"A választók nem hülyék"

Publikálás dátuma
2017.11.25. 06:05
Az LMP és a Momentum is kevés lesz, a Jobbikkal is meg kell egyezni. FOTÓ: Molnár Ádám
A Fidesz csak akkor nem tud kormányt alakítani negyedszer is, ha a demokratikus ellenzék a Jobbikkal is tárgyal a 106 körzetben indulók "koordinált visszaléptetéséről" - ez egy szocialista számolás eredménye.

Ha az ellenzék külön indulna a 2018-as választásokon, a Fidesz a mai viszonyok között több, mint 70 százalékot kapna. A demokratikus oldalon ezért kötelező a lehető legszélesebb körű összefogás – mondta a Népszavának Bernáth Attila. Az MSZP választmányának egyik elnökhelyettese a választási rendszert szimuláló, matematikai modellekre épülő mandátumbecslő programot fejlesztett, amely a 2014-es voksolás adataira és az ismert párt támogatottsági változásokra alapoz. Azt vizsgálja, hogy a listán és egyéni körzetekben milyen eredmények várhatóak.

– Az MSZP-DK-Együtt-P-Liberális ötös az elmúlt hónapokban a biztos pártválasztók között 24-29 százalékon állt, az LMP-Momentum duó 7-9 százalékon, a Fidesz pedig 44-49 százalékon. Külön indulás esetén minden vizsgált hónapban 70 százalék feletti eredménye lett volna a kormánypártnak Bernáth szimulációja alapján. Az MSZP és a DK koordinált indulása esetén a Fidesz legalább 67, 3 százalékot kapott volna, ami még mindig kétharmad – magyarázta a politikus.

Sok minden múlik az LMP-n és a Momentumon a szocialista választmányi elnökhelyettes szerint. – Ha ez a két párt is bekapcsolódna legalább a koordinált indulásba, akkor biztonsággal megakadályozható a Fidesz kétharmada – állítja Bernáth, aki szerint a zöldpárt és most már a Momentum felelőssége ebben a kérdésben hasonló, mint amilyen 2014-ben volt. Akkor ugyanis 11 mandátummal többet nyert volna az összefogás, ha Szél Bernadették csatlakoznak hozzá. Mivel azonban nem így történt, kétharmada lett a Fidesznek.

Bernáth szerint 3-20 százalékos pártok önálló indulása esetén nincs esély a kormányváltásra. – A választók nem hülyék, tudnak számolni. Ha érzik a reményt arra, hogy van realitása a győzelemnek, akkor elmennek szavazni a bizonytalanok is. A szimuláció pedig egyértelműen megmutatja: van olyan algoritmus, amely a mai magyar valóságban alkalmas arra, hogy Orbán Viktor rendszerét parlamenti választások útján legyőzzük – hangsúlyozta a szocialista politikus. Ennek a politikai esélye azonban jelenleg csekély. – Tegyük fel, hogy a Jobbik hitet tesz a leendő IV. Köztársaság demokratikus alapértékei mellett, majd megegyezik a demokratikus oldallal a „koordinált visszaléptetésben”. Így nem válnak politikai szövetségesekké, de a szavazatok minél nagyobb arányú egyesítése mentén sokkal több egyéni körzetet lehet megnyerni – mondta az ellenzéki politikus, hozzátéve: ebben az esetben a Fidesz biztos, hogy nem tudna kormányt alakítani.

Szerző

Tényleg aprófalvakba küldik a fogyatékosokat

Publikálás dátuma
2017.11.25. 06:03
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Néhány száz fős településeken, azoknak is a külterületén építenek lakóotthonokat fogyatékkal élő embereknek.

Egészen kis lélekszámú településeken is létesülnek lakóotthonok fogyatékossággal élő emberek számára az "integráció" jegyében - tudta meg a Népszava. Az eddigi nagy intézmények helyett családias méretű házakba szervezett szolgáltatás, hivatalos nevén az "intézményi férőhely kiváltás" uniós program keretében valósul meg, néhány szépséghibával. Az eddig elbírált pályázatok közül az egyikből például az derült ki, hogy Békésben, a Magyarbánhegyesen található Körös-menti otthonból még a négyszáz fős zsákfaluba, Pusztaottlakára is küldenek gondozottakat.

Ahogy azt korábban megírtuk: a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület néhány hete tartott szakmai beszélgetésén több szakértő kifogásolta a kormány által megkezdett kiváltási programot. Abban egyetértettek, hogy a nagy, egyes esetekben akár több mint száz fős intézmények kitagolásával elvben jobb életkörülmények biztosíthatók a gondozottak számára, ám a súlyos szakemberhiányt ez még nem oldja meg. A kerekasztal egyik résztvevője megemlítette: tud olyan projektről, melynek keretében egy aprófaluba, - ahogy fogalmazott -, "a pusztába száműzik" a fogyatékossággal élőket - ez pedig erősen szembemegy a társadalmi integráció alapelvével.

Az elbírált pályázatokból jól látszik, nem az említett békési példa az egyetlen eset. A búcsúszentlászlói Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény 72 gondozottját például az 1848 fős Sármellék mellett Bocföldére (1138 lakos), Felsőrajkra (739 lakos), Esztergályhorvátiba (429 lakos) és Vaspörre (342 lakos) költöztetik át. Mindegyik településen 12 férőhelyes lakóotthont építenek. A projekt leírásában úgy fogalmaznak, hogy a fogyatékos emberek ellátására tervezett házak a település többi otthonához hasonló körülményeket biztosítanak az ide költöző gondozottaknak. Ezt azonban nehéz elképzelni, hiszen több helyen is a falvak külterületi részén épülhetnek fel a lakóotthonok.

