Előfizetés

Lázár nem mindenkivel kedélyeskedik

Batka Zoltán, Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.11.10. 06:05
Lázár János: „Kiváló apropó volt, hogy megkérdezzem tőle, hogy van?” FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A civil szervezetek után már a kormányfő vejének anyagi helyzete is felkeltette a Miniszterelnökség figyelmét, ám vizsgálati módszereik között ég és föld a különbség.

– Amikor a mi szervezetünket vizsgálta a Miniszterelnökség, akkor nem egy közeli kávézóba hívtak társalogni. Hanem hivatalos felszólítást küldtek, amely azt tartalmazta, hogy milyen határidőre, miről kell adatokat szolgáltatnunk – mondta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

Az azonnali.hu által közzétett fotón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy belvárosi étterem presszórészében a kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal beszélgetett. Az éttermi találkozót Lázár előbb a hvg-nek nyilatkozva, majd a tegnapi kormányinfón is összefüggésbe hozta egy jobbikos képviselő parlamenti felszólalásával, aki arra volt kíváncsi, hogyan lett Orbán Viktor vejéből néhány év leforgása alatt az ország egyik leggazdagabb embere. „Gondoltam, érdeklődöm az illetékesnél” – indokolta, miért ült le Tiborcz Istvánnal. A fénykép alapján a konzultáció mellőzte a hivatalos külsőségeket. Kérdés, hogy ez a forma mennyiben tekinthető megszokottnak.

Eddig is sejtettük, tudtuk – mondta a Transparency jogi igazgatója –, hogy a kormány prominensei próbálnak szoros kapcsolatokat ápolni üzleti körökkel. Ezt nem is titkolják. Tiborcz István cégei a minőségi kifogások ellenére sikeresen szerepelnek a közbeszerzési eljárásokon. Vitatkozni legfeljebb azon lehet, hogy a rendelkezésünkre álló információk alapján bizonyítható-e az összefüggés Tiborcz kormányzati kapcsolatai és az elnyert pénzek között. Mindenesetre azzal, hogy Lázár provokatív módon reagált a felvetésre, Ligeti szerint megüzente: „Mi akár még ezt is megtehetjük”.

– A közpénzek felhasználása vizsgálatának megvannak az intézményes, szabályozott formái – hangsúlyozta Ligeti Miklós. Elvileg a közbeszerzéseket is különféle hatóságok és minisztériumi szervezetek ellenőrzik. A miniszteri éttermi beszélgetés – jelentette ki – semmilyen értelemben nem tekinthető a tájékozódás szabályos, intézményes, számonkérhető módjának.

– Lázár János sok nehéz helyzeten átlendült már a humorba csomagolt arroganciájával – konstatálta végül Ligeti Miklós.

A csütörtöki kormányinfón a miniszter megint csak viccel próbálta bagatellizálni a számára is kínos ügyet. Úgy fogalmazott a találkozóról: „Kiváló apropó volt arra, hogy megkérdezzem tőle, hogy hogy van?” Aztán meg azzal humorizált: „Még szép, hogy találkozok Tiborcz Istvánnal, Hódmezővásárhelyen is ők szerelték be a közvilágítást. Kin kérjem számon, hogy ha valamelyik égő nem működik?”

Lázár lapunk kérdésére válaszolva kifejtette: egyáltalán nem érzi összeférhetetlennek azt, hogy az uniós források felhasználásával foglalkozó miniszterként privát találkozott a miniszterelnök vőjével. Tiborcz István korábban annak az Elios Innovatív Zrt.-nek volt az egyik résztulajdonosa, amely meglehetősen furcsa körülmények között sok milliárd forintnyi uniós finanszírozású közbeszerzést nyert el, a tendereket pedig azóta is a Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálja.

Lázár leszögezte: gazdasági szereplők és politikai döntéshozók találkoznak egymással. Ő is megtehette volna, hogy magánlakásán fogadja Tiborczot vagy éppen ő megy fel hozzá. – Mivel semmiféle szégyellnivalóm nincsen, ezért hazafelé a legközelebb útba eső kávézóban ültünk be körülbelül 15 percre. Ennyi történt – mondta a miniszter hozzátéve, sajtóhíresztelésekkel ellentétben ő maga narancslevet ivott.

E-recept - Bizony volt, hogy „megállt a tér”

Danó Anna
Publikálás dátuma
2017.11.10. 06:03
A patikák december 15-ig kaptak időt a papírvények kizárólagos használatára, mert a gyógyszertárak negyedének nem sikerült még c
Rendszerleállás, többnapos karbantartási szünet, és sok-sok bosszús orvos, gyógyszerész – röviden ez a mérlege az e-egészségügy első kilencnapos működésének.

Ha akadozva, nehézségekkel küszködve, de elindult az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (e-tér). Ám még sok finomhangolásra lesz szükség – summázta a rendszer alig másfél hetes éles működésének tapasztalatait Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetője az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy (IME) szakmai konferenciáján. Az e-tér működtetéséért felelős szakember szerint bár november elseje óta sok kritika érte őket, a rendszer méretéhez, feladatainak sokrétűségéhez képest vették az akadályokat. Hozzátette: naponta már 6 millió alkalommal „szólítják meg” az e-teret.

Mint mondta: eddig 8000 szolgáltató csatlakozott, és naponta 400 ezer recept kerül fel a szolgáltatási térbe. Hogy ez utóbbi sok vagy kevés, ennek eldöntéséhez egy adat: a normál napi patikai forgalomban több mint egymillió vénykiváltás zajlik.

