Kancellár nélkül még izzócsere sincs

Publikálás dátuma
2017.11.30 06:04
Fotó: Népszava
Fotó: /
Megnőtt az adminisztráció, a legkisebb eszköz pótlása is hetekbe kerül az egyetemeken a kancellári rendszer, vagyis a kettős vezetés bevezetése óta.

Megtört az egyetemi tanszékeken az ügyintézés gördülékenysége, amióta a humántárca által delegált kancellárok vették át az intézmények gazdálkodásával összefüggő feladatokat. A kormány valóságos gazdasági csodaként értékeli az új rendszert, de arról már kevesebb szó esik, hogy a dolgozók (beleértve az oktatókat is) mindennapi munkája, a tanszéki ügyintézés mennyire lelassult. A Pannon Egyetem egyik professzora, Padisák Judit a SZEF-ÉSZT Akadémia legutóbbi vitaülésén egy hétköznapi, ám rendkívül szemléletes példán mutatta be, miként alakult az egyetemi bürokrácia 2014, vagyis a kancellárok megjelenése óta.

- A tanszék gépkocsijának nemrég kiégett az egyik izzólámpája. Korábban a dolgozó, aki épp használta a kocsit, rögtön elvitte a szervizbe, ahol megjavították, a számlát elvitte a tanszéknek, onnan továbbították a pénzügyi osztályra, majd a bankba, ahonnan utalták a pénzt a szerviznek. A kancellári érában a dolgozó nem mehet rögtön a szerelőhöz, először a tanszékhez kell fordulnia, ahol a titkárnő, a témavezető és a tanszékvezető is foglalkozik a problémával. Majd a titkárnő ír egy kérvénylevelet, amit felküld a dékáni hivatalba. Miután a dékán jóváhagyta, azután megy a kancellári hivatalba, ahol a kancellár elgondolkodik, jogos-e a kérés.

Ha a kancellár is rábólint, a levél a beszerzési irodához kerül, mert csak ők küldhetik tovább a pénzügyi osztályra. Ha ott megerősítik, hogy van elég pénz a javításra, a kérvény visszakerül a beszerzési irodához, ahol ezt nyugtázzák. Az érintett tanszék ezután veheti fel a kapcsolatot a szervizzel. Miután kicserélték az izzót, a számlát vissza kell vinni a tanszékre, ahol kiállítanak egy teljesítésigazolást és egy utalványlapot. Ezeket felküldik a dékáni hivatalba, majd a pénzügyre, és így érünk el a bankhoz, ami utal.

Vagyis míg egy legfeljebb kétezer forintos izzó cseréjét korábban négy lépésben, két-három nap alatt meg lehetett oldani, ma ehhez legalább 12 hivatali forduló és három hét szükségeltetik.

De adminisztratív túlterheltséget okoz az uniós pályázatok kezelése is. - Nemrég kaptam egy 18 oldalas dokumentumot a dékáni hivataltól az EFOP-GINOP projektek eltérő szabályozásairól. Képtelen voltam fél oldalnál tovább olvasni, inkább odaadtam a tanszéki ügyintézőnek - mondta Padisák Judit. Hozzátette: az uniós támogatások egyébként sem eredményeznek minőségi javulást, sokszor burkolt bérfinanszírozásra fordítja őket a gazdasági vezetés.

- Amiről Padisák professzor asszony beszélt, az sajnos minden intézmény sajátjává vált - mondta lapunknak Tőrös Szilárd. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke szerint a kancellári rendszer bevezetésével nemcsak a dolgozók adminisztratív terhei növekedtek indokolatlanul, hanem az egyetemi autonómia is kárát látta. - A jelenlegi jogi helyzetben a kancellárnak nagyobb hatalma van, mint a rektornak. Lényegében kettős vezetés alakult ki, ami nem egészséges, az egyetem életét jelentősen meghatározza a kancellár és a rektor személyes viszonya.

Tőrös Szilárd hangsúlyozta: a kancellári rendszer önmagában nem ördögtől való, számos nemzetközi példája van, és jól működnek. Ám szerinte Magyarországon egyértelműen a felsőoktatási intézmények kézi vezérlését akarták megteremteni a kancellárokkal, amit sikeresen véghez is vittek. Hozzátette: tagadhatatlan, pénzügyileg jobb helyzetbe került néhány intézmény, ám az egyetemek összességében túl nagy árat fizettek ezért.

