Kancellár nélkül még izzócsere sincs

Publikálás dátuma
2017.11.30 06:04
Fotó: Népszava
Fotó: /
Megnőtt az adminisztráció, a legkisebb eszköz pótlása is hetekbe kerül az egyetemeken a kancellári rendszer, vagyis a kettős vezetés bevezetése óta.

Megtört az egyetemi tanszékeken az ügyintézés gördülékenysége, amióta a humántárca által delegált kancellárok vették át az intézmények gazdálkodásával összefüggő feladatokat. A kormány valóságos gazdasági csodaként értékeli az új rendszert, de arról már kevesebb szó esik, hogy a dolgozók (beleértve az oktatókat is) mindennapi munkája, a tanszéki ügyintézés mennyire lelassult. A Pannon Egyetem egyik professzora, Padisák Judit a SZEF-ÉSZT Akadémia legutóbbi vitaülésén egy hétköznapi, ám rendkívül szemléletes példán mutatta be, miként alakult az egyetemi bürokrácia 2014, vagyis a kancellárok megjelenése óta.

- A tanszék gépkocsijának nemrég kiégett az egyik izzólámpája. Korábban a dolgozó, aki épp használta a kocsit, rögtön elvitte a szervizbe, ahol megjavították, a számlát elvitte a tanszéknek, onnan továbbították a pénzügyi osztályra, majd a bankba, ahonnan utalták a pénzt a szerviznek. A kancellári érában a dolgozó nem mehet rögtön a szerelőhöz, először a tanszékhez kell fordulnia, ahol a titkárnő, a témavezető és a tanszékvezető is foglalkozik a problémával. Majd a titkárnő ír egy kérvénylevelet, amit felküld a dékáni hivatalba. Miután a dékán jóváhagyta, azután megy a kancellári hivatalba, ahol a kancellár elgondolkodik, jogos-e a kérés.

Ha a kancellár is rábólint, a levél a beszerzési irodához kerül, mert csak ők küldhetik tovább a pénzügyi osztályra. Ha ott megerősítik, hogy van elég pénz a javításra, a kérvény visszakerül a beszerzési irodához, ahol ezt nyugtázzák. Az érintett tanszék ezután veheti fel a kapcsolatot a szervizzel. Miután kicserélték az izzót, a számlát vissza kell vinni a tanszékre, ahol kiállítanak egy teljesítésigazolást és egy utalványlapot. Ezeket felküldik a dékáni hivatalba, majd a pénzügyre, és így érünk el a bankhoz, ami utal.

Vagyis míg egy legfeljebb kétezer forintos izzó cseréjét korábban négy lépésben, két-három nap alatt meg lehetett oldani, ma ehhez legalább 12 hivatali forduló és három hét szükségeltetik.

De adminisztratív túlterheltséget okoz az uniós pályázatok kezelése is. - Nemrég kaptam egy 18 oldalas dokumentumot a dékáni hivataltól az EFOP-GINOP projektek eltérő szabályozásairól. Képtelen voltam fél oldalnál tovább olvasni, inkább odaadtam a tanszéki ügyintézőnek - mondta Padisák Judit. Hozzátette: az uniós támogatások egyébként sem eredményeznek minőségi javulást, sokszor burkolt bérfinanszírozásra fordítja őket a gazdasági vezetés.

- Amiről Padisák professzor asszony beszélt, az sajnos minden intézmény sajátjává vált - mondta lapunknak Tőrös Szilárd. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke szerint a kancellári rendszer bevezetésével nemcsak a dolgozók adminisztratív terhei növekedtek indokolatlanul, hanem az egyetemi autonómia is kárát látta. - A jelenlegi jogi helyzetben a kancellárnak nagyobb hatalma van, mint a rektornak. Lényegében kettős vezetés alakult ki, ami nem egészséges, az egyetem életét jelentősen meghatározza a kancellár és a rektor személyes viszonya.

