Lopott Salvador Dalí-festményt foglalhattak le a hatóságok

A libanoni hatóságok lefoglaltak egy festményt, melyről úgy vélik, Salvador Dalí spanyol művész alkotta - tudósított a BBC hírportálja.

A rendőrök letartóztattak négy embert, akik állítólag megpróbálták eladni a Mrs. Reeves portréja című festményt. A képet pénteken foglalták le a Bejrút Cola városrészében végzett házkutatások során. Szakértők szerint a kép, amennyiben eredeti, a művész kisebb jelentőségű portréi közöl való, melyeket előkelő amerikai nőkről készített. A képet a rendőrség szerint egyik szomszédos országban lophatták el.

A hasonló, Dalínak tulajdonított műveket általában "néhány százezer dollárért adják el, mert nem tekintik komoly alkotásnak" - mondta el a Lebanon's Daily Starnak Lawrence Saphire művészettörténész, aki szerint a Mrs. Reeves portréja egyike azoknak a társasági hölgyekről festett képeknek, melyekre a spanyol művész amerikai tartózkodása idején kapott megbízást.

Nicolas Descharnes Dalí-szakértő, a világhírű festő titkárának fia szintén nyilatkozott a lapnak: szerinte a képet 1986 és 1997 között többször is elárverezték. Arról azonban egyikük sem nyilatkozott, hogy a Libanonban előkerült festmény eredeti-e. Alex Rosenberg, a New York-i Dalí-kutatóközpont igazgatója annyit mondott a lapnak, hogy a műkincspiacon számos hamisítvány bukkant már fel.

Szerző
Témák
Salvador Dali

Marton László felfüggesztését követelik a színművészetisek

Publikálás dátuma
2017.10.19. 19:53
Marton László FOTÓ: Népszava
A Színház- és Filmművészeti Egyetem jelenlegi és korábbi hallgatói petícióban fordultak a rektorhoz és a kancellárhoz, hogy az intézmény vezetése mindaddig függessze fel Marton Lászlót minden, egyetemünkön viselt tisztsége és feladata alól, amíg szexuális zaklatási ügyében hitelt érdemlő módon be nem bizonyosodik bűnössége vagy ártatlansága.

Az erről szóló levelet Markó Róbert rendező rakta ki a Facebookra, és azt írta hozzá, hogy egy óra alatt 114-en írták alá.

Az egyetem korábban közleményben reagált a hvg.hu megkeresésre a Sárosdi Lilla által zaklatással vádolt Kossuth-díjas rendező, Marton László ügyében. Mint írták: A közvéleményt érdeklő, konkrét kérdésre vonatkozóan két állítás áll szemben egymással, az egyik szerint megtörtént a zaklatás, a másik szerint nem. Sem hatásköre, sem joga, sem lehetősége nincs az egyetemnek arra, hogy eldöntse, melyik felel meg a valóságnak a két, egymásnak ellentmondó állítás közül. Mindaddig, amíg független hatóság nem állapít meg jogsértést, az egyetemnek nincs joga lépni az ügyben. Ugyanakkor evidencia, hogy bármilyen bizonyítást nyert jogsértés vagy erkölcsi vétség esetén az elkövetővel szemben az egyetem a megfelelő szankciókat alkalmazza.

Ahogy a Népszava is megírta, a már "üggyé" avanzsáló Weinstein-botrány hazai fejleményei során Sárosdi Lilla színésznő is a Facebookon osztotta meg saját, húsz évvel ezelőtti történetét, miszerint 20 éve egy neves rendező egy barátja jelenlétében szexuálisan zaklatta. Az autójában elővette a nemi szervét, és felszólította, puszilja meg, mire a nő sírva fakadt, a rendező meg sértetten kiszállt a kocsiból.

Sárosdi először nem akarta elárulni, hogy ki volt a zaklatója, a rá nehezedő nyomás miatt azonban most mégis megnevezte: a Vígszínház egykori igazgatójáról, jelenlegi főrendezőjéről, Marton Lászlóról van szó.

A Vígszínház egyébként egy kétféleképpen értelmezhető közleményt adott ki Sárosdi bejelentése után: "A Vígszínház a szabadság, a méltóság, valamint a becsület elleni minden támadást a leghatározottabban elítél. Ezen értékek védelme mindig is a legalapvetőbb feladataink közé tartozott és tartozik" - írták a színház honlapján.

Szerző

Meghalt a százéves francia filmlegenda

Publikálás dátuma
2017.10.19. 17:38
FOTÓ: AFP / COLLECTION CHRISTOPHEL
Százéves korában elhunyt Danielle Darrieux, a francia mozi legendás színésznője, aki az egyik leghosszabb karriert tudhat magáénak Franciaországban és Hollywoodban - tudatta családja csütörtökön a francia sajtóval.

