Homályos kínai projekt

Vasárnap Budapestre érkezik Li Ko-csiang kínai miniszterelnök, miután a magyar főváros ad otthont Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési keretének (16+1) soron következő csúcstalálkozójának, amely hétfőn kezdődik. Kedden Orbán Viktor kormányfő kínai kollégájával kétoldalú, hivatalos államközi tárgyalást is folytat, és további bilaterális egyeztetésekre is sor kerül a többi térségbeli ország miniszterelnökével. A 16+1 csúcstalálkozók gondolatát 2011-ben vetette fel Budapesten Ven Csiao-pao akkori miniszterelnök, vagyis ennek gondolata a magyar fővárosból indult el, s most ide tér vissza - mondta a Népszava érdeklődésére Szunomár Ágnes. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutató-csoportvezetője a látogatást jelentősnek tartja, ugyanakkor utalt rá, hogy fenntartásokkal kell kezelni azt, hogy a megállapodásokban szereplő projektek mikor valósulnak meg. A Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatban például már számos bejelentés született, de a tényleges munkák mind a mai napig nem kezdődtek el. Ennek egyik oka az, hogy az Európai Bizottság több kifogást is emelt a projekttel szemben, azóta megy az egymásramutogatás Budapest és Brüsszel között, hogy ki miatt nem történt előrelépés.

Az Európai Bizottság a Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatban az uniós szabályok mellőzését kifogásolja, ezzel szemben a magyar kormány ezt nem ismeri el. Ennek ellenére előfordulhat, hogy Orbán Viktor úgy jön haza Brüsszelből, hogy mégiscsak történt előrelépés. A magyar kormányfő ugyanis a héten részt vett a belga fővárosban az EU keleti partnerség 5. csúcstalálkozóján. Ez a kezdeményezés 2009-ben indult útjára azzal a céllal, hogy előmozdítsa a politikai társulást és a gazdasági integrációt az EU és hat kelet-európai partnerország - Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Georgia, Moldova, Örményország és Ukrajna - között.

Feltehetően a magyar-kínai csúcs közeledtére tekintettel jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy hazánk csatlakozik a legnagyobb kínai bank által létrehozott SINO-CEE Fund elnevezésű tőkebefektetési alaphoz 50 millió eurós (mintegy 15,6 milliárd forint) befizetéssel, sőt további 50 millió eurós befizetést is terveznek a csatlakozás tapasztalatai alapján. A határozat kitér arra is, hogy a csatlakozás oly módon történjen, hogy a későbbi befektetésekben lehetőség szerint magánpiaci szereplők is részt vehessenek. A csatlakozási tárgyalásokkal az Eximbankot bízták meg. A csatlakozási szándék nem újdonság - mondta Szunomár Ágnes. A Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank a közép- és kelet-európai befektetések támogatására 2016-ban hozta létre a tízmilliárd euró összegű befektetési alapot, amelyet a 2016 novemberi rigai Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó alkalmával jelentették be. Akkor azt közölték, hogy az alap állami finanszírozással, de piaci alapon működik, és 50 milliárd eurót terveznek bevonni projektekre, többek között az infrastrukturális szektorban, valamint high-tech termékek és más fogyasztói javak gyártására. Mint ismeretes, Közép- és Kelet-Európa az Új Kínai Selyemút gazdasági program célterületei közé tartozik. Vagyis egy olyan tőkebefektetési alapról van szó, amelyhez nem csak mi, hanem - Kínán kívül - a többi 15 ország is csatlakozhat, s így adják össze a tőkét.

Ugyancsak a héten jelentették be, hogy először indít Magyarországról Kínába konténervonatot a Rail Cargo csoport, ráadásul máris kettőt: a XiangOuExpress szállítmánya szárazföldi úton jut el a kínai Csangsába, a Budapest-Pireusz exportvonatét pedig a pireuszi kikötőben rakják hajóra. Ehhez Szunomár Ágnes hozzáfűzte, hogy Kína mindenképpen képes rövid idő alatt megtölteni vagonokat, de az ellenoldali szerelvényeknél ez már lassabban megy. Kérdés, hogy lesz-e magyar hozzáadott érték a tőlünk induló vonatokra rakott termékeken.