Szerző
2017.11.30 06:04

Itt a bűvös hatos: nézze meg lottószelvényét!

Publikálás dátuma
2019.02.17 16:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 7. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 6 (hat) 15 (tizenöt) 34 (harmindnégy) 35 (harmincöt) 39 (harminckilenc) 44 (negyvennégy) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 469 315; a 4 találatos szelvényekre 9620; a 3 találatos szelvényekre 1990 forintot fizetnek.
Szerző
2019.02.17 16:37

A színkeverés mesterei a Müpában

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:49

Fotó: Müpa/
A kiváló kölni zenekar kivételesen bőkezűen bánt a hangszínekkel mind Mendelssohn, mind Mahler művének előadása során.
Isabelle Faust Kurtág Doloroso című művét játszotta ráadásként, ezzel tovább erősítette a kontúrjait annak a képnek, amit a versenymű előadójaként rajzolt fel magáról. Megmutatta ismét, hogy a hegedülésben a hangszeres játék csak eszköz, a lényeg, hogy értékes műveket játsszunk, a bennük rejlő gondolatokra irányítva a figyelmet. A német hegedűs a rá jellemező technikai fölénnyel szólaltatta meg Mendelssohn közismert dallamait is, ez, és a szintén sokszor hangoztatott elmélyült előadásmódja azonban arányban állt egymással, utóbbi nem telepedett rá a műre. Az első tétel fülbemászó dallamait, a lassútétel melankóliáját, a zárótétel könnyedségét a helyén kezelte, szép és elismerésre méltó olvasatát kivitelezve a darabnak. Már itt kiderült, a Gürzenich zenekar átlagon felüli képességekkel rendelkezik a hangszínek kikeverése terén: sokszor hívta fel legalább olyan erővel fel magára a figyelmet, mint a szólista.
A zenekar messzire nyúló hagyományokkal rendelkezik, ők mutatták be 1904-ben a Mahler szimfóniát is a szerző vezényletével. François-Xavier Roth négy éve áll a zenekar élén, és úgy tűnik, nem nyúlt mellé a város, amikor zeneigazgatónak választotta – ő az opera vezetőkarmestere is – az egykori fuvolistát. Olyan forradalmi tett is fűződik nevéhez, mint Sztravinszkij Tavaszi áldozatának korabeli hangszereken való előadása, a mű bemutatójának százéves évfordulója tiszteletére hat évvel ezelőtt. Ilyenkor persze el kell hagyni a Roger Norrington által sokszor kárhoztatott vibrátózást, vagy legalább is korlátok közé kell szorítani, hogy az általa „hollywoodi glamournak" nevezett megszólalási mód ne telepedjen rá hangzásra. Ez az olyan csillogó-villogó mai hangszerek használatakor is fontos, mint amilyenekkel most ült ki a színpadra a zenekar, mert ez kell ahhoz, hogy Mahler néha kegyetlenül metsző szólamai kiteljesedhessenek. Kiváló volt a rézfúvós szekció, ha szólózni, ha együttesen harsogni (nem harsánykodni) kellett, de nem maradtak el tőlük a fuvolások, klarinétosok, oboások és a fagottosok sem. Olyan szintű zenekari munka volt ez, ami már önmagában is sikerre ítéli egy olyan hatalmas - majd hetven perces - bonyolult mű előadását, mint az 5. szimfónia. Nehézségekkel teli utat kell bejárniuk a zenészeknek, az első tétel kezdő trombitaszólójától,a gunyoros gyászindulótól, a szerelmi vallomásként írt Adagiettón, és a többi tételen keresztül a zárótétel kontrapunktikus forgatagán át az utolsó hangig. Ha egy zenekar képes ezt a gazdagságot a maga teljességében, hiányosságok nélkül bemutatni, már nagyon sokat tett az élményért. De a kölniek ennél szerencsére jóval többre voltak képesek, a hangszíneik sokszor önálló előadói alkotóeszköznek tűntek. François-Xavier Roth csak azt a kérlelhetetlen élességet nem tudta hozni, ami a legjobb előadásainak sajátja. Hiányzott az a bizonyos életigenlés, ami az Alma Mahler iránti szerelem tükröződése, ami a sokszor kegyetlen hangzások után sejlik fel. E kettősséget kontúrosabban lehetett volna érzékeltetni. Infó: Mahler 5. szimfónia Isabelle Faust hegedű Gürzenich Zenekar Karmester: François-Xavier Roth Február 15. Müpa 
2019.02.17 15:49