A háziorvosi portálokon november elseje óta szinte csak olyan bejegyzést találni, hogy mi, miért nem sikerült. Ezt Szabó Bálint azzal magyarázta: miután a háziorvosoknak és a gyógyszertáraknak nincs saját informatikusuk, ezért a csatlakozás nekik volt a legnehezebb. Gondot okozott, hogy a háziorvosoknak maguknak kellett letölteniük a csatlakozási dokumentumokat, és eligazodniuk az e-tér szabályaiban. A teret eleve úgy építették fel, hogy minél kisebb megrázkódtatást okozzon az azt használó intézményeknek, orvosoknak, gyógyszerészeknek. Ezért nem törekedtek arra, hogy egy vadonatúj egységes rendszert állítsanak üzembe, mindenütt meghagyták az egyes patikai, háziorvosi, kórházi szoftvereket, amelyeket napi rutinként addig is használtak. Nem gondoltak arra, hogy a honlapjukon található elektronikus tájékoztatóanyagokon kívül még széles körben terjesztett, nyomatott felvilágosító anyagokra is szükség lesz. Emiatt is sok kritika érte őket.

Szabó Bálint elismerte azt is, hogy az e-térrel kapcsolatban fölmerülő problémák menedzselésére működtetett callcenterben sem voltak elegen. Szerinte azóta ezt is javították. Hozzátette: ahhoz, hogy az első napokban valamennyi hívást érdemben orvosolni tudjanak, számításaik szerint 400 embert kellett volna 24 órában a telefon mellé ültetniük. Ennyi hozzáértő nem állt rendelkezésre.

– November másodikán éreztük először, hogy a rendszer lelassult, ez volt az első „megállt a tér érzés” – vallotta be Szabó Bálint. Az éles működésben derült ugyanis ki, hogy pontosan hol, milyen erőforrásra, támogatásra lenne még szükség. Ezeket folyamatosan korrigálják – állította a főosztályvezető, azt is elismerve, hogy az elmúlt két napban is volt „szűk keresztmetszet”, szolgáltatáskiesés, amikor nem lehetett elérni az e-teret, és csak csütörtökön, a nap végére vált elérhetővé – mások mellett – a háziorvosoknak is.

Ugyan Szabó Bálint nem említette, de szerda reggel jelent meg az a jogszabály a Magyar Közlönyben, melyben a patikák december 15-ig kaptak haladékot a papírvények kizárólagos használatára, mert a gyógyszertárak negyedének még mindig nem sikerült csatlakoznia a rendszerhez.

Ab-döntés - Málna a hab tetejére

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2017.11.10. 06:01

Aljas diszkrimináció volt, de nem ez volt a legsúlyosabb baj – így reagált lapunknak Nyakó István, szocialista politikus, a Közmunkások Szakszervezetének elnökségi tagja arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) úgy döntött: nem lehet feltétele a közfoglalkoztatottságnak az életvitel. A 2011-es törvény lehetővé tette, hogy az önkormányzatok csak akkor adjanak közmunkát valakinek, ha a háza körül rendet tart. Aki ezt a feltételt nem teljesítette, azt három hónapra kizárták a közfoglalkoztatásból.

Székely László ombudsman azért fordult a taláros testülethez, mert szerinte ez hátrányos megkülönböztetéshez vezet. Az Ab egyetértett vele, hiszen megállapította: a vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkrimináció, hogy ténylegesen csak a hátrányos anyagi helyzetben, kiszolgáltatottságban élőkre vonatkozik a munkavégzéstől független - önkormányzati rendeletekben rögzített - feltételek teljesítését előíró törvényi rendelkezés.

Nem siették el azonban a döntést, hiszen már 2012-ben jelezte az akkori ombudsman, Szabó Máté, hogy a lakókörnyezet ellenőrzése nem terjedhet ki a magánlakás belső rendjének ellenőrzésére. Érdemes megemlíteni, hogy az öt évvel ezelőtti megállapítással Balog Zoltán emberi erőforrásért felelős miniszter is egyetértett.

Nyakó István szerint még ennél is vannak még inkább húsba vágó történetek, "az, hogy még a kerttel kapcsolatban is szórakoztak, csak málnaszem a tejszínhab tetején." – Megkülönböztetik a „rendes” munkásokat a közmunkásoktól. Utóbbi a szabadságáról egyáltalán nem rendelkezhet, szemben a piaci munkavállalóval, aki a munka törvénykönyve értelmében sokkal szabadabb: például szabadságának egy részét kérésének megfelelő időben veheti ki, és gyermekei és életkora alapján folyamatosan növekszik éves szabadságának ideje – fogalmazott a Közmunkások Szakszervezetének elnökségi tagja. Nyakó hangsúlyozta azt is, hogy míg 2017-ben a központi minimálbér bruttó 127500 forint volt, addig a közmunkásbér bruttó 81530 forint.

– Változtat a jelenlegi helyzeten a mostani döntés, jobb lesz a közmunkásoknak – szögezte le a Népszavának Kordás László. A Magyar Szakszervezetek Szövetségének elnöke azonban egyetértett Nyakóval: ettől még nem érvényesül ebben a foglalkoztatási formában az egyenlő bánásmód elve. – Az Ab döntése is bizonyítja, hogy a mai közmunkarendszer jelentős korrekcióra szorul – hangsúlyozta a szakértő.