Nem védik meg az embereket - Inkább a veszélyeket feltárókat akadályozzák

Publikálás dátuma
2017.11.10. 06:15
Elhagyott gyártelep - A Budapesti Vegyiművek volt Kén utcai lerakata Forrás: Greenpeace
Csak pénzért, vagy egyáltalán nem akart kiadni közérdekű adatokat több kormányhivatal a környezetszennyezéseket feltáró civileknek.

A környezetvédelemért is felelős kormányhivatalok több esetben nem adtak ki, vagy csak indokolatlanul magas összegért bocsátottak volna a Greenpeace Magyarország rendelkezésére olyan adatokat, amelyekkel segíthették volna a hazai környezetszennyezéseket feltáró civilek munkáját. Erről Simon Gergely, a zöldszervezet vegyianyag szakértője számolt be a Greenpeace "Mérgezett örökségünk" című jelentésének második kötetét bemutató rendezvényen.

Noha a kormányhivatalok többsége együttműködőnek bizonyult (a jelentésben 30 súlyosan szennyezett terület kaphatott helyet), a budapesti Csepel Művek és a Metal-Art Zrt., illetve a volt Budapesti Vegyi Művek (BVM) garéi és hidasi telephelyén lévő szennyezést nem sikerült megvizsgálni. A Pest Megyei Kormányhivatal a Csepel Művek esetén mintegy 100 ezer forint, a Metal-Art Zrt. szennyezettségével kapcsolatban 35 ezer forintért adta volna meg a kért információkat (a szigetszentmiklósi Bucka-tó ügyében is majdnem 100 ezer forintot kért a kormányhivatal, ám az adatokat végül az önkormányzat ingyen a civilek rendelkezésére bocsátotta).

Simon Gergely elmondta: az összeget indokolatlanul magasnak tartják, különösen, hogy a hatósági tájékoztatás szerint a kiszámlázott munka nagy részét (adatbeszerzés, digitalizálás) már korábban elvégezték, így önmagában az adatkiadás folyamata nem indokolhatna ekkora összeget. A Metal-Art Zrt. esetében a civilek - kifogásaikat fenntartva - ugyan kifizették a költségeket, ám további kérdéseikkel kapcsolatban csak részleges tájékoztatást kaptak, így a szennyezést végül nem sikerült átfogóan feltérképezni.

A BVM garéi és hidasi telephelyével kapcsolatban pénzért sem volt hajlandó adatokat kiadni a Baranya Megyei Kormányhivatal, ezért a Greenpeace az adatvédelmi hatósághoz fordult. A hatóság igazat adott a civileknek, a kormányhivatal az információk visszatartásával több pontban is megsértette az Infotörvényt. A környezetvédőknek mégis bírósághoz kellett fordulniuk, mert a kormányhivatal ezek után sem tett eleget törvényi kötelezettségének.

A Greenpeace tavaly év végén publikált első kiadványát így 15 új helyszínnel egészíthették ki. Ezek között szerepel Abasár és Szentendre, ahol a már bezárt létesítmények által okozott szennyezések máig veszélyeztetik az ivóvízbázist. Szentendrén a Pest Megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat (ma Hungaropen Író- és Írószergyártó Kft.) területén, a felszín alatti vizekben a határérték ötszázszorosát mérték rákkeltő vinil-kloridból. A szennyezés már ivóvízkutakat is elért, amiket le kellett zárni. Abasáron a vezetékes vízhálózat több pontján mértek magas koncentrációban rákkeltő kockázatú halogénezett oldószereket. A településre most máshonnan hozzák az ivóvizet.

A jelentésbe bekerültek olyan közismert hazai cégek, ipari létesítmények is, ahol a mai napig folyik a termelés - anélkül hogy a múltbeli szennyezések teljes kármentesítése befejeződött volna. Ilyen például a Borsodchem, a Dunaferr vagy az Alkaloida tiszavasvári üzeme. A Borsodchem területe alatt nagyjából félezer tonna higany található a talajban, a Dunaferr környékén a rákkeltő benzol a "D" kármentesítési szennyezettségi határértéket meghaladó mennyiségben már 30 hektáron van jelen. Az Alkaloida körüli szennyezések legfőbb szennyezőanyaga ugyancsak a benzol, konventrációja meghaladja a határérték százszorosát. Egyes források szerint a szennyezés Tiszavasvári ivóvízellátását biztosító rétegvízkészletet is elérte.

- Sürgősen el kellene kezdeni veszélyes szennyezések megtisztítását és kármentesítését, állami program keretében - mondta Simon Gergely. A Greenpeace szakértője szerint a "szennyező fizet" elvének alkalmazásával a költségeket utólag is érvényesíteni kell ott, ahol még elérhetőek a felelősök. A zöldszervezet nemrég petíciót is indított, amit már több ezren írtak alá.

Zöldombudsman: érdemi lépések kellenek
A Greenpeace jelentését a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes által szervezett "Fizessen a jövő nemzedék?" konferencia keretében mutatták be. Bándi Gyula zöldombudsman hangsúlyozta: noha a jogszabályi feltételek látszólag adottak, nincs érdemi lépés a károk felszámolása terén. - Több jogszabályi és jogszabály-alkalmazási hiányosság is előfordul, ezeket orvosolni kell. A költséget igénylő azonnali beavatkozásokra nincs fedezet, ezzel kapcsolatban teljesen új eljárásrendet kell kidolgozni - mondta. Bándi Gyula ígéretet tett arra: olyan jogszabály-módosítási javaslatcsomagot dolgoz ki, amely előírja a környezetvédelmi biztosítékadást és gördülékenyebbé teszi az akadozó kármentesítési ügyek megoldását. - Az államnak, amelynek Alaptörvényből fakadó kötelezettsége a környezet és a polgárok védelme, nem lehet érdeke a környezeti kockázatok, károk eszkalálódása - tette hozzá.

