Nem riadtak vissza - Tovább szaporodnak a pártok

Publikálás dátuma
2017.12.27 20:45
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Nem vette el a politikai próbálkozók kedvét a kampányfinanszírozási törvény novemberi szigorítása, majdnem 400 bejegyzett vagy bejegyzésre váró politikai párt működik az országban.

Idén karácsonykor 315 bejegyzett pártot tartott nyilván az Országos Bírósági Hivatal (OBH), további 72 pedig bejegyzés alatt állt. A december 25-i adatok azt mutatják, megvalósul a szeptemberi adatok alapján megfogalmazott jóslat: a jövő tavaszi választásig a 400 párthoz közelít a lista. Némi óvatosságra ad okot azonban, hogy a nyilvántartás nem kevés helyen pontatlan. Egymás alatt mutat bejegyzés alatt állónak és már bejegyzettnek néhány tömörülést. Például nehéz eldönteni, hogy az egybeírt és külön írt változat valóban két önálló pártot takar, vagy csak a listát adatokkal feltöltő alkalmazottat zavarta meg például az Alternatív Magyar Nép Párt és az ugyancsak Alternatív Magyar Néppárt elnevezés majdnem pontos egyezése. Utóbbit 2014-ben bejegyezték, előbbi azóta várja a döntést. A lista aktualitását is megkérdőjelezi, hogy olyan párt is szerepel rajta, amely 2002 óta várja sorsát. Ilyen a Béke Ura Párt Csopak.

A 72 bejegyzésre váróként nyilvántartott tömörülésből reális jelentkezőnek azt a 46 pártot tekinthetjük, amelyek 2017-ben kezdték el a regisztrációs folyamatot. A választások előtt akarja bejegyeztetni magát például a Karácsony Gergely és Csapata Párt, vagy a Kiművelt Emberfők Sokasága Párt.

A Népszava információi szerint a bíróságok igyekeznek lassítani a politikai pártok működését szentesítő bejegyzéseket, de azért decemberben sem állt le a folyamat. A Pécsi Törvényszék például ebben a hónapban 8 egyesületet jegyzett be, köztük az Európai Cigányok Demokratikus Pártját. Kecskeméten 5 egyesület közt a Négynap Párt, Nyíregyházán a 15 között a Haza Mindenkié Párt, Szekszárdon pedig a 6 között volt az Élhetőbb,Boldog Magyarországért Párt. Az biztosnak látszik, hogy ha ebben a tempóban intézik a területileg illetékes törvényszékek a pártbejegyzéseket, akkor áprilisig már legfeljebb 15-20 pártnak van esélye, hogy hivatalosan működhessen.

Szeptemberben még csak 222 bejegyzett és 177 bejegyzésre váró pártnál tartott a számláló a Magyar Nemzet szerint. Az előző parlamenti választáson, 2014-ben is rengeteg új politikai formációval ismerkedhettek a választók, akkor viszont még „csak” 147-en próbáltak volna bejutni a parlamentbe.

Mindennek az ad jelentőséget, hogy a 2014-es parlamenti választáson két egyéni mandátumot biztosan a kamupártoknak köszönhetett a Fidesz, a rájuk leadott voksokon múlt ugyanis, hogy a legszorosabb választókerületeket is megnyerte a kormányoldal. Mint annak idején a 24.hu kiszámolta, a budapesti 15-ös választókerületben (a XVIII. kerületben) Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltje az újraszámlálás után végül 60 szavazattal győzött Kunhalmi Ágnes szocialista politikus ellen, miközben az alig létező pártok több száz voksot vittek el – szinte bizonyosan nem a Fidesztől. A 12-es választókerületben, Rákospalotán pedig 277 szavazattal győzött a fideszes László Tamás az MSZP-s Móricz Eszter előtt.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke már korábban is megerősítette lapunknak, hogy a mostani kampányra készülve sokkal több párt veteti magát nyilvántartásba, mint 2014-ben, így biztos benne, hogy rengeteg szerepel majd a szavazólapon 2018-ban. A fő probléma szerinte az, hogy állami támogatást kapnak a pártok a listaállítás után.

