Előfizetés

Megugrott a csok-folyósítás

Mindegyik banknál nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) folyósítási összege idén eddig a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva, több helyen is negyven százalék feletti volt a bővülés, miközben egyes pénzintézeteknél többszörösére emelkedett a kihelyezett összeg - derül ki az MTI körképéből, amelynek keretében nyolc magyarországi nagybank válaszolt az államilag támogatott konstrukcióval kapcsolatos kérdésekre.

Az OTP Banknál idén október végéig a folyósított támogatások összege megközelítően 29 milliárd forintot tett ki, ami az előző év ugyanezen időszakához képest 46 százalékos bővülés - közölte a pénzintézet. A szóban forgó időszakban az OTP-nél 9300 csok-kérelmet fogadtak be, az elutasítási ráta minimálisnak tekinthető.

A Takarékbankot, az FHB Kereskedelmi Bankot és az FHB Jelzálogbankot, valamint a takarékszövetkezeteket magában foglaló Takarék Csoportnál január elejétől szeptember végéig a folyósítások 14,41 milliárd forintot tettek ki, ami csaknem 40 százalékkal haladja meg a 2016-os év első kilenc havi értékét. Összesen 4959 darab csok-igénylés érkezett hozzájuk, tíz százalékkal több az előző év azonos időszakinál.

Az UniCredit Banknál több mint 4,7 milliárd forint csok-támogatást folyósítottak az ügyfeleknek az első tíz hónapban, ez több mint kétszerese az előző év azonos időszakinak. A pénzintézet azt is közölte, hogy összesen 1600 csok-igénylést fogadott be, amelynek 85 százalékát hagyta jóvá.

A K&H Banknál az év első hét hónapjában az igényelt támogatások összege elérte a 6,4 milliárd forintot, ez 33 százalékkal több, mint 2016 első hét hónapjában. A pénzintézetnél az igényelt támogatások átlagos összege mintegy 2,8 millió forint volt.

A Budapest Bank és a Raiffeisen Bank október végéig százas nagyságrendben hagyott jóvá csok-kérelmeket, az előbbinél a folyósított támogatás összege 931 millió forintot tett ki, ami csaknem ötszörös növekedést jelent. A CIB Banknál az előző évhez képest idén 38 százalékkal magasabb volt a folyósított összeg, és közel ennyivel nőtt az igénylők száma. Az Erste Banknál az első tíz hónapban befogadott csok-igénylések száma 10 százalékkal nőtt az idén a tavalyihoz képest, és a pénzintézet az év végéig további növekedésre számít. Az Erste a benyújtott igénylések több mint 65 százalékát hagyta jóvá a támogatási jogosultság vizsgálata után.

A bankok adatai alapján a darabszámot tekintve többségben vannak azok az igénylések, amelyek használt lakás vásárlására vonatkoznak; a CIB Banknál 58 százalék, az UniCreditnél kicsit több mint 60 százalék, a K&H Banknál 62 százalék, az Erste Banknál több mint 70 százalék ez a szám. Több bank is jelezte ugyanakkor, hogy érzékelhetően nő az igény az új lakás vásárlásához és az építéshez kapcsolt konstrukciók iránt.

A folyósítás összegét tekintve többnyire már más a kép, hiszen ezen a területen - az ingatlanok árfekvéséből adódóan - az építés és az új lakások vásárlása vezet. Az UniCreditnél például építésre és új lakás vásárlására a teljes folyósított összeg 75 százalékát nyújtották. Az OTP-nél a folyósítás 44 és 26 százalékát tették ki a lakóház építéséhez és új lakás vásárlásához igénybe vett támogatások, miközben a használt lakás vásárlásához nyújtott támogatás 29 százalék volt, a bővítési cél pedig minimális részarányt képviselt (egy százalék). A Budapest Bank számai kicsit kilógnak a sorból, a pénzintézetnél a folyósított összeg 36 százaléka vonatkozott mindössze új lakás építésére, vásárlására.

