot okoz, hogy hirtelen másképp kell öltözködni: a nyári ruhákat viharos sebességgel kell télire cserélni. Szombattól hétfőig nagyjából 15 fokos lesz a hőmérséklet-csökkenés, de ezt jóval többnek: húsz fokot is meghaladónak fogjuk érezni, ami lényegében a november végi, majdnem téli időjárást idézi. 
Egy héten túlra nem nagyon lehet előrejelzést adni, de a szakember szerint az nagyon valószínű, hogy a ma még élvezhető magas hőmérséklet már nem tér vissza, végérvényesen megérkezik az ősz.
2018.09.21 12:15
Frissítve: 2018.09.21 13:14