Megugrott a csok-folyósítás

Mindegyik banknál nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) folyósítási összege idén eddig a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva, több helyen is negyven százalék feletti volt a bővülés, miközben egyes pénzintézeteknél többszörösére emelkedett a kihelyezett összeg - derül ki az MTI körképéből, amelynek keretében nyolc magyarországi nagybank válaszolt az államilag támogatott konstrukcióval kapcsolatos kérdésekre.

Az OTP Banknál idén október végéig a folyósított támogatások összege megközelítően 29 milliárd forintot tett ki, ami az előző év ugyanezen időszakához képest 46 százalékos bővülés - közölte a pénzintézet. A szóban forgó időszakban az OTP-nél 9300 csok-kérelmet fogadtak be, az elutasítási ráta minimálisnak tekinthető.

A Takarékbankot, az FHB Kereskedelmi Bankot és az FHB Jelzálogbankot, valamint a takarékszövetkezeteket magában foglaló Takarék Csoportnál január elejétől szeptember végéig a folyósítások 14,41 milliárd forintot tettek ki, ami csaknem 40 százalékkal haladja meg a 2016-os év első kilenc havi értékét. Összesen 4959 darab csok-igénylés érkezett hozzájuk, tíz százalékkal több az előző év azonos időszakinál.

Az UniCredit Banknál több mint 4,7 milliárd forint csok-támogatást folyósítottak az ügyfeleknek az első tíz hónapban, ez több mint kétszerese az előző év azonos időszakinak. A pénzintézet azt is közölte, hogy összesen 1600 csok-igénylést fogadott be, amelynek 85 százalékát hagyta jóvá.

A K&H Banknál az év első hét hónapjában az igényelt támogatások összege elérte a 6,4 milliárd forintot, ez 33 százalékkal több, mint 2016 első hét hónapjában. A pénzintézetnél az igényelt támogatások átlagos összege mintegy 2,8 millió forint volt.

A Budapest Bank és a Raiffeisen Bank október végéig százas nagyságrendben hagyott jóvá csok-kérelmeket, az előbbinél a folyósított támogatás összege 931 millió forintot tett ki, ami csaknem ötszörös növekedést jelent. A CIB Banknál az előző évhez képest idén 38 százalékkal magasabb volt a folyósított összeg, és közel ennyivel nőtt az igénylők száma. Az Erste Banknál az első tíz hónapban befogadott csok-igénylések száma 10 százalékkal nőtt az idén a tavalyihoz képest, és a pénzintézet az év végéig további növekedésre számít. Az Erste a benyújtott igénylések több mint 65 százalékát hagyta jóvá a támogatási jogosultság vizsgálata után.

A bankok adatai alapján a darabszámot tekintve többségben vannak azok az igénylések, amelyek használt lakás vásárlására vonatkoznak; a CIB Banknál 58 százalék, az UniCreditnél kicsit több mint 60 százalék, a K&H Banknál 62 százalék, az Erste Banknál több mint 70 százalék ez a szám. Több bank is jelezte ugyanakkor, hogy érzékelhetően nő az igény az új lakás vásárlásához és az építéshez kapcsolt konstrukciók iránt.

A folyósítás összegét tekintve többnyire már más a kép, hiszen ezen a területen - az ingatlanok árfekvéséből adódóan - az építés és az új lakások vásárlása vezet. Az UniCreditnél például építésre és új lakás vásárlására a teljes folyósított összeg 75 százalékát nyújtották. Az OTP-nél a folyósítás 44 és 26 százalékát tették ki a lakóház építéséhez és új lakás vásárlásához igénybe vett támogatások, miközben a használt lakás vásárlásához nyújtott támogatás 29 százalék volt, a bővítési cél pedig minimális részarányt képviselt (egy százalék). A Budapest Bank számai kicsit kilógnak a sorból, a pénzintézetnél a folyósított összeg 36 százaléka vonatkozott mindössze új lakás építésére, vásárlására.

