Nem riadtak vissza - Tovább szaporodnak a pártok

Publikálás dátuma
2017.12.27 20:45
Fotó: Tóth Gergő
Nem vette el a politikai próbálkozók kedvét a kampányfinanszírozási törvény novemberi szigorítása, majdnem 400 bejegyzett vagy bejegyzésre váró politikai párt működik az országban.

Idén karácsonykor 315 bejegyzett pártot tartott nyilván az Országos Bírósági Hivatal (OBH), további 72 pedig bejegyzés alatt állt. A december 25-i adatok azt mutatják, megvalósul a szeptemberi adatok alapján megfogalmazott jóslat: a jövő tavaszi választásig a 400 párthoz közelít a lista. Némi óvatosságra ad okot azonban, hogy a nyilvántartás nem kevés helyen pontatlan. Egymás alatt mutat bejegyzés alatt állónak és már bejegyzettnek néhány tömörülést. Például nehéz eldönteni, hogy az egybeírt és külön írt változat valóban két önálló pártot takar, vagy csak a listát adatokkal feltöltő alkalmazottat zavarta meg például az Alternatív Magyar Nép Párt és az ugyancsak Alternatív Magyar Néppárt elnevezés majdnem pontos egyezése. Utóbbit 2014-ben bejegyezték, előbbi azóta várja a döntést. A lista aktualitását is megkérdőjelezi, hogy olyan párt is szerepel rajta, amely 2002 óta várja sorsát. Ilyen a Béke Ura Párt Csopak.

A 72 bejegyzésre váróként nyilvántartott tömörülésből reális jelentkezőnek azt a 46 pártot tekinthetjük, amelyek 2017-ben kezdték el a regisztrációs folyamatot. A választások előtt akarja bejegyeztetni magát például a Karácsony Gergely és Csapata Párt, vagy a Kiművelt Emberfők Sokasága Párt.

A Népszava információi szerint a bíróságok igyekeznek lassítani a politikai pártok működését szentesítő bejegyzéseket, de azért decemberben sem állt le a folyamat. A Pécsi Törvényszék például ebben a hónapban 8 egyesületet jegyzett be, köztük az Európai Cigányok Demokratikus Pártját. Kecskeméten 5 egyesület közt a Négynap Párt, Nyíregyházán a 15 között a Haza Mindenkié Párt, Szekszárdon pedig a 6 között volt az Élhetőbb,Boldog Magyarországért Párt. Az biztosnak látszik, hogy ha ebben a tempóban intézik a területileg illetékes törvényszékek a pártbejegyzéseket, akkor áprilisig már legfeljebb 15-20 pártnak van esélye, hogy hivatalosan működhessen.

Szeptemberben még csak 222 bejegyzett és 177 bejegyzésre váró pártnál tartott a számláló a Magyar Nemzet szerint. Az előző parlamenti választáson, 2014-ben is rengeteg új politikai formációval ismerkedhettek a választók, akkor viszont még „csak” 147-en próbáltak volna bejutni a parlamentbe.

Mindennek az ad jelentőséget, hogy a 2014-es parlamenti választáson két egyéni mandátumot biztosan a kamupártoknak köszönhetett a Fidesz, a rájuk leadott voksokon múlt ugyanis, hogy a legszorosabb választókerületeket is megnyerte a kormányoldal. Mint annak idején a 24.hu kiszámolta, a budapesti 15-ös választókerületben (a XVIII. kerületben) Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltje az újraszámlálás után végül 60 szavazattal győzött Kunhalmi Ágnes szocialista politikus ellen, miközben az alig létező pártok több száz voksot vittek el – szinte bizonyosan nem a Fidesztől. A 12-es választókerületben, Rákospalotán pedig 277 szavazattal győzött a fideszes László Tamás az MSZP-s Móricz Eszter előtt.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke már korábban is megerősítette lapunknak, hogy a mostani kampányra készülve sokkal több párt veteti magát nyilvántartásba, mint 2014-ben, így biztos benne, hogy rengeteg szerepel majd a szavazólapon 2018-ban. A fő probléma szerinte az, hogy állami támogatást kapnak a pártok a listaállítás után.

Pénz beszél...
A Political Capital és a Transparency International 2016-ban azt javasolta, hogy a pártok – az egyéni képviselőjelöltekhez hasonlóan – kincstári kártyán kapják meg, és csak ezen a kártyán keresztül költhessék el az állami kampánytámogatást. Bár ezt a kampányfinanszírozási törvény novemberben elfogadott módosítása nem garantálja, az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is kötelező visszafizetniük az államtól kapott kampánypénzt, ha a választásokon nem érik el az 1 százalékot. Ha ezt az adott párt határidőre nem teljesíti, akkor vezető tisztségviselőjének kell fizetnie. Ha ő sem teszi meg, a kincstár megkeresésére a NAV intézkedik a vezető tisztségviselőtől hajtja be a pénzt. (A módosítást a fideszes Gulyás Gergely és Répássy Róbert kezdeményezte, az MSZP-s Bárándy Gergely javaslatára pedig tovább szigorítottak).
2014 után rengeteg feljelentés született a kamupártok ügyében, és bár egyre közelebb van a 2018-as választás, még mindig nem zárult le az összes ügy. Sőt, úgy tűnik, a legtöbben megússzák a politikai kalandozást. Egy gyanús induló biztosan megúszta a 2014-es választási kampánytámogatási botrányt. Jogerősen megszüntették a nyomozást a kampány ötven napjában szállásra és üzemanyagra 62 milliót „elszámoló”, de így is csak 1578 szavazatig jutó Új Magyarország Párt ügyeiben – tudta meg még májusban lapunk.
Értesülésünket megerősítették a Zala Megyei Főügyészségen: a költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt indított nyomozást bűncselekmény hiányában szüntették meg. A Magyar Nemzet szerdán azt írta: a NAV kétmilliárd forintnyi bírságot nem tudott behajtani a 2014-es országgyűlési választáson induló pártoktól. Az adóhatóságnak csak négymillió forintot sikerült befizettetnie négy év alatt. A többmilliárdos bírságokat legtöbbször a határidőre vissza nem küldött ajánlóívek miatt szabták ki a helyi választási bizottságok. A függetlenként vagy a pártok egyéni képviselőjelöltjeként indított politikusoknak fejenként ötszáz választópolgár aláírását kellett megszerezniük, hogy megkaphassák a jelölteknek járó, egymillió forintos állami kampánytámogatást.

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.