MMA;Magyar Művészeti Akadémia;Fekete György;Vashegyi György;Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ;

2017-11-09 06:45:00

A műemlékvédelmet is lenyeli az MMA

Építészeti és műemlékvédelmi gigaprojektre készül a Magyar Művészeti Akadémia és ehhez milliárdokat is kaptak. Mindez csak előleg lehet.

Fekete György tiszteletbeli elnökként az MMA által fenntartott Magyar Építészeti Múzeummal szeretne foglalkozni. Ezt nyilatkozta az MMA elnöki székét hat évig elfoglaló belsőépítész lapunknak Vashegyi György elnökké választása után. Lesz is miből gazdálkodnia.

Létrejön ugyanis az építészettörténeti és műemlékvédelmi tudományos gyűjtemények egy intézményben való kezelésére a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM-MDK), és megkapják a Városligeti fasor 9–11. szám alatti ingatlant, a volt BM Kórházat. Az ezekkel kapcsolatos feladatok ellátására első körben több mint 2,3 milliárd forint szerepel a következő évekre egy kedden megjelent kormányhatározatban, illetve 2019-től évente 264 millió forint forrásra számíthatnak a MÉM-MDK működtetésére. Ebben még nincs benne az az összeg, amelyből a nagyon rossz állapotban lévő épületet újítják majd fel.

Az 1968-ban alapított Magyar Építészeti Múzeum a 2016 végén megszüntetett Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtól került át az MMA-hoz. A múzeum megnevezés csalóka, a gyűjteménynek nem volt állandó kiállítóhelye, főleg raktárakban tárolták azt. Az építészeti múzeum terve a Liget-projektben is benne volt, de onnan kikerült. Októberben derült ki, hogy az MMA számos más ingatlanja (Hild-villa, Ybl-villa, a volt MÚOSZ-székház, a Bajza utca 31. szám alatti lakóház, Pesti Vigadó) mellé megkapja a rossz állapotú volt BM Kórházat is, amelyhez egy Bajza utcai Bauhaus-villa és egy szanatóriumi szárny tartozik. Felújítása óriási összeg lehet, ez onnan is tudható, hogy eredetileg a Budapest Környéki Törvényszék költözött volna ide, és 2013-ban úgy becsülték, 15 milliárdba kerülne a rekonstrukció.

A 2017-ben 10 milliárd, 2018-ban 6 milliárd forintos költségvetésű MMA viszont a pénzszerzésben elég hatékony a kormány már meg is nyitotta a pénzcsapot. Ugyanis nemcsak a Magyar Építészeti Múzeum kezelésére és az új ingatlan felújítására kapnak pénzt, hanem egy nagyobb projektről van szó, amely magában foglalja a műemlékvédelmet és a kulturális örökséget is. A határozat szerint az MMA fennhatósága alatt jön létre a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM-MDK), amelynek feladata az építészettörténeti gyűjtemény megóvása és bemutatása, valamint műemlékvédelmi tudományos gyűjtemények (tervtár, fényképtár, könyvtár, archív irattár és kézirattár) kezelése, ehhez kapcsolódóan pedig létrehoznának egy országos hatáskörű közlevéltárat is. Az MMA az elmúlt években jelentős befolyásra tett szert a kultúrafinanszírozás területén és most a kulturális örökségvédelmet célozzák meg: az Akadémia ugyanis a MÉM-MDK-n keresztül segíti majd a kulturális örökségvédelmet érintő feladatokat szakértői és tudományos tevékenységgel. 2017-ben az eddig említett feladatokra, az ingatlanátadás előkészítésére és a MÉM-MDK működtetésére több mint 390 millió forintot kapnak. Utóbbira 2018-ban több mint 400 millió, 2019-től pedig 269 millió forintnyi forrásra számíthatnak. Az ingatlan átalakításának előkészítésére 2018-ban további 465 millió megy el.

A gyűjtemények gondozása és megóvása mellett a bővítés is cél, ehhez pedig további építészeti, építészettörténeti dokumentumokot, alkotói hagyatékokat és életműveket vesznek majd át, illetve vásárolnak meg. Ehhez jövőre 274 milliót kapnak, a kormányhatározatban pedig az is szerepel, hogy 2019-től 2021-ig évente ugyanennyit.

A tételek között szerepel még, hogy 2017-ben valamivel több mint 10 millió, jövőre pedig 124 millió forintot csoportosítanak át a Miniszterelnökségtől, ez annak a 20 főnek bére, akit a MÉM-MDK a Miniszterelnökségtől vesz át.

Ugyan örvendetes, hogy a sanyarú sorsú építészeti gyűjtemény állandó kiállítóhelyet kaphat, azzal azonban, hogy a több gyűjteményt és kulturális területet integráló projekt a kormányzathoz hű MMA kezében van, az Akadémia a kultúra újabb területét gyarmatosíthatja. Ráadásul mivel Makovecz Imre organikus építészeti öröksége - amelynek gondozására a kormány jövőre másfél milliárdot szán - az MMA művészetfelfogásának egyik non plus ultrája, kérdéses, mennyire lesz kiegyensúlyozott az építészet reprezentálása.

Magyar Építészeti Múzeum
A múzeum az egykori Országos Műemléki Felügyelőségen (OMF) belül jött létre 1968-ban, 1975-től országos gyűjtőkörű szakmúzeumként sorolták be. Fenntartója az OMF volt, később a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Forster Központ, majd az MMA. Gyűjtőköre építészeti és építészettörténeti emlékekből áll: 264 polcfolyóméter kézirat, 20 ezer darab fotónegatív, 34 polcfolyóméter archív fotónagyítás, 280 polcfolyóméter építészeti szakkönyv, folyóirat és album, makettgyűjtemény, festmények, szobrok, építészeti rajzeszközök tartoznak a gyűjteményhez. A múzeumnak nem volt állandó kiállítóhelye, a gyűjteményt nagyrészt raktárakban, lakóházban tárolták, majd egy részét a Forster Központ aulájában, de egyik helyszín sem volt alkalmas erre. Több ötlet merült fel arra, hogy hol lehetne állandó jelleggel elhelyezni a gyűjteményt, felvetődött a Divatcsarnok épülete, legutóbb pedig a Liget-projektben szerepelt. A Dózsa György út mellé tervezett két kockaépület egyike lett volna az építészeti múzeum, azonban ez - a fotómúzeummal együtt - kikerült a tervekből. Ezek után a Ráth György Múzeum is felvetődött, de ez sem valósult meg. Októberben szivárgott ki a hír, hogy a kormány a volt BM Kórház épületét adja az MMA-nak erre a célra.