Előfizetés

Profi politikusokra vadászik Macron

Várkonyi Tibor
Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:33
Fotó: AFP/Ludovic Marin
A semmiből lett kormányzó erővé Emmanuel Macron pártja. Néhány hónap kormányzás után kiderült., ismert, profi politikusokra van szüksége a fennmaradáshoz.

Gondban van Emmanuel Macron francia államfő pártja, az eredeti nevű Hajrá Franciaország! mozgalom. Hagyomány, hogy a párizsi politikai életben mind a jobb, mind a baloldalon, sőt a centrumban is, markáns pártok viszik a prímet, az élükön jól ismert politikusokkal, akik fölkészültségükkel, rokonszenves eszméikkel vonzzák a szavazókat. A tavaszi választásokon, kivéve az őszi szenátusi erőpróbát, sikerült meggyőző többséget szereznie a Macron pártnak viszonylag kevésbé ismert, jelentéktelen nevekkel. A vezető francia lapok szerint azonban az Élysée-palota most nagy kampányba kezd, jelesekre vadászik.

Állítólag sürgős szükség van erre, mert a köztársasági elnök úgyszólván teljesen elszigetelt, magányos. Politikai űr keletkezett ebből, amely sebezhetővé tette magát a rendszert. Nemzetközileg Macron igencsak aktív szereplő, de ez kevés az üdvösséghez, odahaza sebtében volna szüksége támogatói táborra. A győzelmekor büszkék voltak fiatalságára, 39 esztendős korára, szakmai fölkészültségére, ifjan betöltött gazdasági miniszteri rangjára, és ez nagy magabiztosságot adott neki, első államfői hónapjait jobbára sikerek, népszerűség kísérte. Ez azonban viszonylag igen hamar olvadni kezdett, mára bajok vannak. Éppen a népszerűség kezdett fogyatkozni. A fölmérések már elég gyakran visszaeső, negatív arányokat mutatnak.

Ennek az okát az elemzőknek eléggé tekintélyes része abban látja, hogy „két Macront” ismertek meg. Az induláskor ügyes diplomataként, politikusként viselkedett, aki hálás elismeréssel nyugtázta legközelebbi és távolabbi munkatársainak rokonszenves működését, dicsérte profizmusukat. Aztán külhonban kezdődött a baj. Görögországban, athéni útján mondott fontos beszédet, és ebben már mondhatni durva, barátságtalan szavakkal szólt beosztottairól. Igaz, Párizsban már voltak jelei annak, hogy nem minden ideálisan alakul, a közigazgatásban hibákat észleltek, amiről Macron föltűnő durvasággal szólt. Dilettánsokként, mi több „semmirekellőként” jellemezte környezetének egy részét. Az athéni szereplés is kedvezőtlen, barátságtalan visszhangot váltott ki, a kommentárok sajnálkoztak az újonnan megismert Macronon.

Aztán hazament, és erre a meglepetésre rátett még egy lapáttal. Ezúttal a Sorbonne-on, rangos egyetemi közönség előtt beszélt. A gorombaságot növelte, a rendellenességeket „kuplerájnak” kiáltotta ki, és mert a mértékadó lapok jogosan hördültek föl beszéde miatt, indulatosan általánosítva egyes újságírókat ostorozott az ilyen állapotokért. Több se kellett ahhoz, hogy hirtelenében politikai hatalom-sajtó háborúskodás jelenlétét fedezzék föl az amúgy is sértődékeny, a szólásszabadságot gyakran firtató kommentátorok. Betelt a pohár. A rangos újságok meglepetéssel írtak arról, úgy látszik, elég későn vették észre, hogy a köztársaságnak kétarcú vezetője van. Egyfelől a vitathatatlanul profi, ügyesen lavírozó politikus, aki esetenként igyekszik normálisan viselkedni, másfelől gyakran érthetetlenül magával ragadja az indulat, ami fölösleges konfliktusokat gerjeszt. Vagyis kezdték szóvá tenni, hogy az így alakult viszonyok az okai a váratlan rendellenességeknek.

