A legtöbb esetben megelőzhető lenne a tragédia.
A családi házak nyolcvan százaléka a három legrosszabb energiaosztályba sorolható, itt kis túlzással az utcát fűtik a bent lakók. Az állami programok, a falusi csok nem segít, a támogatások pont a legrászorultabbakhoz nem jutnak el.
Minél szegényebb valaki, annál valószínűbb, hogy szigetelés nélküli házban él, bevétele sokkal nagyobb hányadát költi fűtésre, és nincs pénze hatékonyságnövelő beruházásokra.
Civilek a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés hatékony fokozása érdekében az elmaradott kelet-közép-európai térség kiemelt támogatását sürgetik.
A Habitat követelése ellenére az E.ON nem tervez újból biztosítani előrefizetős ügyfeleinek egy utólagosan kiegyenlíthető vészkódot. Szerintük nem volt rá igény. A civilek a kormány közbelépését kérik.
Egy EU-felmérés szerint a magyarok 5,4 százaléka nem képes kifűteni otthonát. Ezzel az EU-tagállamok sorában pont középen állunk. A beázó tető és az otthoni tisztálkodási lehetőségek szerinti uniós összevetés viszont már cudarabb képet fest rólunk.
Hazánkban a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, az energiaszegénység a települési önkormányzatok csaknem 80 százalékát érinti.
