Ahol nagyon kellene, pont ott nem jön segítség

Publikálás dátuma
2017.10.18 07:03

Fotó: /
A kis falvakban élő munkanélküli családokat sokszor megfosztják még a gyerekek után járó juttatástól is, pedig nekik kellene a támogatás. Szakemberek szerint differenciáltan kellene emelni a pótlékot.

A szakma szerint a gyermekszegénység felszámolásának leghatékonyabb eszköze lehetne az alanyi jogon járó családi pótlék összegének megemelése, ám a Fidesz-kormány 2010 óta nem nyúlt a gyerekek száma után differenciált, összességében azonban alacsony tételhez. A Magyar Szegénységellenes Hálózat egyhetes programsorozatot szervezett a méltó megélhetésről, ennek zárásaként tegnap, a szegénység elleni világnapon fórumbeszélgetést tartottak a családi pótlékról a gyermekszegénységgel foglalkozó szociológusok, szociálpolitikusok, közgazdászok és civil szervezetek részvételével.

Az alapvetés közismert: nincs ésszerű magyarázat arra, hogy a kabinet miért csak a rendszeres jövedelemmel rendelkező, tehát valamilyen szinten biztonságban élő családokat támogatja az adókedvezmény folyamatos kiterjesztésével, míg a legkisebb jövedelemből élőket, a bizonytalan foglalkoztatási helyzetben lévőket – és így az ő gyermekeiket is hagyja még lejjebb csúszni.

Szikra Dorottya felidézte, hogy a családi pótlék európai megjelenésekor még nem az állam fizette a támogatást a szegény családoknak, hanem a vállalatok hoztak létre ilyen alapokat Magyarországon is. A szociálpolitikus három családtípus esetében vizsgálta, hogy milyen és mekkora támogatásokat kaptak a gyermeket nevelők a baloldali-liberális kormányok idején, és mennyit 2017-ben. A számítások azt igazolják, hogy ha egy család 2009-ben csak gyesre és családi pótlékra volt jogosult, mert munkanélküli volt mindkét szülő, azóta sem javult a helyzetük. A minimálbérért dolgozók már visszaigényelhetnek egy nem túl magas összeget családi adókedvezményként, ami javítja az anyagi helyzetüket, de igazán jól az átlagbérből, még inkább a jóval efölötti jövedelemből élők jártak. Az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa azt állítja, hogy az utóbbi 5-7 évben majdnem 100 ezer gyerek esett ki még az értékét egyre inkább elvesztő családi pótlék elosztásából is, mert 16 évre vitték le a tankötelezettség korhatárát.

Farkas Zsombor szociológus a KSH adataira hivatkozva emelte ki, hogy a magyar gyerekek 10 százaléka nagyon alacsony munkaintenzitású családban nevelkedik, ahol nincs vagy minimális a munkából származó jövedelem. A Gyermekesély Alapítvány munkatársa, egyetemi oktató szerint ez nagyjából 180 ezer társadalomból kirekesztett gyereket jelent, és arányuk a 17 év alattiak közt folyamatosan nő. 2010-ben ennek a korosztálynak a 9 százaléka tartozott ebbe a körbe, 2016-ban már 15,9 százaléka. Nekik biztosan óriási segítség lenne a családi pótlék megemelése, netán megduplázása, amivel most a választási kampányban a legtöbb ellenzéki párt hitegeti a szavazókat.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője ezzel szemben állítja, nem törvényszerűen kellene mindenkire kiterjedően emelni a családi pótlékot. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott legfrissebb személyi jövedelemadó adatok alapján ugyanis az derült ki, hogy a tíz jövedelmi osztályra osztott társadalom legalsó tizedében él a gyerekek 19 százaléka, de ők csak keveset kapnak az államtól, míg a családi adókedvezmény épp azokat a gyerekeket segíti, akik a legfelső tizedhez tartoznak. Egyre nő tehát a szakadék a társadalomban, a családi pótlék reálértéke pedig folyamatosan csökken. Megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes járásaiban milyen a gyerekek helyzete és esélye. A 18 év alattiak száma a főváros V. kerületében a legkisebb és Ózdon a legnagyobb, ahol alig vannak páran, akik családi adókedvezményre jogosultak. A falvakban ennél is rosszabb helyzetet találtak. Az ország végletes kettészakadása ebben az egyetlen szociálpolitikai kérdésben is látványosan megmutatkozik, ezért a szegénység világnapján valamennyi magyar szakember differenciált, a szegényeket kiemelten segítő családi pótlék emelést sürgetett.

A civilek dupláznának

A családi pótlék emelését követeli a Magyar Szegénységellenes Hálózat méltó megélhetés munkacsoportja. A kormánynak címzett petíciójukban arra kérik a döntéshozókat, hogy még a 2019-es költségvetés tárgyalása előtt rendeletben emeljék duplájára a családi pótlékot. Az utasításnak szerintük tartalmaznia kell azt is, hogy a megemelt összeget értékállóvá teszik és egyben megszüntetik a családi pótlék folyósításának feltétekhez kötését. Közös érdekünk, hogy Magyarországon minden gyermek méltó körülmények között nevelkedhessen - zárul a civil szervezet petíciója.

