Washington bekeményít

Publikálás dátuma
2017.12.07 06:36
Fotó: Thierry Charlier/AFP
Fotó: /

Az Egyesült Államok nem járul hozzá a NATO és Oroszország képviselőinek rendszeres találkozóihoz mindaddig, amíg nincs előrelépés az ukrajnai konfliktus megoldása felé. „Akkor támogatjuk a megbeszéléseket, amikor azoknak céljuk van” – fogalmazott szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján Rex Tillerson, az amerikai külügyek irányítója a NATO-külügyminiszterek kétnapos találkozója után.

Az atlanti szövetség és Moszkva párbeszédének intenzívebbé tételét elsősorban Németország szorgalmazza, de Tillerson elzárkózó szavai azt valószínűsítik, hogy ebből egyelőre nem lesz semmi. Külső partnerekkel való megbeszélések ugyanis csak akkor lehetségesek a NATO-ban, ha azokhoz a szövetség mind a 29 tagja hozzájárul. Ez olyannyira erős szabály, hogy Magyarország meg tudta vétózni a mostani brüsszeli NATO-tanácskozáshoz kapcsolódó NATO-ukrán külügyminiszteri megbeszélés programba iktatását.

Szerző
2017.12.07 06:36

Kövér László megnyugodott és révbe ért: türk testvéreink maguk közé fogadtak

Publikálás dátuma
2018.11.21 21:06
Kövér László a TÜRKPA ülésén.
Fotó: ANADOLU AGENCY/ EVREN ATALAY
A rokonság, a nyelv, a kultúra, és a történelem is a türkökhöz köti Magyarországot az Országgyűlés elnöke szerint.
Törökországban jár Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki az MTI tájékoztatása szerint szerdán a Türk Nyelvet Beszélő Országok Parlamenti Közgyűlésének (TÜRKPA) plenáris ülésén
kijelentette: türk testvéreink maguk közé fogadtak.
Kövér ezzel afelett érzett örömét akarhatta kifejezni, hogy Magyarország 2014 júniusában megfigyelői státust kapott a TÜRKPA-ban, és 2018 szeptemberétől pedig már a Türk Tanács munkájában is részt vehet ebben a minőségben.
A magyar házelnök emlékeztetett: rokonság, közös hagyományok, hasonló nyelvi szerkezet és fordulatok, valamint történelmi kötelékek fűzik össze a magyarokat a türk népek világával. Azt nem fejtette ki Kövér, hogy a történelmi kötelékeket sokan például "török hódoltságként" emlegetik. Arra viszont kitért, hogy 1877-ben azért szervezkedtek a magyar civilek, hogy török oldalon, Oroszország ellen háborúzhassanak. És persze megemlítette a 2010-ben meghirdetett magyar Keleti Nyitást is.
A Türk Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlése 2008-ban jött létre Isztambulban az azerbajdzsáni, a kazah, a kirgiz, valamint a török parlamenti elnökök megállapodása alapján. Üzbegisztán és Türkmenisztán nem tagja a szervezetnek, egyes üléseken díszvendégként vannak jelen.
A szervezet célja egyebek mellett a tagországok közti politikai párbeszéd fejlesztése és a jogalkotás harmonizációja.
Magyarország megfigyelői státusából adódóan az üléseken felszólalhat, azonban a döntéshozásban és a bizottságok munkájában nem vesz részt.
Binali Yildirim török házelnök beszédében ismertette: a független türk köztársaságok össznépessége 155 millió ember, együttes GNP-jük pedig megközelítőleg ezerkétszáz milliárd dollár. Yildirim a plenáris ülés utáni sajtótájékoztatón közölte, a kétnapos program során előkerült a migrációnak, a regionális biztonság védelmének, az országok szuverenitása elleni fenyegetéseknek, valamint a közös nyelvi, kulturális és történelmi tudat fejlesztésének kérdése is.
2018.11.21 21:06

Szakszervezetek tüntettek a volt elnök menedékkérelme miatt

Publikálás dátuma
2018.11.21 19:52

Fotó: AFP/ ERNESTO BENAVIDES
Felháborítónak tartják, hogy egyes befolyásos emberek kibújhatnak az igazságszolgáltatás alól azzal, hogy más országokban az üldözött szerepében tetszelegnek.
Perui szakszervezetek vonultak utcára Limában, hogy az uruguayi nagykövetség épületénél tiltakozzanak az egykori elnök, Alan Garcia menedékkérelme ellen - írja az Euronews. A volt perui államfő három napja lépett be a diplomáciai épületbe, miután egy korrupciós ügyben folytatott vizsgálat miatt a hatóságok megtiltották neki, hogy elhagyja az országot.
"Hisszük, hogy mindenkinek egyenlő tárgyalás jár"
- nyilatkozta Manuel Coronado, a perui dolgozók szakszervezetének elnöke. Szerinte csak az igazságszolgáltatás, a felelősségre vonás alól akar kibújni Garcia. A vád szerint
Alan Garcia 100 ezer dollár kenőpénzt fogadott el,
egy vasúthálózat építésével kapcsolatban. A perui ügyészség a nyomozás tervezett idejére, 18 hónapra tiltotta meg a volt elnöknek, hogy elhagyja az országot. Garcia ezután kért menedékjogot az uruguayi követségen.
2018.11.21 19:52