Halmai Katalin (Brüsszel);
fogyasztás;befektetések;pénzosztás;
2017-11-10 06:26:00
A belső fogyasztás és a befektetések fellendülése felpörgette a gazdaságot, amely 2017 első felében 3,7 százalékkal bővült Magyarországon — áll az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében. A brüsszeli testület jövőre és utána is 3 százalék fölötti növekedést jósol, de a teljesítmény 2019-ben már “csak” 3,1 százalékkal fog nőni, elsősorban a gazdasági kapacitások korlátai, a reáljövedelmek csökkenése és az EU-val folytatott kereskedelem mérséklődése miatt. A régiós versenyben ezekkel az eredményekkel csak Szlovákiát tudjuk előzni.
A foglalkoztatás sohasem látott módon bővült az év első felében, és 4,2 százalékkal a munkanélküliségi ráta is negatív rekordot dönthet 2017-ben. Az értékelés ugyanakkor rámutat, hogy a munkaerőpiac egyre szűkül, a munkaerőhiány erős bérnövekedéshez vezet, ami korlátozza a foglalkoztatás további bővülését az elkövetkező két évben.
Az Európai Bizottság nem számol az infláció elszabadulásával, a pénzromlás üteme szerinte a 3 százalékos határsávban fog maradni a belátható jövőben.
Az előrejelzés szerint a beruházások és a bérek növekedése a várakozáson felül javíthatják a termelékenységet, ugyanakkor számolni kell a gazdaság túlhevülésének az eshetőségével is. Brüsszel ilyen kockázatnak ítéli az eszközárak emelkedését, a kétszámjegyű bérnövekedést, a szűkülő munkaerőpiacot, a laza költségvetési és az alkalmazkodó monetáris politikát.
Az államháztartási hiány az előrejelzés mindhárom évében a GDP 3 százaléka alatt fog maradni: az idei 2,1 százalékról jövőre 2,6 százalékra ugrik (a kormány 2,4 százalékot tervezett), majd 2019-ben 2,3 százalékon stabilizálódik. Jövőre elsősorban a szociális hozzájárulási adó és egyes termékek áfájának mérséklődése, valamint a földeladásból, illetve a társasági adóból származó egyszeri bevételek csökkenése miatt növekedhet a hiány. A Bizottság a deficit további visszaesésére számít, ha a beruházási kedv apadni fog és a projektek befejezése csúszik 2017-18-ban.
Az államadósság mértéke két év múlva a GDP 70 százaléka alá esik — prognosztizálja az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében.