Édesvízválság Jordániában

Publikálás dátuma
2017.12.08. 06:40
Fotók: AFP
A globális felmelegedésnek köszönhetően a világ vízkészletei egyre apadnak. Jordánia lehet az első ország, amelynek elfogy az édesvize.

A környezetvédők azzal vádolják Izraelt, Jordániát és Szíriát, hogy az elmúlt évtizedekben komoly károkat okoztak a Jordán folyó ökorendszerében: a három ország a hatvanas évektől gátak, csatornák, víztárolók üzembe helyezésével használja és vezeti el a Jordán, illetve mellékfolyói vizét. Többek között ezért, és a magas párolgási arány miatt a Holt-tenger is – amelybe a Jordán torkollik – zsugorodik.

Ahogy az egész világon úgy a Jordán vizének 65 százalékát is a mezőgazdaság használja fel, ez fenntarthatatlanul magas arány. „Nem mondhatjuk a következő generációnak, hogy elpazaroltuk a vizeteket, mert túl sok paradicsomot termeltünk” - mondta a királyi udvar egy névtelenséget kérő embere. A Jordánnak sohasem volt túl nagy a vízhozama, az ország története során viszonylag alacsony számú népességet kellett ellátnia. De az utóbbi hetven évben nagy változások történtek: 1948-ban több százezer palesztinai menekült érkezett, majdnem megháromszorozva az ország vízigényét. Később libanoniak, irakiak és még több palesztin érkezett, az utóbbi években líbiaiak és jemeniek költöztek Ammanba, az ország fővárosába. Eközben saját népessége is az egyik leggyorsabban növekedő volt a régióban.

Mára a folyó Jordánia egyetlen vízforrása szennyezett és alig csordogál, a néhány víztározó szinte javíthatatlanul használhatatlanná vált. Az esőzések csökkenése és a globális felmelegedés következtében drámaian csökkentek a tartalékok.

Az ország túl szegény ahhoz, hogy nagy mennyiségben sótlaníthasson tengervizet, illetve megjavítsa szivárgó vezetékrendszerét – írja a Newsweek cikkében. A vízhiány már összetűzéseket szított a menekültek és a helyiek között. Az eddigi tervek, megoldások, külföldi segélyek nem képesek a problémát a maga teljességében kezelni. „Nagy befektetésekre van szükség, amelyek meghaladják Jordánia lehetőségeit, a megoldás határokon átívelő együttműködést kíván” – mondta El-Hassan Bin Talal Jordánia hercege. De épp ez jelenti a problémát is. Jordánia vezető tengervíz-sótlanítási projektje, amely a Vörös-tengert aknázná ki, már többször elhalasztódott, legutóbb diplomáciai válság következtében, amely nyár óta visszavetette a határon túli kapcsolatokat. Amint azt a The Times of Israel írja: Izrael tudtára adta Jordániának, hogy nem folytatja a tárgyalásokat a Vörös-tenger vizét a Holt-tengerbe vezető vezetékről, amíg nem nyithatja újra nagykövetségét Ammanban. (Júliusban követség izraeli biztonsági őre lelőtt két jordániait, miután egyikük késsel megszúrta.)

Aggasztó jövő
A világ lakosságának vízigénye 2050-re nagyjából 50 százalékkal nő. A NASA szerint a világ 37 nagy víztárolójából 21 már a csúcsmennyiség fölött van kihasználva, az ivóvíz felhasználás és a bányászat következtében. A Meteorológiai Világszervezet szerint 2025-ben a világon három ember közül kettőnek kell vízhiánnyal szembenéznie, több százmillió pedig a veszélyesen rossz vízminőséggel kell megküzdjön. Az amúgy sem túl jó infrastruktúrával rendelkező megavárosok egyre növekvő népességének vízzel való ellátása különösen nehéz lesz.
Jelenleg négymilliárdan élnek városi környezetben, számuk az évszázad közepére megkétszereződhet. Nairobi (Kenya) majdnem teljesen kiszáradt ezen a nyáron, míg Cape Town (Dél-Afrika) sok évre visszamenőleg a legkomolyabb szárazsággal nézett szembe. Teheránban (Irán) is nagyszabású projekt kezdődött, hogy az elkövetkező évek vízszükségletét biztosítsák. A vízért felelős szakemberek szerint Az USA 40 államában lesz gond a vízellátással az elkövetkezendő tíz évben. A Világ Bank szerint a vízhiány 500 milliárd dollárral veti vissza a globális gazdaságot évente. az USA titkosszolgálatának 2012-es jelentésében az áll, egyre valószínűbb, hogy a víz a terroristák fegyvere és célpontja lesz az elkövetkezendő évtizedben. A Közel-Keleten ez a figyelmeztetés különösen aggasztó a 2011-es arab tavasz eseményei után.

Szerző

Döcögős Brexit

Az Európai Unió vasárnapig várja a brit kormányfő új javaslatait a kiválás főbb kérdéseiről. Az Európai Bizottság szóvivője szerint csak így hagyhatják jóvá a Brexit második szakaszának elkezdését a jövő heti csúcstalálkozón. Theresa May hétfőn tárgyalt Brüsszelben, s közelinek tűnt a megállapodás, de ezt meghiúsította a Demokratikus Unionista Párt (DUP) nevű britpárti északír párt ellenállása.

Szerző

A küldötteket győzködte Schulz

Publikálás dátuma
2017.12.08. 06:38
Fotó: AFP/John Macdougall

Önkritika is jellemezte Martin Schulz, a német szociáldemokraták elnökének beszédét az SPD berlini kongresszusának első napján. Azt magyarázta a mintegy 600 küldöttnek, hogy a korábbi elutasítás után most miért nyitott a kormányzati együttműködésre Angela Merkelékkel. Hozzátette azonban, „nem kell mindenáron kormányoznunk”. Ellentmondott ugyanakkor az ifjú szociáldemokratáknak és az SPD balszárnyának, szerintük nemet kell mondani a nagykoalícióra. Schulz síkra szállt amellett, hogy 2025-ig hozzák létre az Európai Egyesült Államokat.

Szerző