Közszolgák a plakátháborúban

Publikálás dátuma
2017.11.10. 06:07

Jól járhattak azok a kormányhivatalnokok, akik nyár közepén részt vettek az óriásplakátok összeírásában: a Népszava biztos forrásokból úgy értesült, hogy fejenként több százezer forintos célprémiumot kaptak a napokban. Ugyanakkor a kormányhivatalokat felügyelő Miniszterelnökség cáfolta a hírt. Így szerintük a kormányhivatalokban sem célprémiumot, sem más juttatást nem kaptak a dolgozók. Egyelőre tehát rejtélyes, hogy ha igen, akkor pontosan honnan kaphattak kormányzati dolgozók prémiumot. Forrásaink ugyanis határozottan állítják: többeknél az átutalás már meg is történt és az októberi fizetéssel együtt megjelent a számlájukon a több százezer forintra rúgó összeg. Mindez azt jelenti, hogy a kormány alighanem közpénzen végeztette el azt a munkát, amely a Fidesz politikai érdekeinek megfelelően, segítette a kabinetet bíráló plakátok visszaszorítását.

Mint emlékezetes, július közepén a Népszava írta meg először, hogy a Fidesz-Jobbik plakátháború újabb fejezeteként hirtelen pluszmunkát kaptak a kormányhivatalok dolgozói. Járásonként 2-3 hivatalnokot utasítottak arra, hogy vegyék lajstromba az óriásplakátokat. Mindez központi utasításra történt, a kormányhivatalnokok legalábbis egységes munkaleírást kaptak.

A Miniszterelnökség előbb csak annyit mondott, hogy a kormányhivatalok a „településkép védelméről” szóló törvényben meghatározott feladatukat végzik. A törvény azonban nem írta elő a kormányhivataloknak, hogy regisztrálják az óriásplakátokat. Aztán később kiderült, hogy a kormányhivatalok csak előbb cselekedtek, mint hogy rendelet született volna a kérdésben. A miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János csak hetekkel cikkünk után, augusztus elején adta ki hivatalosan utasításba a kormányhivataloknak, hogy mérjék fel a reklámhordozókat.

Minderre azért volt szükség, mert a Fidesz meg akar szabadulni a kormányt bíráló óriásplakátoktól. Mint arról többször írtunk, a településkép védelméről szóló törvény „Lex Simicska” néven elhíresült módosítása is azt a célt szolgálta, hogy minél előbb ellehetetlenítsék a plakátpiac meghatározó szereplőjét. Ennek előfeltétele volt a plakáthelyek sürgős lajtsromozása. A következő lépésben pedig szeptemberben a kormányhivatalok elkezdték letiltani a szerintük a kormánykritikus plakátokat. Így ősszel sorba kapta meg a felszólításokat Simicska Lajos reklámcége, hogy két napon belül távolítsák el azokat az Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet, Rogán Antalt és Habony Árpádot gengszterként ábrázoló óriásreklámokat, amelyek a kormányhivatalok megítélése szerint valójában „jobbikos plakátok”. A hivatali össztűz nyomán Simicska szeptember végén visszavonulót fújt: a reklámcégének utasításba adta, hogy ne vegyen fel politikai, közéleti tárgyú hirdetést.

Lázár nem mindenkivel kedélyeskedik

Publikálás dátuma
2017.11.10. 06:05
Lázár János: „Kiváló apropó volt, hogy megkérdezzem tőle, hogy van?” FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A civil szervezetek után már a kormányfő vejének anyagi helyzete is felkeltette a Miniszterelnökség figyelmét, ám vizsgálati módszereik között ég és föld a különbség.

– Amikor a mi szervezetünket vizsgálta a Miniszterelnökség, akkor nem egy közeli kávézóba hívtak társalogni. Hanem hivatalos felszólítást küldtek, amely azt tartalmazta, hogy milyen határidőre, miről kell adatokat szolgáltatnunk – mondta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

Az azonnali.hu által közzétett fotón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy belvárosi étterem presszórészében a kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal beszélgetett. Az éttermi találkozót Lázár előbb a hvg-nek nyilatkozva, majd a tegnapi kormányinfón is összefüggésbe hozta egy jobbikos képviselő parlamenti felszólalásával, aki arra volt kíváncsi, hogyan lett Orbán Viktor vejéből néhány év leforgása alatt az ország egyik leggazdagabb embere. „Gondoltam, érdeklődöm az illetékesnél” – indokolta, miért ült le Tiborcz Istvánnal. A fénykép alapján a konzultáció mellőzte a hivatalos külsőségeket. Kérdés, hogy ez a forma mennyiben tekinthető megszokottnak.

Eddig is sejtettük, tudtuk – mondta a Transparency jogi igazgatója –, hogy a kormány prominensei próbálnak szoros kapcsolatokat ápolni üzleti körökkel. Ezt nem is titkolják. Tiborcz István cégei a minőségi kifogások ellenére sikeresen szerepelnek a közbeszerzési eljárásokon. Vitatkozni legfeljebb azon lehet, hogy a rendelkezésünkre álló információk alapján bizonyítható-e az összefüggés Tiborcz kormányzati kapcsolatai és az elnyert pénzek között. Mindenesetre azzal, hogy Lázár provokatív módon reagált a felvetésre, Ligeti szerint megüzente: „Mi akár még ezt is megtehetjük”.

– A közpénzek felhasználása vizsgálatának megvannak az intézményes, szabályozott formái – hangsúlyozta Ligeti Miklós. Elvileg a közbeszerzéseket is különféle hatóságok és minisztériumi szervezetek ellenőrzik. A miniszteri éttermi beszélgetés – jelentette ki – semmilyen értelemben nem tekinthető a tájékozódás szabályos, intézményes, számonkérhető módjának.

