Orbánék nehéz napja Brüsszelben

Publikálás dátuma
2017.12.07 21:05
Fotó: Alexandros Michailidis / SOOC /AFP
Fotó: /
Szijjártó Péter külügyminiszter „a magyar emberek” nevében utasította vissza az uniós bírálatokat.

A magyarok többsége nem szavazott Orbán Viktorra a 2014-es választásokon, a kormányfő nem nyerte meg a legutóbbi népszavazást, és egyetlen ember sem lehet azonos a nemzettel – mondta Sophie in ’t Veld, a balliberális Demokraták66 nevű párt európai parlamenti képviselője arra reagálva, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a vita bevezetőjében „a magyar emberek” nevében utasította vissza az uniós bírálatokat.

Judith Sargentini

Judith Sargentini

Az Európai Parlament igazságügyi bizottsága annak keretében szervezett úgynevezett meghallgatást egymástól eltérő nézetű szereplők részvételével, hogy egyik képviselőjük – a zöldpárti Judith Sargentini – jelentést készít a jogállamiság és a többi európai alapérték magyarországi helyzetéről. A jelentés elkészülte után az Európai Parlament plenáris ülése majd csak jövő nyáron, tehát a választások után szavazhat arról, kezdeményezzék-e az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

MTI Fotó: KKM

MTI Fotó: KKM

A csütörtöki vita – hasonlóan a korábbi ilyen eseményekhez – lényegében a süketek párbeszédének hagyományos forgatókönyvét követte. Szijjártó megállapította, hogy a magyar kormány és az uniós parlamenti testület véleménye nagyon távol esik egymástól, a magyarok ugyanis elutasítják az illegális bevándorlást és a kötelező kvóták szerinti menekültbefogadást. Magyarország – mondta – már eddig is 800 millió eurót áldozott arra, hogy megvédje az unió külső határait, az elvben ellenőrzésmentes belső mozgást lehetővé tevő schengeni övezetet.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke arra az idén hozott civil törvényre hívta fel a hallgatóság figyelmét, amely a külföldi támogatásban részesülő nem kormányzati szervezeteket megbélyegzi. A menekültügy kapcsán arról szólt: a magyar hatóságok nem teljesítik a beilleszkedés támogatására vonatkozó kötelezettségüket, eljárásmódjuk egyértelmű politikai szándéka a menekültek távoltartása.

– Van még szabad sajtó, de nincs sajtószabadság Magyarországon – jellemezte a médiahelyzetet Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Szólt arról a tulajdonosi átrendeződésről, amelynek során, amellett, hogy a közmédiát kormányzati propagandaintézménnyé alakították, Andy Vajna, Mészáros Lőrinc és más, Orbán Viktorhoz közeli személyek kezében összpontosul a televíziós, rádiós, nyomtatott, illetve online magánmédia nagy része. A nemzeti konzultációs kérdőívek megfogalmazását viccnek nevezte, és leszögezte: azok nem valódi kérdések, és nem adható rájuk valódi válasz.

A maghallgatáson Szánthó Miklós, a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatója e bíráló megállapításokkal szemben úgy vélekedett, hogy valójában szuverenitásvitáról van szó. Szerinte az uniós dokumentumokból nem olvasható ki egyértelműen, hogy mi az európai alapértékek pontos tartalma, és nem egyértelmű, minden tagállamnak egy bizonyos közös értékrendszerrel kell-e azonosulnia, vagy pedig az egyes nemzetállamok saját értékrendszerét kell tiszteletben tartani európai szinten. Homályos fogalmaknak nevezte az uniós értékeket.

A vitában az európai parlamenti képviselők jórészt saját pártállásuknak megfelelően bírálták, illetve védelmezték a magyar kormányt.

Az Orbán-vonal mentegetésétől egy árnyalattal eltért Monika Hohlmeier, a néhai Franz Josef Strauss konzervatív bajor politikus lánya, aki a CSU képviselőjeként a Fidesz pártcsaládját, az Európai Néppártot képviselte a vitában. Arra figyelmeztette Szijjártót, hogy félrevezető, ha egyfelől azonosítják az illegális bevándorlókat a menekültekkel, másfelől a menekültválságot a terrorizmussal. „Változtassák meg a nyelvezetüket” – kérte Hohlmeier a magyar minisztert.

Ennél sokkal keményebben fogalmaztak a baloldaliak és a liberálisok. Sophie in ’t Veld szerint a mostani magyar kormány meg akarja ölni a pluralizmust. Arra, hogy Szijjártó a vita elején felsorolta a magyar gazdaság eredményeit, azzal reagált: „Ha olyan jól megy, akkor nincs szükségük a segítségünkre”. A képviselőnő szóvá tette, hogy a Néppárt még nem távolította el soraiból a Fideszt.

A belga (vallon) liberális Louis Michel Szijjártóhoz fordulva úgy fogalmazott: „az Önök demokráciafelfogása a többség erőszakos uralmát jelenti, nincs összhangban az európai értékekkel”. A spanyol szocialista Juan Fernando López Aguilar azt hangsúlyozta, hogy a közös értékek számonkérése nem jelent beavatkozást az uniós tagállamok belügyekbe.

