Előfizetés

Megkoronázzák a kínai elnököt

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2017.10.18. 07:35
Öltönyös kínai katonák vigyáztak a rendre Pekingben a kommunista párt kongresszusa előtti napokban Fotó: AFP/Greg Baker
Az utóbbi évek legfontosabb belpolitikai eseménye kezdődik: a kommunista párt ma kezdődő kongresszusán megerősítik hatalmában Hszi Csin-ping elnököt.

Sok kritikus hang aligha hangzik el az öt évente megrendezett üléssorozaton, amelyen az államfőt újabb öt évre megerősítik a párt főtitkári tisztségében. Már a rendezvény címe is sokatmondó: „Öt év nagy sikerekkel”. Ünnepi beszédének alapvető mondandója is előre ismert: azt kívánja elérni, hogy 2020-ig a jólétet további rétegekre terjesszék ki.

Bár mindebből az derül ki, a helyzet nem is lehetne ideálisabb Pekingben, ennek némiképp ellentmond, hogy a kongresszus egy hetére valóságos erőddé változtatják a kínai fővárost. Több ezer önkéntest toboroztak, akik a „biztonságot szavatolják”. Megannyi emberi jogi aktivistát kényszerítettek arra, utazzanak vidékre, vagy az elkövetkező napokat egy jól ellenőrzött lakóblokkban töltsék. „Kemény megszorításokat foganatosítottak” – panaszkodott a Radio Free Asiában egy meg nem nevezett ellenzéki, aki azt is elmondta, október előtt vissza sem térhetnek lakásukba. A júliusban súlyos betegségben elhunyt Liu Hsziao-po özvegye, a házi őrizetben tartott Lu Hszia nem maradhatott a fővárosban – közölte a hongkongi emberi jogi központ.

„Harckészültségbe” helyezték a 21 milliós metropolisz tűzoltóságát is. Mindemellett sem drónok, sem modellgépek nem repkedhetnek a főváros légterében. Az Airbnb szállásközvetítő működését is felfüggesztik erre az időre. Hétfő óta tovább szigorították az internetes kínai cenzúrát, a „nagy tűzfalat”. Azokat a külföldi vállalatok számára lehetővé tett csatornákat is lezárták, amelyek az internet teljes elérését teszik lehetővé.

Öltönyös kínai katonák vigyáztak a rendre Pekingben a kommunista párt kongresszusa előtti napokban Fotó: AFP/Greg Baker

Öltönyös kínai katonák vigyáztak a rendre Pekingben a kommunista párt kongresszusa előtti napokban Fotó: AFP/Greg Baker

Hszi Csin-ping megdicsőülését senki és semmi sem zavarhatja meg. Az elnököt már tavaly a „párt magjának” nevezték a kommunista vezetés dicső szónokai. Ő a siker atyja, aki a korrupcióellenes harcával megtisztította a pártot – hangzik a propaganda. Hogy ennek a küzdelemnek számos árnyoldala is volt – például politikai leszámolásokra használták fel, illetve a nagy természeti katasztrófák idején döntésképtelenné váltak a helyi pártbizottságok –, természetesen nem szól a fáma. Ha a csapból nem is a kínai elnök éltetése folyik, a pekingi hangosanbeszélőkön az ő hangját hallani: boldog jövőt, az életszínvonal emelését, a szegénység csökkentését, valamint Kína szerepének megerősítését ígéri a világban.

Szakértők szerint Mao Ce-tunggal, valamint a nagy reformerrel, Teng Hsziao-pinggel szemben Hszi Csin-ping nem annyira karizmatikus személyiség, ezért a hírközlő eszközök segítségével személyi kultuszt építenek.

A 19. pártkongresszussal Hszi második ötéves hivatali ideje kezdődik meg. Első ízben fordul elő Mao óta, hogy a pártvezető a saját igényei szerint formálhatja át a legfelsőbb vezetést, az állandó tanácsot, valamint a központi bizottságot. A legfőbb grémiumokban csak olyanok kaphatnak szerepet, akik közel állnak a pártfőtitkárhoz. Az állandó tanács példátlan változások előtt áll: hét tagjából ötöt lecserélnek. A 31 tartomány nagy részét már Hszi emberei irányítják.

Megfigyelők a pártgyűlést Hszi Csin-ping megkoronázásának is nevezik. Annyira stabilizálta hatalmát az elmúlt években, hogy nemcsak a politikai életet uralja: a hadsereget is teljes egészében az ellenőrzése alatt tartja.

Veszélyes szerepe volt a fehér özvegynek

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2017.10.18. 07:34

„Végre megszabadultunk tőle” – így kommentálta az 50 éves egykori punk énekes, Sally Jones valószínű meggyikolásának hírét a brit kormány. A világ egyik legkeresettebb terroristájával, aki fehér özvegyként vonult be a köztudatba, még júniusban, a szíriai Rakka közelében végzett az amerikai légierő Predator típusú drónja egy légitámadás során – írta a héten elsőként a legnagyobb példányszámú brit bulvárlap, a The Sun. A beszámoló szerint a drónok gyakran hetekig követik türelmesen potenciális célpontjaikat, s kivárják azt a pillanatot, amikor polgári személyek életének kockáztatása nélkül lecsaphatnak.