Tőrös Szilárd hangsúlyozta: a kancellári rendszer önmagában nem ördögtől való, számos nemzetközi példája van, és jól működnek. Ám szerinte Magyarországon egyértelműen a felsőoktatási intézmények kézi vezérlését akarták megteremteni a kancellárokkal, amit sikeresen véghez is vittek. Hozzátette: tagadhatatlan, pénzügyileg jobb helyzetbe került néhány intézmény, ám az egyetemek összességében túl nagy árat fizettek ezért.

Szerző
2017.11.30 06:04

A Szabadság híd a budapesti demokraták jelképe

Publikálás dátuma
2018.11.18 00:02

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Budapest akkor lehet szabad és virágzó város, ha főpolgármester nem a Fidesz-elnökével köt paktumot, hanem az emberekkel állapodik meg.
Fáklyagyújtással és felvonulással emlékezett Budapest 145 évvel ezelőtti egyesítésére az MSZP és a Párbeszéd a Szabadság híd pesti hídfőjénél szombat este. Budapest úgy mondja el 145 éves történelmét, hogy a jövő nemzedékeinek követendő példát mutat és intő példát is nyújt: minek nem szabad megtörténnie, hangsúlyozta Molnár Zsolt. Az MSZP budapesti elnöke arra kérte a résztvevőket, vegyék kezükbe a város sorsát, formálják a jövőt, egyesítsék Budapest szabadságszerető választópolgárait az önkormányzati választás és az azt megelőző "iránymutató" budapesti előválasztás közeledtével. "Budapest demokratái egyesüljenek, és a Szabadság híd legyen a jelképe annak, ami összetart mindnyájunkat!" - adott még egy szimbólumot az MSZP kék szívéhez (lásd: az uniós választások logója) Molnár Zsolt. A Szabadság híd azt szimbolizálja, hogy Budapest lakóit a szabadság köti össze, bontotta ki a "híd-hasonlatot" Karácsony Gergely. A Párbeszéd társelnöke szerint mindannyian, akik Budapesten élünk - pestiek, budaiak, óbudaiak, férfiak és nők, autóval vagy kerékpárral közlekedők, idősebbek és fiatalabbak, panelban lakók vagy épp a kertvárosban élők - ennek a városnak a polgárai vagyunk, és megvan a szabadságunk ahhoz, hogy a várost olyan irányba fejlesszük, amerre mi szeretnénk. Éppen ezért, mutatta fel a jövő őszi önkormányzati választás tétjét karácsony, az a tét, hogy az elmúlt kilenc év centralizációja után Budapest polgárai szabad akaratukból visszaveszik-e városuk irányítását. Ehhez viszont az kell, hogy a következő főpolgármester a budapestiek főpolgármestere legyen, és ne a Fidesz elnökével (lásd: az Orbán-Tarlós-paktum), hanem a polgárokkal állapodjon meg. "Azt szeretnénk, ha Budapest "nem alamizsnát kapna a saját kormányától", hanem megkapnánk a "jogos jussunkat" abból a pénzből, amit Budapest gazdasága és lakossága befizet a költségvetésbe", tette világossá Karácsony, hogy míg délelőtt a miniszterelnök álságosan ezermilliárdos fejlesztéskeről beszélt, valójában a kormányzat Budapest minden erőforrását igyekszik kiszippantani.  És nem aprópénzről van szó, figyelmeztetett Horváth Csaba: a budapestiek naponta húszmilliárd forint adót fizetnek be az ország kasszájába, amiből alig kapnak vissza valamit. Nem csoda, hogy a főváros fejlődése megtorpant, így az MSZP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője, az itt élők tehetsége, szorgalma, áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy Budapest a legnagyobb fővárosok sorába emelkedjen. Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester szombaton "Budapest kifosztásáról" írt alá egyezményt, kettejük szerződése "csak egy blöff" az önkormányzati választásokra. Úgy fogalmazott: Budapestnek olyan vezetője kell, hogy legyen, akinek Budapest az első. 
2018.11.18 00:02

Csak majdnem-milliárdos lehetne az, aki ezt az öt számot ikszelte

Publikálás dátuma
2018.11.17 19:40
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
850 millió forintot vihet haza, akinek malaca, pontosabban ötöse van.
És akkor a lottó eheti nyerő számai:
3;64;73;78;84
2018.11.17 19:40