"Az egészségi állapota az elmúlt hetekben egy kisebb esést követően kezdett romlani, kedden pedig elaludt, mondhatjuk így" - mondta társa, Jacques Jenvrin. "Százévesen egy kicsit törékeny volt, és bár már nem látott, nagy életkedve volt. Október 4-én fogadtunk látogatókat és nagyon jól volt" - tette hozzá.

Danielle Darrieux, aki májusban ünnepelte századik születésnapját, több mint száz francia és amerikai filmben játszott.

Danielle Darrieux a második világháború előtti generációk női szépségideálját testesítette meg. Fiatalságának bájával, könnyed természetességével és franciás temperamentumával könnyen meghódította a közönséget, hosszú ideig a mozivászon egyik legkitűnőbb művésznőjének, mi több, a francia nőiesség megtestesítőjének tartották.

Bordeaux-ban, egy katonaorvos lányaként látta meg a napvilágot 1917-ben, 14 éves korától tanult a párizsi konzervatóriumban énekelni és csellózni, 1931-ben, a La Bal című filmben debütált nagy sikerrel; s ezzel el is indult hosszú, dicsfénnyel övezett filmes karrierje. Az ifjú színésznő nagysikerű alakítást nyújtott az 1937-es Mayerling című filmben; a valós alapokon nyugvó szerelmi történet filmes adaptációját a rendező, Anatole Litvak egyik remekműveként tartják számon.

Ezt követően Darrieux az amerikai Universal Pictures-el szerződött le és egy évre rá, 1938-ban már be is mutatták a Párizsi divat (The Rage of Paris) című, az Egyesült Államokban készült vígjátékot, amelyben egy Amerikába tévedt, munkát kereső francia lányt alakít. Ezekben az években a Broadwayn is fellépett színpadi szerepekben.

Amerikai debütálását követően visszatért Franciaországba, ahol az ellenállási mozgalom megvádolta azzal, hogy német katonákat szórakoztatott. A nácik kiszolgálójának bélyegzett színésznőt később felmentették a vádak alól, és újrakezdhette karrierjét.

A háborút követően árnyaltabb szerepekben emelkedett a legtöbbre tartott francia színésznők sorába. A változás már A királyasszony lovagjában (1948, Pierre Billon) is érzékelhető volt, a film kirobbanó sikert aratott. Művészete az idők folyamán elmélyült, fejlődése még inkább nyomon követhető volt Max Ophüls kései filmjeiben, amelyekben különböző karaktereket formált meg: ilyen volt a Körbe-körbe (1950), Az élet örömei (1951) és a Madame de...(1953) című alkotás.

Darrieux nevéhez köthető számos klasszikus regényadaptáció közismert nőalakjainak megformálása is; ő játszotta Renalnét az Autant-Lara rendezte Vörös és feketében 1954-ben, illetve ő volt Hédouinné a Duvivier féle Tisztes úriházban. Az 1950-es évek végén emlékezetes szerepei között szerepel a Zűrzavar és éjszaka (Gilles Grangier, 1958), a Szerelemmel látni (Denys de la Patelliére, 1959) és Duvivier filmje, a Marie-Octobre/Különös találkozás (1959) is.

A filmezés mellett Darrieux néha színpadon is fellépett, a hatvanas években pedig énekesnőként koncertezett, kabarékban szerepelt és lemezfelvételeket készített. 1970-ben Katharine Hepburn főszerepét vette át a Coco című Broadway-musicalben.
Darrieux kiváló alakítást nyújtott az új hullám rendezőinek - főként Chabrol és Démy - filmjeiben is; mindenek előtt a Kékszakáll (1962), A rochefort-i kisasszonyok (1967), valamint az 1982-es Egy szoba a városban című alkotásokban. Az 1980-as években született filmjei közé tartozik a Téchine rendezte Ahol a bűn lakik (1986), valamint a Néhány nap velem című film 1988-ból.

A színésznő legutóbb Francois Ozon 8 nő (2001) című filmjében kapott szerepet. A 2002-es Berlini Filmszemlén díjazott műben Danielle Darrieux mellett olyan népszerű francia színésznők láthatók, mint Catherine Deneuve, Isabelle Huppert, Emmanuelle Béart, Fanny Ardant, Virginie Ledoyen, Ludivine Sagnier és Firmine Richard.

Danielle Darrieux 2003-ban lépett utoljára színpadra, Eric-Emmanuel Schmitt kortárs szerző Oscar et la dame rose című egyszereplős művében, amiért elnyerte a legjobb női színésznőnek járó, legjelentősebb színházi elismerést, a Moliere-díjat, 2010-ig rendszeresen játszott mozi- és tévéfilmekben.

Danielle Darrieux háromszor volt férjnél, Henri Decoin és Porfirio Rubirosa után a forgatókönyvíró Georges Mitsinkides-hez ment hozzá, akivel örökbe fogadott egy fiút. Férje és fia is meghalt az 1990-es években.

Szerző