A szenzációszámba menő akció sikeréről mindeddig hallgattak az Atlanti-óceán két partján működő titkosszolgálatok. Ennek egyik oka az lehet, hogy a női terroristák toborzásával megbízott Jones holttestéről nem vettek DNS-mintákat, hiszen ahhoz szárazföldi egységeket kellett volna küldeni a térségbe. A kenti származású nő gyilkosa egy amerikai légitámaszpontról irányította a drónt, egy Washingtonban és Londonban hónapok óta tervezett hadművelet során.

Sally Jonest akkor látták utoljára életben, amikor Rakkából Al-Majadin felé menekült. Egyelőre bizonytalan, vajon a légi csapás során életét vesztette-e Jones 12 éves fia, JoJo, aki annak ellenére nem számított célpontnak, hogy évek óta ki volt téve az Iszlám Állam propagandájának. A Nagy-Britanniában élő nagyszülők döbbenten azonosították a fiút egy a közösségi médiában megjelent fotón, amelyen pisztollyal a kezében állt narancssárga kezeslábast viselő, kivégzésükre váró foglyok mögött.

Az iszlámra áttért Sally Jones 2013-ban tette át székhelyét a festői Kent grófságból Szíriába, ifjú szerelmével, a birminghami hekkerből dzsihádistává lett Junaid Husszeinnel együtt. A korábban szociális segélyekből élő kétgyermekes anya az Iszlám Állam külföldi harcosokból álló zászlóaljának női szárnyáért volt felelős. Az egységet az amerikai titkosszolgálat fontos célpontjai között szereplő férje állította fel. Ő már 2015-ben életét vesztette egy légitámadás során, de korábban, Sally Jones-szal együtt három földrészen is szervezte az iszlám fundamentalisták terrorista merényleteit. Egyik meghiúsult összeesküvésüknek II. Erzsébet és Fülöp edinburghi herceg volt a célpontja, akiket két évvel ezelőtt, egy háborús megemlékezésen akartak felrobbantani.

Egy évvel később, már hitvese halála után Jones Londonban, Glasgowban és Cardiffban élő muszlim, sőt radikális keresztény nőket környékezett meg titkos üzenetekkel, hogy a muzulmánok szent hónapja, a Ramadán idején kövessenek el terrorista támadásokat.

A fehér özvegy számos megnyilvánulásával borzasztotta el kétségbeesett családját és a brit közvéleményt. 2016-ban hírhedtté vált az a propaganda üzenete, melyben „szép nyarat” kívánt, hozzátéve: „Nem ajánlom, hogy júniusban vagy júliusban bárki is beutazzon London belvárosába. Sőt, hogy ha őszinte akarok lenni, egyáltalán nem közlekednék ott metróval”. 2016 szeptemberében hallatott magáról utoljára a közösségi médiában. Egyes hírek szerint „belefáradt” a radikalizmusba, és szívesen tért volna vissza Nagy-Britanniába, de már a lehetőség hallatán is több mint 18 ezren írtak alá egy petíciót ennek megakadályozására.

Sally Jones feltételezett haláláról Frank Gardner, a BBC biztonsági tudósítója úgy vélekedett, hogy az nem jelent változást az Iszlám Állam katonai kilátásai terén. „Hiába pózolt Jones rendszeresen egy Kalasnyikovval és egy pisztollyal a kezében, s vezetett állítólagosan egy női dzsihádistákból álló zászlóaljat, a csoport számára inkább ikonikus, mint katonai fontossággal bírt. Ez a szerepe viszont egyértelműen veszélyes volt”.

Madrid emelte a tétet

Publikálás dátuma
2017.10.18. 07:34
Fotó: AFP/Lluis Gene

Elmozdulhat a holtpontról a válság Spanyolországban, ám aligha pozitív irányba. Hétfő este őrizetbe vették a katalán függetlenségi mozgalom két vezéralakját, akik ellen zendülés miatt indult eljárás. Végső céljuk az volt, hogy megtörténjen a függetlenségi népszavazás, és kikiáltsák a katalán köztársaságot – ezzel az indoklással küldte a bíró rács mögé Jordi Sanchezt, a Katalán Nemzetgyűlés vezetőjét, valamint Jordi Cuixart, aki az Omnium Cultural élén áll. Amint arra az El Mundo emlékeztet, mindkét szervezet nagy szerepet vállalt a tüntetések, és az elszakadást támogató kampány szervezésében.

A bíró hangsúlyozta, hogy a demonstrációk nem voltak békések, holott a híradások szerint a tüntetések többnyire békében zajlottak, az erőszak elszigetelt jelenség volt. A radikális lépésre az indoklás szerint azért volt szükség, mert Sanchez és Cuixart nagy eséllyel elszöktek volna az igazságszolgáltatás elől.