A három vagy több gyermekes családok által igénybe vehető, 2016 januárban bevezetett 10 plusz 10 millió forintos konstrukciót a Takarék Csoportnál a csok-igénylők 45 százaléka, az OTP Banknál 40 százalék, az UniCreditnél 25 százalék, a K&H Banknál 13 százalék, a Budapest Banknál 10 százalék, a Raiffeisennél 4 százalék kérte. Miközben a Takarék Csoportnál például a szerződést kötők között a nagycsaládosok aránya 69 százalék, az UniCreditnél a 10+10-es ügyletek kétharmadában van az igénylőknek három vagy több gyermeke. Érdekesség, hogy ez utóbbi pénzintézetnél a 10+10-es ügyletek 3 százaléka esetében nincs még megszületett gyermek. Az Erste Banknál az összes csok-ügyletet nézve a befogadott igénylések közel felénél még meg nem születetett, vállalt gyermek után igényelték a családi otthonteremtési kedvezményt.

Jellemző, hogy az ügyfelek lakáscéljuk megvalósításához a támogatásuk mellé lakáshitelt is igénybe vesznek, a pénzintézetek válaszaiból az derül ki, hogy 70-77 százalékban történik ez így. Egy-egy csok-igényléshez átlagosan 5-10 millió forintos hitelösszeg kapcsolódik.

Szerző
2017.11.15 08:45

Megosztó árfolyamkockázat

Szalmaszál A devizahiteleseket bátorító ítéletet hozott az uniós bíróság. Perek sora indulhat a tisztességtelen tájékoztatás gyanúja miatt.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön konkrét devizahiteles ügyben döntött az ügyfelek javára. Az Ilyés Teréz és pertársa, valamint az OTP Bank - OTP Faktoring között 2013 óta zajló, jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla előtt levő perben meghozott ítélete szerint a magyar bíróság vizsgálhatja, hogy a devizahiteles szerződésekben az árfolyam kockázatát ügyfelekre terhelő passzusokat eléggé világosan és  - a következményekre is kitérve -, érthetően fogalmazta-e meg a bank. Végső soron egy uniós fogyasztóvédelmi irányelv alapján akár tisztességtelennek is minősíthetik a szerződést. A döntés szerint a forintosítási és más devizahiteles törvényekre tekintet nélkül, "az ügy összes körülményeinek vizsgálatával" kell a hazai bíróságnak megállapítani, hogy a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást arról, hogy ha a szerződésben átvállalta az árfolyamkockázatot, annak milyen pénzügyi, gazdasági következményei lesznek. Azaz nem elégséges, ha egy pénzintézet csak általánosságban írt az árfolyamkockázatról egy kölcsönszerződésben.  Az EUB megállapította, hogy a 2014-ben hozott, a devizahiteleseket érintő törvények az árfolyamkockázat kérdését nyitva hagyták, arról nem rendelkeztek. Mint fogalmaztak, a jogalkotó hallgatólagosan tudomásul vette, hogy azt a bankok az ügyfelekre hárították.  A "rendkívül bonyolult jogkérdéseket tárgyaló ítéletet" a Kúria Polgári Kollégiuma tanulmányozza, és a felmerülő kérdések értelmezéséhez összehívják a devizahiteles pereket tárgyaló bírákból álló konzultatív testületet is - írta a Kúria. Közleményükben megemlítik, hogy az árfolyamkockázat viselését előíró szerződési feltételek tisztességtelensége álláspontjuk szerint is vizsgálható, és ezt már 2016 novemberében kimondták.  Az uniós bíróság szerint a nemzeti bíróságnak a felperes devizahitelesek helyett hivatalból figyelembe kell vennie azt is, hogy milyen, az árfolyamkockázaton túli esetleges tisztességtelen feltételek lehetnek még a szerződésekben.  A politikusok közül elsőként megszólaló Szakács László, az MSZP elnökhelyettese szerint az uniós bíróság ítélete miatt ezrével indulhatnak perek, de ezek helyett a parlament törvényt is alkothatna arról, hogy a bankok megtévesztették devizahiteles ügyfeleiket és ezért az árfolyamkockázat terheit sem csak az adósoknak kell viselniük. Az egységes intézkedés már csak azért is indokolt, mert a lakosság tíz százalékát érintő problémáról van szó. Megjegyezte: kíváncsi, hogy a kormánypártok a kezdeményezés mögé állnak-e, miután a végtörlesztésről szóló 2011-es törvényt maguk is azzal indokolták, hogy a bankok becsapták a devizahiteleseket. A tájékoztatón jelen volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője, aki a végrehajtások azonnali felfüggesztését és a banki károsultak kártalanítását követelte. Jelenleg mintegy 120 ezer ingatlan vár végrehajtásra és csak augusztusban több mint 1755 család veszítette el otthonát - hangzott el.
Törvénybe foglalnák Szakács László szerint az árfolyamkockázat terheit nem csak az adósoknak kell viselniük
120 ezer ingatlan vár végrehajtásra és csak augusztusban több mint 1755 család veszítette el otthonát
Képalá: A tüntetők kérték A tegnapi uniós bírósági ítélet ismét megnyitja a kaput a semmisségi perek előtt
Szerző
2018.09.21 16:00
Frissítve: 2018.09.21 16:00

