Háromezer ember pusztult el Moszkvában

Publikálás dátuma
2017.11.20 09:00

Fotó: /
A holttestek napokon át temetetlenül hevertek. A kremli székesegyházat elpusztították. A Vazul-templomot a lövedékek fölgyújtották.

A „Daily Chronicle" jelenti Pétervárról, hogy a bolsevikiek csapatai, amelyek Gacsina és Carskoje Seio között Kerenski 1500 kozákját megverték, 16.000 főből állottak. Moszkvában a harc e hó 10-én kezdődött. A kormánycsapatok 3000 katonából és diákból állottak, akik 3 ágyúval, nagyszámú puskával és néhány géppuskával rendelkeztek. A helyőrség 100.000 embere közül mintegy 15.000 volt a bolsevikiek pártján, míg a többiek a kaszárnyában maradtak. A forradalmi katonai bizottság 15 ágyúval állandóan, a város központját lőtte. E hó 14-ig 3000 embert, főleg békés polgárokat, megöltek. A holttestek napokon át temetetlenül hevertek. A kremli székesegyházat elpusztították. A Vazul-templomot a lövedékek fölgyújtották.

Angol dühöngés Lenin ellen

A londoni „Daily Mail"-ban Lovat Fräser heves támadásokat intéz a maximalisták ellen, azt mondván, hogy egyetlen szocialista sem haladhat e csatornalakó patkányok zászlója alatt. Tizenhét nemzet ragadott fegyvert Németország ellen — írja Fraser — és kilenc további szakította meg Lenin pénztárosával az összeköttetést.

Elképzelhető-e, hogy a nemzetek nagy közössége nevetségesen kis ember ruhájába kapaszkodik, aki kísérletet tesz, hogy Oroszország kapuit megnyissa az ellenség előtt. A leninizmust és minden művét el kell átkoznunk. Hazaárulókkal vagy hazaárulókból összeállított kormányokkal nem haladhatunk együtt.

Kerenskinek legfőbb hibája határozatlansága volt. Az expremisták híveket találtak, mert tudták, hogy mit akarnak. Nem szabad azonban Oroszország iránti hitünket elveszíteni, noha a haditerveket ezután úgy kell fölállítanunk, hogy Oroszországot nem vesszük számításba.

Népszava 1917. november 20.

Szerző
2017.11.20 09:00

Amikor Oroszország hadat üzent az antantnak

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:00

Fotó: /
Oroszország helyzete nyugtalanító. Az ország kénytelen újból belépni a háborúba és ezért kellett elhatározni a kormány székhelyének áttételét
A „Lokalanzeiger" jelenti Koppenhágából: A Pravda szerint az orosz kormány hadat fog üzenni az ántánt-szövetségeseknek. Egyidejűleg a szovjet-kormány manifesztumot bocsát ki, amely egyebek között így szól:

 Oroszország helyzete nyugtalanító. Oroszország kénytelen újból belépni a háborúba és ezért kellett elhatározni a kormány székhelyének veszélytelen helyre leendő áttételét. Ilyenül Kronstadtot választották. Minden előkészület megtörtént.

 A „Times" Washingtonból a következőket jelenti: Az Egyesült Államok a bolseviki kormánnyal való minden összeköttetést megszakítottak. A washingtoni külügyi hivatal Poole főkonzultól több sürgönyt kapott, amelyekben jelenti, hogy Lenin május 20-án a szovjet egyik hivatalos gyűlésén ismételten kijelentette, hogy az orosz kormány a szövetségesekkel hadiállapotban van. Csicserin közölte Pooleval, hogy Lenin nyilatkozatát a szovjet zárt ülésén tette és ünnepélyesen megígérte, hogy a szövetségesek hivatalos képviselőit nem fogják zaklatni.

Ennek dacára a francia és angol főkonzult személyzetükkel együtt letartóztatták és csak másnap, a svéd főkonzul fáradozásai következtében bocsátották őket szabadon. Csicserin akkor kijelentette, hogy a szovjet-kormány az előbb megengedett elutazást nem fogja tűrni és hogy a szövetségesek polgári alattvalóit a szövetségesek által megszállt területen elfogott szovjet-tagokért túszul fogják fölhasználni. Poole erre azt válaszolta, hogy a szövetségesek alattvalói nem engedik magukat megfélemlíteni és az új megtorló intézkedéseknek csak az lehet a következménye, hogy a szovjet-kormány tagjait személyesen teszik érte felelőssé...

 A „Times" stockholmi jelentése szerint még azt sem tudják, vajon a szabadlábra helyezett- angol főkonzul Moszkvát elhagyhatja-e majd. A bolseviklek londoni megbízottja Litvinov útlevelét abban a pillanatban megkaphatja, mihelyt az angol főkonzul Stockholmba érkezett.

