Csökkent a Fidesz támogatottsága a Publicusnál

Publikálás dátuma
2017.12.17 21:45

Fotó: /
A kutatás a Vasárnapi Hírek megbízásából készült.

Az elmúlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága egy százalékpontot csökkenve 26 százalék, a biztos szavazók körében 48 százalék. Az MSZP tábora nem változott, 9 százalék (a biztos szavazók körében 15 százalék), míg a Jobbik tábora egy százalékpontot csökkent, így 9 százalék (a biztos szavazók körében 14 százalék).

Az LMP szavazóinak száma nem változott, továbbra is 5 százalék, azonban a biztos szavazó, pártválasztók körében 7 százalék. A DK támogatottsága sem változott, és 4 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 6 százalék. A múlt hónap után, ebben a hónapban újra külön mért Együtt elérte az egy százalékot, és a Kétfarkú valamint a Momentum támogatottsága is változatlanul egy százalék. Az Párbeszéd és az MLP szavazóinak aránya ebben a hónapban sem érte el az egy százalékot. A bizonytalanok aránya 43 százalék.

Orbán Viktor (Fidesz) népszerűsége az elmúlt hónapokhoz képest pár pontot növekedett, és 42 pontos, április óta a 39-42 pontos sávon belül marad.

Molnár Gyula (MSZP) ismertsége 70 százalékos, míg népszerűsége 30 pontos. Az MSZP és a DK szavazók körében a leginkább (63 és 69 pont), a Jobbik szavazók körében a legkevésbé (6) népszerű.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) ismertsége 77 százalékos, míg népszerűsége 38 pontos. Ezzel az MSZP legnépszerűbb politikusa, a kormányváltást akarók körében 55 pontos a népszerűsége.

Vona Gábor (Jobbik) népszerűsége az elmúlt hónapokhoz képest érdemben nem változott, és 30 pontos, júniusban mért csúcsához képest hat pontot csökkent.

Szél Bernadett (LMP) ismertsége 81 százalékos, népszerűsége a múlt hónapban mért 42 ponthoz képest két pontot növekedve 44 pontos. Az LMP szavazók körében a leginkább (94 pont), míg a Fidesz szavazók körében a legkevésbé (26 pont) népszerű.

Gyurcsány Ferenc (DK) népszerűsége az elmúlt hónapokhoz képest érdemben nem változott, és 19 pontos, az elmúlt egy évben folyamatosan 20 pont környékére mértük. A DK szavazók körében a legnépszerűbb (75 pont), az MSZP szavazók körében átlagos (44 pont) a megítélése, míg a Fidesz szavazói körében kimondottan elutasított (8 pont).

Juhász Péter (Együtt) ismertsége 65 százalékos, népszerűsége a múlt hónapokban némileg csökkenve 27 pontos.

Karácsony Gergely (P) ismertsége 76 százalékos, népszerűsége 46 pont. Leginkább az MSZP és a DK szavazók körében népszerű (90 és 84 pont), de a bizonytalanok körében sem elutasított (44 pont).

Fekete-Győr András (Momentum) ismertsége 51 százalékos, népszerűsége 23 pont.

Balázs Péter (független) ismertsége 44 százalékos, népszerűsége 38 pont.