Ha semmire sem költünk, 10 év alatt össze is jön egy lakás

Publikálás dátuma
2018.09.21 10:30

Fotó: Népszava/
A bérek növekedésével egyidejűleg a lakásárak is jelentősen drágulnak, így a lakáspiaci boom miatt egyáltalán nem könnyebb ma sem lakáshoz jutni. Az ingatlan.com ennek kapcsán azt vizsgálta: az egy-egy megyére jellemző átlagos nettó havi kereset hányszorosából lehet az adott megyeszékhelyen megvásárolni egy 50 négyzetméteres új vagy használt lakást.  A lakásárak az országon belül Budapesten a legmagasabbak , az ingatlan.com-on a magánszemélyek és ingatlanközvetítők által meghirdetett 50 négyzetméteres használt lakások átlagára szeptember közepén 29,9 millió forint volt, az azonos méretű újakat pedig 37,5 millióért hirdetik. A fővárosi nettó átlagfizetés 272 ezer forint, azaz 9, illetve 11,5 évnyi keresetből jönnek ki a szóban forgó lakások. Nem a fővárosban kell azonban a legtöbbet dolgozni a lakásokért: Hajdú-Biharban 9,2 évig kell félretenni a 178 ezer forintos nettó fizetést egy debreceni 50 négyzetméteres használt lakáshoz, illetve 11 évig és 9 hónapig kell spórolni egy új lakáshoz. Miskolcon lehet viszont a leghamarabb összegyűjteni a használt lakások 10,6 milliós átlagárát, ami a Borsod megyei több mint 169 ezer forintos nettóból 64 hónap alatt jön össze. Új lakáshoz Egerben lehet a leggyorsabban hozzájutni: az 50 négyzetméteres új lakáshoz szükséges 16 millió forint 81 havi nettóból jön ki, ami közel 7 évet jelent.
Az évtizedes spórolást persze több tízezren "átugorják", már csak azért is, mert addig is élni kell valamiből. Nem marad más, mint a hitel. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője rámutatott: az elmúlt pár évben a lakásdrágulás mértéke a nagyvárosokban átlagosan 15-20 százalékos volt, a lakáshitelkamatok éves szintje viszont a BankRáció.hu adatai szerint 2,6 és 11 százalék között mozog konstrukciótól függően. Ilyen feltételek mellett még azoknak is megérheti a hitelfelvétel, akiknek az ingatlan ára teljes egészében a rendelkezésére áll, hiszen annak értéke gyorsabban nő, mint amit évente kamatként kell fizetni. A szakértő szerint ez is magyarázza a hitelfelvételi kedv emelkedését: ma már majdnem minden második lakást hitelből finanszíroznak a vevők.
Szerző
2018.09.21 10:30
Frissítve: 2018.09.21 10:30