Szakértők szerint ez azért lehet így, mert az uniós pályázatok telekvásárlásra nem biztosítottak forrást, így több projektnél az érintett önkormányzatnak kellett területet biztosítani, a települések pedig jobbára a kevésbé értékes, a központtól távolabbi telkeket ajánlottak fel. Ezt a pályázatok is alátámasztják: például a Tokaji Fogyatékosok Otthona pályázati leírásában megemlítik, hogy a Csobajra (804 lakos) és Tiszaladányba (643 lakos) tervezett lakóotthonokhoz is az önkormányzat biztosítja a területet. Csobajon a Sport és a Petőfi utcában (a falu külső utcáiban), Tiszaladányban pedig egy közművesítés nélküli, földúton megközelíthető részen.

Szögi Imre, Csobaj polgármestere a Népszavát úgy tájékoztatta: a telkeket ingyenes használatra adták át az otthon fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) számára. - A megállapodás megkötése előtt lakossági fórumot tartottunk, ahol az SZGYF munkatársai tájékoztatták a megjelenteket a terv részleteiről. Községünk lakói becsületes, jóravaló, segítőkész emberek, akik rendkívül elfogadóan állnak az otthonok és fogyatékkal élő lakóik érkezéséhez - fogalmazott a polgármester.

- Megint ott tartunk, hogy egyéni döntéseken múlik, mi történik a fogyatékos otthonok lakóival. Ez a rendszer biztos, hogy rossz - erről már Szegi Péter beszélt lapunknak. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Egyenlőség-projektjének jogi munkatársa szerint már a kiírt pályázatokból is látni lehetett, hogy a kitagolás folyamata tévúton indult el. - A nagy intézményeket a kitagolás után sem lesz kötelező bezárni, a kisebb otthonokra pedig csak uniós pénzek vannak, nem tudni, mi lesz, ha ezek elfogynak. A támogató szolgálatokat nem erősítik, miközben a kitagolások miatt még nagyobb teher nehezedik rájuk - mutatott rá Szegi. Hozzátette: a férőhelykiváltás célja az lenne, hogy a fogyatékossággal élő emberek egy támogató környezetben nagyobb önállóságot kaphassanak, ehelyett többségük továbbra is el lesz zárva a külvilágtól és rá lesz utalva az intézményi struktúrára - csak most "kicsiben".

Szerző

Foghíjas miniszteri találkozó

Publikálás dátuma
2017.11.25. 06:01
Abban minden miniszter egyetértett, hogy nyugdíjasok nélkül megállna a gyógyítás. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

„Az egészségügy a saját béklyójában vergődik, s amíg a benne dolgozók egymástól féltik a kompetenciáikat , ragaszkodnak a meglévő struktúrához, a kormány adhat bármennyi pénzt, a helyzet érdemben nem változik” – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a Medicina Fórum VI. egészségügyi miniszteri csúcstalálkozóján. A tárcavezetők fórumát „foghíjasan” tartották meg, mert Csehák Judit, Mikola István, Horváth Ágnes, Szócska Miklós, Zombor Gábor távol maradt a rendezvénytől.

Az asztal mellett így a jelenlegi államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán mellett Gógl Árpád, Rácz Jenő, és Székely Tamás, valamint Kökény Mihály egykori szakminiszterek ültek. Az öt korábbi ágazati miniszter és a jelenleg irányító államtitkár olykor igencsak más metszeteire világított rá az egészségügy krízisének. Megosztotta őket például az a kérdés, hogy segítene az egészségügy munkaerő hiányán, ha a nyugdíjasok tovább foglalkoztatási szabálya alól kivennék az ágazatot. Az államtitkár szerint nincs baj, mert az orvosok, ha akarnak, most is dolgozhatnak például a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül, illetve, aki kéri, az egyénileg is megkapja az engedélyt. Kökény Mihály szerint viszont baj, hogy mindehhez megalázó kérvényezési procedúrán kell átesniük az orvosoknak. Rácz Jenő azt állította, a munkavégzést szigorító szabály egészségügyre való alkalmazása eleve tévedés volt. Emlékeztetett rá, sok ember munkájába került, hogy annak idején mindebből ne legyen katasztrófa, és 6300 orvos, a jogszabály hatálybalépésekor ne essen ki azonnal a rendszerből. A korlátozás fenntartása viszont már nem tévedés, hanem hiba – mondta. Székely Tamás az alapellátásban tapasztalható orvoshiányt, az ágazatban dolgozók öregedő korfáját azzal magyarázta, hogy az átlagos praxisra jutó havi 1,3 millió forintból nem futja az orvos és az asszisztens tisztességes bérére sem. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint azonban nemcsak pénz kérdése, hogy nem kellően vonzó a háziorvoslás. A kormányzat itt érdemben javította a finanszírozást, a kérdés az, hogyan lehet a körzetekbe olyan kompetenciákat, szolgáltatásokat telepíteni, amelyek most még csak a szakrendeléseken érhetők el.

Szerző