Szerző
2017.12.17 21:45

Havi 1,4 millióval nem számolnak el az EP-képviselők

Publikálás dátuma
2018.09.26 06:00

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Az Európai Unió Törvényszéke elutasította az újságírók által benyújtott keresetet, vagyis egyelőre nem lesz nyilvános, az Európai Parlament tagjai mire költik havi a költségtérítésüket. A titkolózás viszont nem lesz sokáig fenntartható.
Remélem, az Európai Parlament (EP) mihamarabb eleget tesz annak a jogos társadalmi elvárásnak, hogy elszámoltassa a tagjait hivatali költségeikről — így reagált lapunknak Heidi Hautala finn zöldpárti EP-képviselő az Európai Unió Törvényszékének keddi döntésére. Határozatukban a bírák megállapították: a képviselők kiadásainak az ellenőrzése az EP hatáskörébe tartozik. Egyúttal helybenhagyták azt a döntést, amelyben a parlament megtagadta, hogy újságírók – köztük az Átlátszó oknyomozó portál munkatársai –hozzáférhessenek az EP-képviselők napidíjára, utazási és hivatali költségeik megtérítésére vonatkozó dokumentumokhoz. A törvényszék érvelése szerint a kérelmezők nem tudták kellőképpen megindokolni, miért van szükség a képviselők személyes jogainak korlátozására, ami együtt járt volna adataik továbbításával. Az Európai Parlament tagjai – a fizetésük mellett – havonta 4400 eurót (körülbelül 1,4 millió forintot) kapnak hivatali és adminisztratív költségeikre. Ennek elköltéséről nem kell számot adniuk. Az újságírók pereskedése és a civilek petíciói ráébresztették a képviselő-testületet, hogy inkább előbb, mint utóbb meg kell reformálnia a visszaélésekre módot nyújtó költségtérítési rendszert. Az erről szóló belső viták zárt ajtók mögött zajlanak az EP elnökéből és 14 alelnökéből álló grémiumban, a Büróban, amely a nyári szünet előtti utolsó ülésén nem tudott egyetértésre jutni a szükséges lépésekről. A testület valamennyi néppárti és néhány szocialista tagja leszavazta az előterjesztést, amely megszigorította volna a pénzköltés szabályait. A testület szeptember 11-re összehívott tanácskozásán pedig az elnök és az alelnökök többsége nem állt ki amellett, hogy a témát újra napirendre tűzzék. – A törvényszéki ítéletnek az az üzenete, hogy a reformot haladéktalanul végre kell hajtanunk - hangsúlyozta lapunknak Heidi Hautala, aki a reformot előkészítő parlamenti munkacsoport tagja.  – A parlament nem követelhet nyitottságot és átláthatóságot másoktól, miközben önmagát kivonja a követelmények teljesítése alól – mondta Hautala, hozzátéve, hogy a Bürónak ismét foglalkoznia kell a költségtérítés ellenőrzésének a bevezetésével. Ha az EP vezető testülete továbbra is gátolni fogja a reformot, akkor a Zöldek az EP Eljárási Szabályzatának módosításával próbálják majd elérni a változtatást. Ezt a parlament plenáris ülésének kell jóváhagynia.
2018.09.26 06:00
Frissítve: 2018.09.26 06:00

Fogaskerekek között beszélt az élet matematikájáról Orbán

Publikálás dátuma
2018.09.25 22:14
Orbán Viktor az EuroSkills 2018 ünnepi megnyitóján
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Nem, ez nem egy futurista lázálom: a miniszterelnök az Euroskills megnyitóján, ipari díszletek között méltatta Magyarország „világszínvonalú szakmunkásait”. Akik valószínűleg külföldön inkább próbálnak szerencsét, hiszen itthon közel 84 ezer betöltetlen álláshely maradt.
Európa kiváló szakemberek képzésével dolgozhatja le versenyhátrányát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az EuroSkills Budapest 2018 - a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján. Orbán szerint a fiatalok valójában sorsdöntő mérkőzés részesei, melyet a világ különböző földrészei vívnak egymással. „Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van.Ezt a hátrányt kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait” - fogalmazott a miniszterelnök. 
Orbán Viktor szerint Magyarországnak világszínvonalú munkásai vannak, akikre büszke az ország, és akiket megbecsül. A magyarok a szellemi és fizikai erejükre, tudásukra és munkájukra számíthatnak - idézi szavait az MTI.
A legfennköltebb retorikai képek azonban csak ezután következtek: Orbán elmagyarázta, hogy – miként a szakmáknak – úgy az életnek is van matematikája. Az élet matematikájának alapképlete, hogy ha nincsenek fiatalok, nincs jövő sem. Ha megszületnek és vannak fiatalok, de úgy érzik, nincs jövőjük, akkor az országuknak sincs jövője. Ha az országoknak nincs jövője, akkor Európának sincs, és eltűnik minden, ami kétezer év alatt a földrészen létrejött – mondta a miniszterelnök.
A gazdasági statisztikák matematikája azonban nem kedvez Orbánnak: a napokban derült ki, hogy közel 84 ezer betöltetlen álláshely van ma Magyarországon – ennek több mint negyede az iparban –  miközben tavaly 25 ezer és 2016-ban pedig 29 ezer  ember hagyta el az országot, külföldön próbálva szerencsét. A „kalandvágyból itthon maradók” helyzete sem könnyű – legutóbb a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége  hívta fel rá a figyelmet, hogy a munkába álló fiatalok 25 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis nem érti a rábízott feladatot. Az MGYOSZ ezért a kormánytól kérte, állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát, hogy ne képzetlen pályakezdők essenek ki az iskolapadból.
2018.09.25 22:14
Frissítve: 2018.09.25 22:17