A három vagy több gyermekes családok által igénybe vehető, 2016 januárban bevezetett 10 plusz 10 millió forintos konstrukciót a Takarék Csoportnál a csok-igénylők 45 százaléka, az OTP Banknál 40 százalék, az UniCreditnél 25 százalék, a K&H Banknál 13 százalék, a Budapest Banknál 10 százalék, a Raiffeisennél 4 százalék kérte. Miközben a Takarék Csoportnál például a szerződést kötők között a nagycsaládosok aránya 69 százalék, az UniCreditnél a 10+10-es ügyletek kétharmadában van az igénylőknek három vagy több gyermeke. Érdekesség, hogy ez utóbbi pénzintézetnél a 10+10-es ügyletek 3 százaléka esetében nincs még megszületett gyermek. Az Erste Banknál az összes csok-ügyletet nézve a befogadott igénylések közel felénél még meg nem születetett, vállalt gyermek után igényelték a családi otthonteremtési kedvezményt.

Jellemző, hogy az ügyfelek lakáscéljuk megvalósításához a támogatásuk mellé lakáshitelt is igénybe vesznek, a pénzintézetek válaszaiból az derül ki, hogy 70-77 százalékban történik ez így. Egy-egy csok-igényléshez átlagosan 5-10 millió forintos hitelösszeg kapcsolódik.

Az agrárium a visszahúzó erő

Jól teljesített a magyar gazdaság a harmadik negyedévben, köszönhetően annak, hogy idén végre megindult az uniós támogatások kifizetések. A KSH kedden közzétett adatai szerint az előző év azonos időszakához képest a GDP 3,6 százalékkal növekedett, sőt a naptárhatás kiszűrésével 3,8 százalékos volt a bővülés. Ezúttal a piaci elemzők jóslata bevált, ugyanis 3,5-4 százalék közötti harmadik negyedéves éves összevetésű növekedési adatot vártak.

Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője azt közölte, hogy a mezőgazdaság teljesítménye fogta vissza a még jelentősebb növekedést, az építőipar és számos piaci alapú szolgáltatás viszont erősítette a gazdaság teljesítményét.

A kormányzati előrejelzés idén 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, ami aligha valósul meg, de szakértők szerint a 3,7 százalékos éves növekedést nem tartják kizártnak. Ez összecseng azzal, hogy az Európai Bizottság a múlt héten kiadott friss előrejelzésében 0,1 százalékponttal 3,7 százalékosra javította a Magyarország idei gazdasági növekedésére vonatkozó prognózisát. A Fitch Ratings londoni elemzőinek múlt heti elemzése szintén 3,7 százalékos növekedést valószínűsít. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is javította várakozását, hétfőn kiadott regionális előrejelzésében, igaz, hogy a 0,3 százalékpontos emeléssel is csak 3,2 százalékra javította a Magyarországra vonatkozó becslését.

Az Eurostat összesítése szerint a régióban kimagasló Románia 8,6 százalékos növekedése, de Lengyelország és Csehország 5-5 százalékos bővülése is említésre méltó. Szlovákia gazdasága 3,4 százalékkal nőtt.

Kártérítésre kötelezhetik a webáruházakat

V. A. D.
Publikálás dátuma
2017.11.15. 06:23
Illusztráció: Shutterstock
Az e-kereskedők több mint harmada megsérti az uniós fogyasztóvédelmi jogot, az Európai Parlament (EP) ezért kedden egy olyan jogszabályt fogadott el, amely erősebb jogosítványt ad a nemzeti hatóságoknak a csalások megfékezésére, a határokon átnyúló eseteknél pedig összehangolt fellépést tesz lehetővé. 

A nyomozás során a hatóságok ezentúl információt kérhetnek a weboldalakat regisztráló cégtől, illetve bankoktól; titkos tesztvásárlást végezhetnek; büntetést róhatnak ki; rendelkezhetnek arról, hogy egy bizonyos oldalra figyelmeztetés kerüljön ki, de akár el is távolíttathatnak tartalmakat; illetve kártérítésre kötelezhetik a kereskedőket. A jogszabályt még a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, és két évvel életbe lépése után lesz alkalmazható. Az EP szerint megkérdőjelezhető e-kereskedelmi gyakorlatnak számítanak az olyan trükkök, amikor például egy euróért árulnak egy telefont, de közben a vásárló hosszú távra előfizetővé válik, vagy ha drágábban kínálják a külföldiek számára az autóbérlést, vagy amikor nem a webáruház képein látható bútorokat szállít ki az online kereskedő.