Nem riadtak vissza - Tovább szaporodnak a pártok

Nem vette el a politikai próbálkozók kedvét a kampányfinanszírozási törvény novemberi szigorítása, majdnem 400 bejegyzett vagy bejegyzésre váró politikai párt működik az országban.

Idén karácsonykor 315 bejegyzett pártot tartott nyilván az Országos Bírósági Hivatal (OBH), további 72 pedig bejegyzés alatt állt. A december 25-i adatok azt mutatják, megvalósul a szeptemberi adatok alapján megfogalmazott jóslat: a jövő tavaszi választásig a 400 párthoz közelít a lista. Némi óvatosságra ad okot azonban, hogy a nyilvántartás nem kevés helyen pontatlan. Egymás alatt mutat bejegyzés alatt állónak és már bejegyzettnek néhány tömörülést. Például nehéz eldönteni, hogy az egybeírt és külön írt változat valóban két önálló pártot takar, vagy csak a listát adatokkal feltöltő alkalmazottat zavarta meg például az Alternatív Magyar Nép Párt és az ugyancsak Alternatív Magyar Néppárt elnevezés majdnem pontos egyezése. Utóbbit 2014-ben bejegyezték, előbbi azóta várja a döntést. A lista aktualitását is megkérdőjelezi, hogy olyan párt is szerepel rajta, amely 2002 óta várja sorsát. Ilyen a Béke Ura Párt Csopak.

A 72 bejegyzésre váróként nyilvántartott tömörülésből reális jelentkezőnek azt a 46 pártot tekinthetjük, amelyek 2017-ben kezdték el a regisztrációs folyamatot. A választások előtt akarja bejegyeztetni magát például a Karácsony Gergely és Csapata Párt, vagy a Kiművelt Emberfők Sokasága Párt.

A Népszava információi szerint a bíróságok igyekeznek lassítani a politikai pártok működését szentesítő bejegyzéseket, de azért decemberben sem állt le a folyamat. A Pécsi Törvényszék például ebben a hónapban 8 egyesületet jegyzett be, köztük az Európai Cigányok Demokratikus Pártját. Kecskeméten 5 egyesület közt a Négynap Párt, Nyíregyházán a 15 között a Haza Mindenkié Párt, Szekszárdon pedig a 6 között volt az Élhetőbb,Boldog Magyarországért Párt. Az biztosnak látszik, hogy ha ebben a tempóban intézik a területileg illetékes törvényszékek a pártbejegyzéseket, akkor áprilisig már legfeljebb 15-20 pártnak van esélye, hogy hivatalosan működhessen.

Szeptemberben még csak 222 bejegyzett és 177 bejegyzésre váró pártnál tartott a számláló a Magyar Nemzet szerint. Az előző parlamenti választáson, 2014-ben is rengeteg új politikai formációval ismerkedhettek a választók, akkor viszont még „csak” 147-en próbáltak volna bejutni a parlamentbe.

Mindennek az ad jelentőséget, hogy a 2014-es parlamenti választáson két egyéni mandátumot biztosan a kamupártoknak köszönhetett a Fidesz, a rájuk leadott voksokon múlt ugyanis, hogy a legszorosabb választókerületeket is megnyerte a kormányoldal. Mint annak idején a 24.hu kiszámolta, a budapesti 15-ös választókerületben (a XVIII. kerületben) Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltje az újraszámlálás után végül 60 szavazattal győzött Kunhalmi Ágnes szocialista politikus ellen, miközben az alig létező pártok több száz voksot vittek el – szinte bizonyosan nem a Fidesztől. A 12-es választókerületben, Rákospalotán pedig 277 szavazattal győzött a fideszes László Tamás az MSZP-s Móricz Eszter előtt.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke már korábban is megerősítette lapunknak, hogy a mostani kampányra készülve sokkal több párt veteti magát nyilvántartásba, mint 2014-ben, így biztos benne, hogy rengeteg szerepel majd a szavazólapon 2018-ban. A fő probléma szerinte az, hogy állami támogatást kapnak a pártok a listaállítás után.

Pénz beszél...

A Political Capital és a Transparency International 2016-ban azt javasolta, hogy a pártok – az egyéni képviselőjelöltekhez hasonlóan – kincstári kártyán kapják meg, és csak ezen a kártyán keresztül költhessék el az állami kampánytámogatást. Bár ezt a kampányfinanszírozási törvény novemberben elfogadott módosítása nem garantálja, az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is kötelező visszafizetniük az államtól kapott kampánypénzt, ha a választásokon nem érik el az 1 százalékot. Ha ezt az adott párt határidőre nem teljesíti, akkor vezető tisztségviselőjének kell fizetnie. Ha ő sem teszi meg, a kincstár megkeresésére a NAV intézkedik a vezető tisztségviselőtől hajtja be a pénzt. (A módosítást a fideszes Gulyás Gergely és Répássy Róbert kezdeményezte, az MSZP-s Bárándy Gergely javaslatára pedig tovább szigorítottak).

2014 után rengeteg feljelentés született a kamupártok ügyében, és bár egyre közelebb van a 2018-as választás, még mindig nem zárult le az összes ügy. Sőt, úgy tűnik, a legtöbben megússzák a politikai kalandozást. Egy gyanús induló biztosan megúszta a 2014-es választási kampánytámogatási botrányt. Jogerősen megszüntették a nyomozást a kampány ötven napjában szállásra és üzemanyagra 62 milliót „elszámoló”, de így is csak 1578 szavazatig jutó Új Magyarország Párt ügyeiben – tudta meg még májusban lapunk.

Értesülésünket megerősítették a Zala Megyei Főügyészségen: a költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt indított nyomozást bűncselekmény hiányában szüntették meg. A Magyar Nemzet szerdán azt írta: a NAV kétmilliárd forintnyi bírságot nem tudott behajtani a 2014-es országgyűlési választáson induló pártoktól. Az adóhatóságnak csak négymillió forintot sikerült befizettetnie négy év alatt. A többmilliárdos bírságokat legtöbbször a határidőre vissza nem küldött ajánlóívek miatt szabták ki a helyi választási bizottságok. A függetlenként vagy a pártok egyéni képviselőjelöltjeként indított politikusoknak fejenként ötszáz választópolgár aláírását kellett megszerezniük, hogy megkaphassák a jelölteknek járó, egymillió forintos állami kampánytámogatást.