Krízis van, sürgősen meg kell találni a rendezés módját, az Élysée-palotának van ideje, és ha tapintatosan ügyes és találékony, módja is van változtatni ezen a váratlan és kellemetlen helyzeten. Pánikra semmi ok, higgadtságra van szükség.

Így jutottak el az Élysée palotában ahhoz, hogy elérkezett a „nagy rendteremtés” ideje. A Hajrá mozgalomból igazi politikai pártot akarnak alkotni, hasonlatosat ahhoz, amilyen De Gaulle tábornok RPR-je volt az 1980-as évek elejéig, amikor viszont Mitterrand erős Szocialista Pártja vette át a helyét. Ehhez azonban hivatásos apparátusra volna szükség, tapasztalt gárdára, azoknak a még zöldfülű fiataloknak a pótlására, akik között sok a tehetséges, de még kellő tudás és tekintély híján. Ez várna most Macronra és legközvetlenebb követőire. Nem könnyű, ellenben sürgős, hovatovább nélkülözhetetlen.

Miniszterek rácsok mögött

Publikálás dátuma
2017.10.19. 07:31
Kijevben a volt grúz elnök hívta tüntetni az ukránokat Fotó: AFP/Sergii Kharchenko
Ukrajnát a korrupció, Romániát a korrupcióellenes ügyészség fojtogatja. Szlovákiában is új fejezet kezdődött – minisztereket ítéltek börtönbüntetésre tegnap.

Romániában akár több kormányt lehetne felállítani a börtönbüntetésüket épp töltő, azt már letudó, vagy ítéletre váró miniszterekből, 2016 végéig 20 minisztert ítéltek letöltendő vagy felfüggesztett börtönbüntetésre. Önkormányzati tisztségviselőkből sincs hiány a rácsok mögött vagy a vádlottak padján. Tavaly a helyhatósági választás előtti statisztikák szerint a megválasztott települési elöljárók felének gyűlt meg a baja a Korrupcióellenes Ügyészséggel (DNA): vagy már megszületett ügyükben az elmarasztaló ítélet, vagy előzetes letartóztatásban, vagy házi őrizetben vagy bírósági felügyelet alatt voltak. Nagybánya polgármestere, aki elsöprő, 70 százalékos többséggel nyerte el újra a tisztséget a börtönben várta az eredményhirdetést. Merthogy Romániában, bár nagy a lakossági támogatottsága a korrupcióellenes fellépésnek és a DNA-nak is, mégis egyre gyakrabban megkérdőjeleződik a testület függetlensége. A román korrupcióellenes fellépés sok nyugati elismerést kapott, a régióban is követendő példának tartják. Mindenekelőtt Ukrajnában. Keleti szomszédunkat fojtogatja a korrupció, az Európai Számvevőszék 2016-ot értékelése szerint a reformtörekvések dacára, Ukrajnát továbbra is Európa legkorruptabb országaként tartják számon. Kedden este Mihail Szaakasvili volt grúz elnök, Odessza volt kormányzója felhívására 4-5000-en vonultak utcára Kijevben korrupcióellenes ügyészség és bíróság felállítását követelve. Ukrajnában már nemcsak a megvádolt tisztségviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérik, hanem általánosan eltörölnék azt, ami nyilván nem véletlenül létezik minden demokratikus jogállamban.

Szerdán történelmet írtak Szlovákiában. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) két volt minisztere kapott letöltendő börtönbüntetést, különösen nagy kárt okozó hivatali visszaélés miatt. Marian Janusek 12, utóda, Igor Stefanov pedig 9 évet tölthet rács mögött. A vád szerint több mint 3,5 millió eurós kárt okoztak, ebből fejenként 30 ezer eurót kell visszafizetniük az államkasszába. Ügyük 2007-be nyúlik vissza. Az akkori építésügyi tárca egy 120 millió eurós versenypályázatot csak a minisztérium zárt folyosóján lévő faliújságon hirdetett meg, ott is csak négy napon át. A pályázatot szórólapok, reklámfilmek és logók kidolgozására írták ki. A tendert egy konzorcium nyerte, amely több szálon kapcsolódott az SNS akkori elnökéhez, Ján Slotához. A botrány kirobbanása után visszavonták a pályázatot, az akkori minisztert, majd utódját is menesztették. Addigra azonban több millió eurót már kifizetett az állam olyan szolgáltatásokért, amelyeket sohasem kapott meg.