Szerző

Tovább mérgeznek a régi örökségek

Rákkeltő kadmium és arzén a talajvizekben, több száz tonnányi higany a talajban, mérgek által veszélyeztetett ivóvízkutak. Ilyen és ehhez hasonló szennyezéseket tár fel a Greenpeace Magyarország a Mérgezett örökségünk című jelentésük második kötetében. A kiadványt szerdán, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes által szervezett "Fizessen a jövő nemzedék?" konferencián mutatták be.

A környezetvédő szervezet 2015-ben kezdte feltérképezni az ország legszennyezettebb területeit, a tavalyi év végén publikált első kiadványt most 15 új helyszínnel egészítették ki. Ezek között van Abasár és Szentendre is, ahol a már bezárt létesítmények által okozott szennyezések máig veszélyeztetik az ivóvízbázist. De van olyan üzem is, ahol a mai napig folyik a termelés, anélkül, hogy a múltbeli szennyezések teljes kármentesítése befejeződött volna. Ilyen például a Borsodchem, a Dunaferr vagy az Alkaloida tiszavasvári üzeme.

Bándi Gyula zöldombudsman ígéretet tett arra, hogy olyan jogszabály-módosítási javaslatcsomagot dolgoz ki, amely előírja a környezetvédelmi biztosítékadást és gördülékenyebbé teszi az akadozó kármentesítési ügyek megoldását. A Greenpeace azonnali cselekvésre szólította fel a kormányt a szennyezések felszámolására, petíciót is indítottak, amit már több ezren írtak alá.

Klímakonferencia
Megkezdődött Bonnban a 23. ENSZ klímakonferencia, amelynek célja a Párizsi Megállapodás megerősítése. Ennek egyik alapeleme a szénalapú energiatermelés globális visszaszorítása, hiszen a szénerőművek felelősek a villamosenergia-szektor teljes globális kibocsátásának csaknem 70 százalékáért. Emellett a szénerőművek működése komoly egészségügyi és környezeti károkat okoz, valamint jelentős támogatásokban részesülnek, amely hátráltatja a tiszta energiagazdálkodás felé történő átmenetet.

Szerző

Kiselefánt született a fővárosi állatkertben - Fotók!

Publikálás dátuma
2017.11.08. 17:10
Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert
Szerdán hajnalban kiselefánt született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az anyaállat és az elefántborjú is egészséges, a gondozók most azt várják, hogy a jövevény megtalálja az emlőket és táplálkozni kezdjen. A kicsit most még csak az állatgondozók és az állatorvosok láthatják, a nyilvános bemutatkozás időpontját később állapítják meg - írja az állatkert közleményében.

Az ellésre szerdán hajnalban, 3 óra 54 perckor került sor. Szerencsére minden rendben zajlott, és az újszülött nem sokkal később sikeresen lábra is állt. Asha természetesen élénken érdeklődik kistestvére iránt, ha azonban ez az érdeklődés már kissé tolakodó, Angele azonnal odébb tessékeli. A gondozók most arra várnak, hogy a kicsi megtalálja az emlőket és szopni kezdjen.

Mivel az újszülöttnek és az anyaállatnak ilyenkor a legteljesebb nyugalomra van szüksége, a „szülőszobaként” használt, 2008-ban épült elefántcsarnokot további intézkedésig lezárták. Jelenleg az elefántokhoz beosztott állatgondozókon és az állatorvosokon kívül senki, még az állatkerti dolgozók sem közelíthetik meg a környéket. De maguk a gondozók is csak akkor lépnek be a területre, amikor ez feltétlenül szükséges, egyébként monitoron keresztül figyelik az eseményeket. Assamot, az apukát viszont most is megtekinthetik a látogatók.

Az Állatkert a kiselefánt iránt érdeklődő nagyközönség türelmét kéri, emlékeztetve arra, hogy az előző elefántborjúnál is másfél hetet kellett várni, amíg a látogatókat először beengedhették az istállóba. 

A Fővárosi Állat- és Növénykertben 1875 óta foglalkoznak elefántok tartásával. Az első budapesti elefánt egy afrikai elefánt (Loxodonta africana) volt, de ezt követően már minden esetben ázsiai elefántokat (Elephas maximus) láthatott a budapesti közönség. Az első évtizedekben időnként előfordultak néhány éves átmeneti, „elefántmentes” időszakok is, de az elmúlt 120 esztendőben mindvégig voltak elefántok a magyar főváros állatkertjében.

Az Állatkert története során eddig öt elefántborjú látott napvilágot, de ebből az első két ellés 1930-ban és 1932-ben nem volt sikeres. 1941-ben viszont már minden rendben alakult a kiselefánt felnövekedésével. A háború után először 1956 májusában született elefántborjú. Mivel az Állatkert abban az évben volt kilencven éves, a kicsi a Jubile nevet kapta. Öt évre rá, 1961. május 10-én született meg Quinba, Jubile húga. Ezt követően több mint ötven éven át nem volt kiselefánt Budapesten, egészen 2013-ig, Asha megszületéséig - emlékeztetnek a közleményben.

Szerző