Az előterjesztő, Judith Sargentini jövő év elejére ígéri, hogy elkészül a jelentéssel, amelyről márciusban szavazhat az igazságügyi bizottság. Ott elég az egyszerű többség is az elfogadáshoz. De a júniusban várható plenáris szavazáson már kétharmados többség kellene az Európai Parlamentben ahhoz, hogy megszavazzák a nevezetes hetes cikkely szerinti eljárás kezdeményezését Magyarországgal szemben. Ez az eljárás, amelyen ha a tagállamok képviselői konszenzussal megállapítják az európai értékek súlyos, rendszerszintű sérelmét az érintett tagállamban, akkor akár fel is függeszthetik a tagállam uniós szavazati jogát.

Nem tud a Soros-tervről a hírszerzés sem
A belső elhárítást végző Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) után a polgári hírszerzést végző Információs Hivatal (IH) sem bizonyította be az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt, hogy létezne Soros-terv, vagy a milliárdos által támogatott civilek bármilyen veszélyt is jelentenének az országra. Molnár Zsolt a bizottság MSZP-s elnöke szerint az ülésen kiderült: nincs Soros-terv, a Soros-szervezetek semmilyen veszélyt nem jelentenek. Az LMP-s Szél Bernadett annyit mondott: a szolgálatok csak az internetről összekereshető adatokat vittek az ülésre.

2017.12.07 21:05

8 év után érkezik a palesztin posta - 10 tonna küldemény zúdult a postaszolgálatra

Publikálás dátuma
2018.08.16 17:29
A kép illusztráció
Fotó: AFP/ PHILIPPE HUGUEN
Legalább két hétig tart majd a kézbesítés egy tisztviselő szerint. Biztonsági okai lehettek a majdnem évtizedes várakozásnak.
Izrael engedélyezte, hogy a 2010 óta Jordániában felgyülemlett több mint tíz tonna postai küldeményt átvegye és végre kézbesíthesse a ciszjordániai palesztin postai szolgálat - közölte az MTI szerint az izraeli hadseregnek a palesztin civil lakosság ügyeivel foglalkozó szervezete, a Cogat.
Huszein Szavafta, a palesztin postaszolgálat vezetője elmondta, hogy a postai küldemények nyolc év után a múlt héten jutottak el Ciszjordániába, ahol jelenleg is folyik a hegyekben álló küldemények rendszerezése. Az AFP francia hírügynökségnek egy tisztviselő azt mondta: még legalább két hétbe fog telni a kézbesítés. A BBC brit műsorszóró jelentése szerint a küldemények között internetes rendelések, sőt, még egy kerekesszék is van.
Izrael ellenőrzi Ciszjordániát, így a postai szolgálatot is. A külföldről feladott, palesztin területekre címezett leveleknek először az izraeli postaszolgálaton kell átmenniük. A Cogat nem közölte, miért tartották vissza 8 évig a szóban forgó küldeményeket, de hírforrások azt sugallták, hogy biztonsági és adminisztrációs okokból.
Allam Mússza palesztin tájékoztatási miniszter kedden azzal vádolta meg a zsidó államot, hogy nem tesz eleget egy 2016-os megállapodásnak, amelynek értelmében már engedélyezni kellett volna, hogy a külföldön feladott küldemények közvetlenül a palesztin postához kerüljenek. A Cogat tájékoztatása szerint ezt az egyszeri alkalmat Izrael jó szándékának jeleként engedélyezték, miközben folynak a tárgyalások a Mússza által nehezményezett kérdés megoldásáról.
2018.08.16 17:29

Vaklárma volt a ferihegyi lezárás - Nem került radioaktív anyag a levegőbe

Publikálás dátuma
2018.08.16 17:14
Illusztráció, korábbi felvétel
Fotó: Népszava/
Nem volt külsérelmi nyom, nem sérült meg az a konténer, ami miatt szerdán este le kellett zárni a Liszt Ferenc-repülőteret - mondta Salik Ádám, az OKI Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztályának fizikusa csütörtökön az MTI-nek.
Salik Ádám kifejtette, a helyszíni mérések megerősítették, hogy radioaktív anyag nem került a levegőbe, az izotópot szállító konténer sértetlen. Hozzátette: az ijedtségre az adta az okot, hogy a konténer a környezeténél melegebb volt, ez azonban a szakember szerint természetes, amikor - mint most is - nagy mennyiségű radioaktív anyagot szállítanak. Mint mondta, a konténerben 465 terabecquerel (TBq) mennyiségű irídium-192 izotópot szállítottak.
Szerdán este le kellett zárni a Liszt Ferenc-repülőtér 2B terminálját egy túlmelegedett, izotópot tartalmazó csomag miatt. A szakember jelezte, az egészségügyben és az iparban használatos radioizotópok szállítására a legmagasabb fokú biztonsági követelmények vonatkoznak:
a csomag elvileg akkor sem sérülhet meg, ha 30 percig 800 Celsius-fokú égésnek teszik ki, de a csomagolásnak ki kell bírnia, ha 9 méterről egy 500 kilogrammos súlyt ejtenek rá.
Az Izotóp Intézet Kft. munkatársa, Kaszás Gábor szerda este azt közölte az MTI-vel, hogy hozzájuk tartozik a szállítmány. A cég hangsúlyozta, hogy sugárzó anyag szállítása esetén természetes az ilyen jellegű hőmérséklet-emelkedés, vagyis álláspontjuk szerint semmi rendellenes nem történt.
2018.08.16 17:14
Frissítve: 2018.08.16 17:42