„Itt egyáltalán nem Marián Janusekről van szó“ – mondta tegnap a jelenlévő újságíróknak az elítélt exminiszter. Hozzátette, a faliújságtender ügyében az volt a cél, hogy végre rács mögé kerüljön egy miniszter. Utódja, a másodikként elítélt Igor Stefanov volt miniszter nem vett részt az ítélethirdetésen. A Speciális Büntetőbíróság korábban vádalkut kínált nekik, ők azonban ezt elutasították. Mindkét volt miniszter jelezte, fellebbeznek az ítélet ellen.

Idén nyáron közzétett jelentésében az OECD is vizsgálta a szlovák kormány korrupcióellenes harcának hatékonyságát. Ebből kiderül, hogy az OECD-tagországok között Szlovákia az utolsó helyen szerepel, és a lista végéről pedig már 2007 óta képtelen elmozdulni. Pozsonyban egymást érik a korrupcióellenes tüntetések, melyeken főleg fiatalok ezrei követelik rendszeresen a belügyminiszter, a speciális ügyészség vezetője és a rendőr-főkapitány menesztését.

Szlovákia történetének eddigi legnagyobb korrupciós botránya következtében sem hullottak még fejek. 2011-ben került a nyilvánosságra a Gorilla fedőnevű akta, amely állítólag titkosszolgálati lehallgatások leiratát tartalmazza, politikusok és egy pénzügyi csoport közti összefonódásokat bizonyíthat. Pedig néhány éve Szlovákiában is külön testületek foglalkoznak a korrupciós ügyekkel, a szervezett bűnözéssel és a közjogi méltóságok által elkövetett bűncselekményekkel. Hiába azonban a Speciális Büntetőbíróság és a Speciális Ügyészség, egészen tegnapig egyetlen komolyabb korrupciós ügy sem jutott el a vádemelésig. Eddig csak arra volt példa, hogy egyes kormánytagoknak korrupció gyanúja miatt fel kellett állniuk bársonyszékükből.

Kiürítették az EU székházát - Változik a csúcs helyszíne

Publikálás dátuma
2017.10.18. 19:40
Illusztráció: Shutterstock
Az eredeti tervekkel ellentétben az Európai Tanács régi székházában rendezik meg az uniós állam- illetve kormányfők csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozóját, miután a nemrég átadott új épületet egy héten belül már másodjára kellett kiüríteni a konyhában szivárgó mérgező füst miatt.

A tanácsi sajtószolgálat tájékoztatása szerint elővigyázatosságból döntöttek a helyszín módosítása mellett, az ülés programja azonban változatlan. Az uniós csúcsértekezletek és miniszteri ülések új helyszínéül szolgáló Európa épületet tavaly decemberben adták át, ezt megelőzően a szomszédos Justus Lipsius épület volt a tanácsi intézmények központi székháza.

Az Európa épületben dolgozók közül szerdán többen is rosszul lettek, ezért a hatóságok kiürítették a székházat. Hasonló incidensről érkeztek hírek pénteken is, akkor húsz ember lett rosszul, közülük kilencet kórházba kellett szállítani. A hivatalos közleményben bizonyos tisztítószerek közötti kémiai reakcióval magyarázták a történteket.

"Nincsenek biztonsági aggályaink, pusztán azt gondoltuk, jobb lenne megváltoztatni a helyszínt, hogy mindenki jóllétét biztosítani lehessen" - mondta egy uniós tisztségviselő a Le Soir című belga napilapnak. A szivárgás okának felderítésére a hatóságok vizsgálatot indítottak. A Brüsszelben "Űrtojásnak" (Space Egg) is nevezett, futurisztikus épületet sorozatos csúszások után adták át, az építkezés mintegy 320 millió euróba került.