2017.10.18 07:03
Frissítve: 2017.10.18 09:20

Búcsúzik a nyár: tízfokos lehűlést hoz a hétvége

Publikálás dátuma
2018.09.21 16:43
Illusztráció/Shutterstock
Fotó: /
A frontot viharossá fokozódó északnyugati szél és eső, zápor kísérheti. Hétfőn még erősebb hidegbetörés éri el a térségünket.
Szombaton erős hidegfront vonul át térségünk felett, és mögötte több, mint 10 fokkal hidegebb levegő éri el a Kárpát-medencét – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből. Országszerte erősen felhős vagy borult lesz az ég, csupán késő délután, északnyugaton kezd majd szakadozni a felhőzet. Napközben többfelé várható eső, zápor, északkeleten egy-egy zivatar sem kizárt. Az északnyugati, északi szél átmenetileg sokfelé viharossá fokozódik, estére azonban mindenhol jelentősen mérséklődik a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11 és 18 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében 14 és 20, az Alföldön még 20 és 24 fok között valószínű. A fővárosra és Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Tolna, Vas Veszprém és Zala megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki, az érintett területeken a legerősebb széllökések meghaladhatják a 70 km/órát.
Vasárnap a változó felhőzet mellett általában több órára kisüt a nap, kevesebb napsütésre az északi megyékben számíthatunk. Csapadék nem valószínű. A délnyugati szél többfelé megélénkül, késő délutántól megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 5 és 12, a legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 23 fok között alakul. Hétfőn egy másik, erősebb hidegbetörés éri el a térségünket; csapadékkal, viharos, orkánerejű széllel.  A hirtelen érkező, nagy változás még azok szervezetét is megviseli, akik nem érzékenyek az időjárás változásaira. Az átvészelést ugyan némileg segítheti, hogy a múlt hét nyugodt időjárása miatt a szervezetünk feltöltődhetett, viszont az, hogy az augusztusi időjárás ilyen sokáig kitartott, azt eredményezi, hogy rendkívüli gyorsasággal, normális átmenet nélkül váltunk évszakot, ráadásul azonnal az ősz végébe érkezünk: kifejezetten novemberi időjárási körülményekkel kell szembesülnünk – mondta a Népszavának Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója. Biztos, hogy rengeteg ember fog tapasztalni a hidegfronttal, illetve a nagy változásokkal járó tüneteket, az erről szóló cikkünket itt olvashatja.
2018.09.21 16:43
Frissítve: 2018.09.21 16:43

Már céldátuma sincs az e-jegyrendszer bevezetésének

Publikálás dátuma
2018.09.21 15:54
Így néz majd ki a jegyérvényesítés
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Tavaly a BKK még azt ígérte, hogy 2018 elejétől végre valóban elindul a RIGO.
Most már céldátuma sincs a budapesti elektronikus jegyrendszer, a RIGO bevezetésének – írja a napi.hu. A közlekedési szervezet a portált arról tájékoztatta, hogy a projekt jelentős átütemezésére és újratervezésére volt szükség, mert az eredeti szerződések megkötését követően a beruházás lényeges elemeit érintő jogszabályok is megváltoztak, melyek hatásait az eredeti konstrukció nem volt képes kezelni. Ilyen például a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek változása, amely alapvetően érintette a kártyakibocsátást és az ahhoz kapcsolódó regisztrációs folyamatokat. 
„A projekt ütemterve a fenti okok miatt átdolgozás alatt áll, végleges új formáját az említett szerződésmódosításokkal nyeri el, melynek része az EBRD és a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása is. A rendszer üzembe helyezésének időpontját ezt követően lehet meghatározni”
– magyarázta a csúszás okát a BKK.
Jelenleg a rendszer működtetéséhez szükséges infrastruktúra telepítése, szoftverfejlesztések, oktatások, illetve tesztelési feladatok elvégzése zajlik. Tavaly a BKK még azt ígérte, hogy egy évtizednyi vajúdás után 2018 elejétől végre valóban elindul a papír alapú jegyeket felváltó és a bliccelőket kiszűrő, modern elektromos jegy- és beléptetőrendszer (amit a rugalmas, integrált, gazdaságos és okos szavak kezdőbetűi alapján RIGO névre kereszteltek). Egy-két tesztpéldány felszerelését leszámítva azonban nyoma sincs a rendszer bevezetésének, sőt – mint nemrég megírtuk – információink szerint tovább csúszik a 2004 óta húzódó vállalkozás (akkor még 2006-os céldátumot mondtak). Bár az Index és a Zoom is arról írt, hogy „csak” egy évvel halasztják a projekt indítását, volt olyan forrásunk, aki belső, hivatalos iratokon 2020-as céldátumot látott. Informátoraink azzal kapcsolatban is szkeptikusak voltak, hogy egyáltalán működhet-e a rendkívül bonyolultra és nehézkesre tervezett rendszer, sokak szerint ugyanis a RIGO problémái a nem átgondolt tervezésből adódtak.      
2018.09.21 15:54