Közszolgák a plakátháborúban

Publikálás dátuma
2017.11.10 06:07

Fotó: /

Jól járhattak azok a kormányhivatalnokok, akik nyár közepén részt vettek az óriásplakátok összeírásában: a Népszava biztos forrásokból úgy értesült, hogy fejenként több százezer forintos célprémiumot kaptak a napokban. Ugyanakkor a kormányhivatalokat felügyelő Miniszterelnökség cáfolta a hírt. Így szerintük a kormányhivatalokban sem célprémiumot, sem más juttatást nem kaptak a dolgozók. Egyelőre tehát rejtélyes, hogy ha igen, akkor pontosan honnan kaphattak kormányzati dolgozók prémiumot. Forrásaink ugyanis határozottan állítják: többeknél az átutalás már meg is történt és az októberi fizetéssel együtt megjelent a számlájukon a több százezer forintra rúgó összeg. Mindez azt jelenti, hogy a kormány alighanem közpénzen végeztette el azt a munkát, amely a Fidesz politikai érdekeinek megfelelően, segítette a kabinetet bíráló plakátok visszaszorítását.

Mint emlékezetes, július közepén a Népszava írta meg először, hogy a Fidesz-Jobbik plakátháború újabb fejezeteként hirtelen pluszmunkát kaptak a kormányhivatalok dolgozói. Járásonként 2-3 hivatalnokot utasítottak arra, hogy vegyék lajstromba az óriásplakátokat. Mindez központi utasításra történt, a kormányhivatalnokok legalábbis egységes munkaleírást kaptak.

A Miniszterelnökség előbb csak annyit mondott, hogy a kormányhivatalok a „településkép védelméről” szóló törvényben meghatározott feladatukat végzik. A törvény azonban nem írta elő a kormányhivataloknak, hogy regisztrálják az óriásplakátokat. Aztán később kiderült, hogy a kormányhivatalok csak előbb cselekedtek, mint hogy rendelet született volna a kérdésben. A miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János csak hetekkel cikkünk után, augusztus elején adta ki hivatalosan utasításba a kormányhivataloknak, hogy mérjék fel a reklámhordozókat.

Minderre azért volt szükség, mert a Fidesz meg akar szabadulni a kormányt bíráló óriásplakátoktól. Mint arról többször írtunk, a településkép védelméről szóló törvény „Lex Simicska” néven elhíresült módosítása is azt a célt szolgálta, hogy minél előbb ellehetetlenítsék a plakátpiac meghatározó szereplőjét. Ennek előfeltétele volt a plakáthelyek sürgős lajtsromozása. A következő lépésben pedig szeptemberben a kormányhivatalok elkezdték letiltani a szerintük a kormánykritikus plakátokat. Így ősszel sorba kapta meg a felszólításokat Simicska Lajos reklámcége, hogy két napon belül távolítsák el azokat az Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet, Rogán Antalt és Habony Árpádot gengszterként ábrázoló óriásreklámokat, amelyek a kormányhivatalok megítélése szerint valójában „jobbikos plakátok”. A hivatali össztűz nyomán Simicska szeptember végén visszavonulót fújt: a reklámcégének utasításba adta, hogy ne vegyen fel politikai, közéleti tárgyú hirdetést.

2017.11.10 06:07

Független jelölt nyert a bihartordai és a kelevízi időközin

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bihartordán Serdült János Csabát választották, Kelevíz polgármestere pedig ismét Balatincz Krisztina lett.
Három független jelölt közül Serdült János Csabát választották Bihartorda polgármesterévé a vasárnapi időközi voksoláson – közölte a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel. Tóth Jánosné tájékoztatása szerint a Hajdú-Bihar megyei település 758 választásra jogosult polgára közül 409 adta le szavazatát, minden voks érvényes volt. A három jelölt közül Serdült János Csaba 325, Németi Ferenc 56, Guth Zoltán 28 szavazatot kapott. A Hajdú-Bihar megyei Bihartordán azért kellett polgármester-választást tartani, mert a települést vezető Módos Imre (Fidesz-KDNP) elhunyt. Ugyancsak vasárnap ismét Vargáné Balatincz Krisztinát (független) választották polgármesterré a somogyi Kelevíz községben, ahol a képviselő-testület tagjait is megválasztották a vasárnapi időközi voksoláson. Hajdu Szabina, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elmondta: a polgármester-választás győztese 118, míg szintén független vetélytársa, Vida János 64 érvényes szavazatot kapott. A tizenegy független képviselőjelöltből négyen szereztek mandátumot. A jegyző beszámolt arról is, hogy a Marcalihoz közeli, 339 lakosú Kelevíz 271 választópolgárából 182 járult az urna elé. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a képviselő-testület idén június végén feloszlatta magát. A döntéshez a polgármester és a képviselők között kialakult feszültség, illetve az vezetett, hogy nem sikerült elfogadni Kelevíz zárszámadását.
2018.09.23 20:51
Frissítve: 2018.09.23 21:01

Eltemették a harmadik köztársaságot Nagy Imre szobránál

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:01

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Beszélgetést és politikai performanszot szervezett az Eleven Emlékmű csoport Nagy Imre szobrának tervezett áthelyezése miatt vasárnap délután. A demonstráción folyadékot öntöttek a szobor előtti medencébe, amelynek ettől elfeketedett a vize. Ezután elhelyezték a "harmadik köztársaság koporsóját". A perfomanszt azzal zárták, hogy felhúztak egy molinót Nagy Imre szobra mögé, amely a Műcsarnokot ábrázolta fekete oszlopokkal. Az épület 1989-ben az egykori miniszterelnök újratemetésén is így volt látható és ezzel a háttérrel mondta el Orbán Viktor kormányfő is 29 évvel ezelőtti beszédét. A performansz alatt a szervezők egy olyan hangmontázst játszottak be, amelyben Orbán 1989. június 16-i beszédét illetve Beethoven Egmont-nyitányát keverték össze, visszafelé. A „hatodik koporsóban a mi következő húsz évünk fekszik…” mondat többször is hallatszott. A politikai performansz előtt beszélgetésen Donáth Anna, Hegedűs István, Eörsi László, Rainer M. János, ifj. Rajk László és Ungváry Rudolf azt elemezték: mi az üzenete Nagy Imre szobrának áthelyezésének, 29 évvel a volt miniszterelnök újratemetése után. Az eseményen részt vevő körülbelül 50 ember között Gréczy Zsolt, Ara-Kovács Attila és Vágó István a DK, valamint Kunhalmi Ágnes az MSZP politikusa is feltűnt.
Szerző
Témák
Nagy Imre
2018.09.23 20:01