 Népszava 1918. augusztus 18.
Témák
I. vh
2018.08.18 08:00
Frissítve: 2018.08.18 09:19

Egy román diplomata leleplezése a debreceni bombamerényletről

Publikálás dátuma
2018.08.17 08:00

Fotó: /
1914. február 23-án csomagnak álcázott bomba robbant Miklósy István görögkatolikus püspök rezidenciáján. A merényletnek négy halálos áldozata volt. A püspök sértetlen maradt
A „Gazeta Bucurestilor" jassyi tudósítója — így jelentik Bukarestből — részletes tudósítást közöl a Catarau-féle esetről, amely a Miklóssy debreceni püspök ellen elkövetett merénylettel kapcsolatosan nagy föltűnést keltett a világháború előtt.
A tudósításból kétségtelenül bebizonyult, hogy Catarau a merénylet után az akkori Bratianu-kormány különös védelmét élvezte és a román kormány gondoskodott arról, hogy miután Czernin gróf akkori nagykövetünknek hamis tényállást bizonyított az esetről, megszöktesse a merénylőt Romániából. A tudósító a közlemény hitelességéért megszólaltatja Jonescu volt kereskedelmi attasét, aki akkoriban Egyiptomiján tartózkodott és fontos szerepet játszott a merénylet ügyében.

 Jonescu hivatkozik a hivatalos titoktartásra, amely megtiltja neki, hogy akkori szerepéről és az egész esetről bővebben nyilatkozzék, mégis beismeri, hogy Cataraut 1914 elején megismerte Egyiptomban. A kormány bizonyos magatartást irt elő ebben az ügyben az attasé számára, amelyet ő, mint hivatalnok természetesen követni volt köteles. Elmondta azt is, hogy Catarauval a világháború kitörése után találkozott Bukarestben, ahol elhagyták mindazok, akik fölbujtották a debreceni merénylet elkövetésére. A tudósító ezután még a következőket állapítja meg:
Catarau 1914 elején román hajón érkezett Alexandriába és a hajóskapitány azzal mutatta be Jonescunak, hogy Bratianu miniszterelnök és Morczun belügyminiszter különös védelemben óhajtja részesíteni a merénylőt. Jonescu Pisoczky követhez fordult, aki azt tanácsolta, hogy távolítsák el Cataraut, hogy semmiféle diplomáciai bonyodalom se támadhasson. Ugyanekkor jelentette az esetet főnökének, Porumbaru külügyminiszternek, aki azonban semmit sem tudott róla. Hogy az ügyben ne álljon elő valami kellemetlen fordulat, Jonescut visszahívták Bukarestbe. Vele együtt Catarau is visszautazott, de elutazása előtt nyilatkozatot tett a debreceni merényletről és e nyilatkozatból kiderült, hogy Bratianu nem állott távol a merénylettől.

Catarau átadott Jonescunak egy bolgár útlevelet is, amelyet egyébként Panajtescutól. a román államrendőrség most letartóztatott főnökétől kapott. Catarau szenzációs kijelentéseiről jegyzőkönyvet vettek föl és ezt Pisoczky követ tartotta magánál. Czernin gróf, az akkori osztrák-magyar követ, aki az egész tényállást ismerni óhajtotta, beszélt Jonescuval. Morczun belügyminiszter Corhescu rendőrtanácsos és Panajteseu rendőrfőnök kényszerítették Jonescut, hogy kétféle jelentést készítsen az ügyről. Egyet, amely a teljes igazságot tartalmazza és egyet Czernin gróf számára, amelyből az derül ki, hogy a román kormány mit sem tud az egész merényletről és Catarau nevű egyén nem is létezik.

Jonescu találkozása Czernin gróffal Corbescu rendőrtanácsos jelenlétében történt meg és programszerűen folyt le. Ezzel az egész ügyet lezártnak jelentették ki. Cataraut azonban nyomban a szíriai partokra küldték egy román hajóval és a reá vonatkozó összes aktákat bekérték a kairói követségtől. Pisoczky maga hozta az aktákat Bukarestbe és őt is félreállították. Catarau a tudósító szerint a múlt esztendő végén bukkant föl Jassyban, amikor plakátok jelentek meg, amelyek a kormány bukását és a köztársaság fölállítását követelték. Valószínű, hogy Catarau most is Besszarábiában tartózkodik.

A tudósító abban foglalja össze híradása lényegét, hogy kétségtelenül bizonyítva van ezáltal, hogy a Bratianu-kormány részese volt a debreceni merényletnek. Az ügyben egyébként Jonescu és Pisoczky vallomása deríthetnek teljes világosságot.

 Népszava 1918. augusztus 17.
Témák
I. vh
2018.08.17 08:00
Frissítve: 2018.08.17 08:00