A kormányfő a magyar nyelv egyediségét hangsúlyozva úgy fogalmazott: "mi magyarok sokszor érezzük úgy, hogy a nyelvünknek a különlegessége kizár a világból és bezár bennünket a saját világunkba". Ráadásul a nemzet harmada az ország határain kívül él és azért harcol, hogy a saját nyelvét használhassa - vont párhuzamot a jelnyelvvel, amit különleges értéknek nevezett.
Elismerésre méltónak tartotta, ahogy a siketek küzdelmet vívnak érte és azt akarják, hogy a világ minden országában, az élet minden területén legyen joguk saját jelnyelvük használatára, a siket kultúra gondozására és fejlesztésére.
Orbán Viktor a résztvevőknek azt mondta: olyan országba érkeztek, ahol a siketek és nagyothallók rengeteget dolgoztak azért, hogy megbecsült részét képezzék a társadalomnak. Beszámolt arról, hogy a 2011-ben elfogadott alkotmány külön bekezdést tartalmaz a jelnyelvről, világosan kimondva: az a magyar kultúra része. Hozzátette azt is, hogy Magyarország elsőként ratifikálta a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ egyezményt, 2009 óta pedig a világ legkomplexebb jelnyelvi törvénye van hatályban, amely mindent szabályoz, legyen szó oktatásról, tolmácsszolgálatról, vagy magának a jelnyelvnek az oktatásáról.
A siketeket "a mi országunkban megilleti a nyelvhasználat joga az élet minden területén" - emelte ki a miniszterelnök, aki példaként hozta, hogy az országos televíziós csatornáknak saját költségükön, 100 százalékban akadálymentesíteniük kell műsoraikat.
A kormányfő a további teendők közé sorolta a siketek kétnyelvű oktatásának megteremtését, jelezve: a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézete hozzáfogott az előkészítéshez. Ezt azzal magyarázta, hogy a siket fiatalok olyan tudást szerezzenek, ami biztos belépés számukra a munkaerőpiacra.
Orbán Viktor azt is megjegyezte: büszke arra, hogy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) soraiból többen is szerepet vállalnak a magyar közéletben, ezzel bátorságot, bíztatást, példát mutatva a többi siket fiatal számára.
Kósa Ádám az európai parlament megbecsült tagja, Tapolczai Gergely az Országgyűlésben lát el fontos munkát, Lovászy László pedig a kormány felkérésére az ENSZ-ben képviseli a fogyatékkal élőket - sorolta.
A miniszterelnök közölte azt is, hogy Magyarország kiáll a Siketek Világszövetsége által képviselt célokért és támogatja azt a kezdeményezést, hogy nemzetközi világnapja is legyen a jelnyelvnek. Jelezte: Magyarországon az idei évtől kezdve - a jelnyelvi törvény évfordulójára emlékezve - november 9. a magyar jelnyelv napja.
Kósa Ádám, a fennállásának 110. évfordulóját ünneplő SINOSZ elnöke köszöntőjében arról tájékoztatott, hogy a budapesti tanácskozáson a résztvevők megosztották tudásukat egyebek mellett a kétnyelvű oktatásról, a család és a jelnyelv kapcsolatáról, a segítő technológiák nyújtotta lehetőségekről és a foglalkoztatásról.
Colin Allen, a Siketek Világszövetségének (WFD) elnöke pedig azt emelte ki, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a nemzeti jelnyelvén tanulhasson, ami teljes értékű nyelv. Az oktatást, írástudást pedig a beilleszkedés és a karrier célok szempontjából is fontosnak nevezte.