Pénz beszél...
A Political Capital és a Transparency International 2016-ban azt javasolta, hogy a pártok – az egyéni képviselőjelöltekhez hasonlóan – kincstári kártyán kapják meg, és csak ezen a kártyán keresztül költhessék el az állami kampánytámogatást. Bár ezt a kampányfinanszírozási törvény novemberben elfogadott módosítása nem garantálja, az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is kötelező visszafizetniük az államtól kapott kampánypénzt, ha a választásokon nem érik el az 1 százalékot. Ha ezt az adott párt határidőre nem teljesíti, akkor vezető tisztségviselőjének kell fizetnie. Ha ő sem teszi meg, a kincstár megkeresésére a NAV intézkedik a vezető tisztségviselőtől hajtja be a pénzt. (A módosítást a fideszes Gulyás Gergely és Répássy Róbert kezdeményezte, az MSZP-s Bárándy Gergely javaslatára pedig tovább szigorítottak).
2014 után rengeteg feljelentés született a kamupártok ügyében, és bár egyre közelebb van a 2018-as választás, még mindig nem zárult le az összes ügy. Sőt, úgy tűnik, a legtöbben megússzák a politikai kalandozást. Egy gyanús induló biztosan megúszta a 2014-es választási kampánytámogatási botrányt. Jogerősen megszüntették a nyomozást a kampány ötven napjában szállásra és üzemanyagra 62 milliót „elszámoló”, de így is csak 1578 szavazatig jutó Új Magyarország Párt ügyeiben – tudta meg még májusban lapunk.
Értesülésünket megerősítették a Zala Megyei Főügyészségen: a költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt indított nyomozást bűncselekmény hiányában szüntették meg. A Magyar Nemzet szerdán azt írta: a NAV kétmilliárd forintnyi bírságot nem tudott behajtani a 2014-es országgyűlési választáson induló pártoktól. Az adóhatóságnak csak négymillió forintot sikerült befizettetnie négy év alatt. A többmilliárdos bírságokat legtöbbször a határidőre vissza nem küldött ajánlóívek miatt szabták ki a helyi választási bizottságok. A függetlenként vagy a pártok egyéni képviselőjelöltjeként indított politikusoknak fejenként ötszáz választópolgár aláírását kellett megszerezniük, hogy megkaphassák a jelölteknek járó, egymillió forintos állami kampánytámogatást.

2017.12.27 20:45

Októbertől drágábban dolgoznak a közjegyzők

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:30

Fotó: Shutterstock/
Az egyszerűbb esetekben 4500 forinttal kell többet fizetni a jövő hónaptól. A legnagyobb emelkedés az igazán nagy értékű ügyleteknél lesz.
Két hét múlva már az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetnie a közjegyzőnél annak, aki hiteles másolatot, jognyilatkozatot készíttetne, vagy éppen végrendelkezni akar. Október elsejétől emelkednek a legolcsóbb eljárások díjtételei – ilyen például az említett hiteles okirat másolat készítése –, ezekben az ügyekben 4500 forinttal kell többet fizetni. Ezen túlmenően huszonhárom nemperes közjegyzői eljárásból húsz esetben jelentősen drágulnak az eddigi díjak.
Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt. Az új rendszerben azonban a munkadíj is jelentősen, több mint kétszeresére emelkedik, így a jegyzőkönyvi tanúsítvány és az okirat megőrzés munkadíja óránkét háromezer forint helyett már 8250 forint lesz. A jognyilatkozat, végrendelet óradíja hatezer forintról 11 ezerre nő. Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.
A Magyar Közjegyzői Kamara ismertetője szerint egyébként a régi, 1991-es rendeletben lefektetett – bár időközben többször módosított – díjszabás felett már alaposan eljárt az idő, azonban „gazdaságilag és társadalmilag kiemelkedő esetekben” nem drágul a közjegyzői díj. Így a régi árakat kell kifizetni az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó - kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés, valamint az azt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalása esetén. Nem kell többet fizetniük azoknak, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, illetve azoknak sem, akik házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Ezen túlmenően a végrendeletek országos nyilvántartásába való bejegyzés továbbra is ingyenes marad. Bár ez kevesek problémája, de a legjelentősebb emelkedés a 200 millió forint feletti ügyértékű okiratok elkészítésénél lesz. Eddig a 10 millió forintnál nagyobb, de 200 millió forintnál kisebb ügyértéknél egységesen 81 700 forintot és a 10 millió forint feletti rész 0,2 százalékát kellett kifizetni. Az új díjstruktúrában 200 milliós ügyérték fölött egy 561 200 forintos, míg 500 millió felett 1,1 milliós alapdíj jár majd a közjegyzőnek, amihez hozzájön az 500 millió felett ügyérték 0,1 százaléka. Az új díjplafont 1 milliárd forintnál húzta meg a jogalkotó.
Szerző
2018.09.24 09:30
Frissítve: 2018.09.24 09:30

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30