– Lázár János sok nehéz helyzeten átlendült már a humorba csomagolt arroganciájával – konstatálta végül Ligeti Miklós.

A csütörtöki kormányinfón a miniszter megint csak viccel próbálta bagatellizálni a számára is kínos ügyet. Úgy fogalmazott a találkozóról: „Kiváló apropó volt arra, hogy megkérdezzem tőle, hogy hogy van?” Aztán meg azzal humorizált: „Még szép, hogy találkozok Tiborcz Istvánnal, Hódmezővásárhelyen is ők szerelték be a közvilágítást. Kin kérjem számon, hogy ha valamelyik égő nem működik?”

Lázár lapunk kérdésére válaszolva kifejtette: egyáltalán nem érzi összeférhetetlennek azt, hogy az uniós források felhasználásával foglalkozó miniszterként privát találkozott a miniszterelnök vőjével. Tiborcz István korábban annak az Elios Innovatív Zrt.-nek volt az egyik résztulajdonosa, amely meglehetősen furcsa körülmények között sok milliárd forintnyi uniós finanszírozású közbeszerzést nyert el, a tendereket pedig azóta is a Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálja.

Lázár leszögezte: gazdasági szereplők és politikai döntéshozók találkoznak egymással. Ő is megtehette volna, hogy magánlakásán fogadja Tiborczot vagy éppen ő megy fel hozzá. – Mivel semmiféle szégyellnivalóm nincsen, ezért hazafelé a legközelebb útba eső kávézóban ültünk be körülbelül 15 percre. Ennyi történt – mondta a miniszter hozzátéve, sajtóhíresztelésekkel ellentétben ő maga narancslevet ivott.

E-recept - Bizony volt, hogy „megállt a tér”

Publikálás dátuma
2017.11.10. 06:03
A patikák december 15-ig kaptak időt a papírvények kizárólagos használatára, mert a gyógyszertárak negyedének nem sikerült még c
Rendszerleállás, többnapos karbantartási szünet, és sok-sok bosszús orvos, gyógyszerész – röviden ez a mérlege az e-egészségügy első kilencnapos működésének.

Ha akadozva, nehézségekkel küszködve, de elindult az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (e-tér). Ám még sok finomhangolásra lesz szükség – summázta a rendszer alig másfél hetes éles működésének tapasztalatait Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetője az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy (IME) szakmai konferenciáján. Az e-tér működtetéséért felelős szakember szerint bár november elseje óta sok kritika érte őket, a rendszer méretéhez, feladatainak sokrétűségéhez képest vették az akadályokat. Hozzátette: naponta már 6 millió alkalommal „szólítják meg” az e-teret.

Mint mondta: eddig 8000 szolgáltató csatlakozott, és naponta 400 ezer recept kerül fel a szolgáltatási térbe. Hogy ez utóbbi sok vagy kevés, ennek eldöntéséhez egy adat: a normál napi patikai forgalomban több mint egymillió vénykiváltás zajlik.

A háziorvosi portálokon november elseje óta szinte csak olyan bejegyzést találni, hogy mi, miért nem sikerült. Ezt Szabó Bálint azzal magyarázta: miután a háziorvosoknak és a gyógyszertáraknak nincs saját informatikusuk, ezért a csatlakozás nekik volt a legnehezebb. Gondot okozott, hogy a háziorvosoknak maguknak kellett letölteniük a csatlakozási dokumentumokat, és eligazodniuk az e-tér szabályaiban. A teret eleve úgy építették fel, hogy minél kisebb megrázkódtatást okozzon az azt használó intézményeknek, orvosoknak, gyógyszerészeknek. Ezért nem törekedtek arra, hogy egy vadonatúj egységes rendszert állítsanak üzembe, mindenütt meghagyták az egyes patikai, háziorvosi, kórházi szoftvereket, amelyeket napi rutinként addig is használtak. Nem gondoltak arra, hogy a honlapjukon található elektronikus tájékoztatóanyagokon kívül még széles körben terjesztett, nyomatott felvilágosító anyagokra is szükség lesz. Emiatt is sok kritika érte őket.

Szabó Bálint elismerte azt is, hogy az e-térrel kapcsolatban fölmerülő problémák menedzselésére működtetett callcenterben sem voltak elegen. Szerinte azóta ezt is javították. Hozzátette: ahhoz, hogy az első napokban valamennyi hívást érdemben orvosolni tudjanak, számításaik szerint 400 embert kellett volna 24 órában a telefon mellé ültetniük. Ennyi hozzáértő nem állt rendelkezésre.

– November másodikán éreztük először, hogy a rendszer lelassult, ez volt az első „megállt a tér érzés” – vallotta be Szabó Bálint. Az éles működésben derült ugyanis ki, hogy pontosan hol, milyen erőforrásra, támogatásra lenne még szükség. Ezeket folyamatosan korrigálják – állította a főosztályvezető, azt is elismerve, hogy az elmúlt két napban is volt „szűk keresztmetszet”, szolgáltatáskiesés, amikor nem lehetett elérni az e-teret, és csak csütörtökön, a nap végére vált elérhetővé – mások mellett – a háziorvosoknak is.

Ugyan Szabó Bálint nem említette, de szerda reggel jelent meg az a jogszabály a Magyar Közlönyben, melyben a patikák december 15-ig kaptak haladékot a papírvények kizárólagos használatára, mert a gyógyszertárak negyedének még mindig nem sikerült csatlakoznia a rendszerhez.

Szerző