Nem riadtak vissza - Tovább szaporodnak a pártok

Publikálás dátuma
2017.12.27. 20:45
Fotó: Tóth Gergő
Nem vette el a politikai próbálkozók kedvét a kampányfinanszírozási törvény novemberi szigorítása, majdnem 400 bejegyzett vagy bejegyzésre váró politikai párt működik az országban.

Idén karácsonykor 315 bejegyzett pártot tartott nyilván az Országos Bírósági Hivatal (OBH), további 72 pedig bejegyzés alatt állt. A december 25-i adatok azt mutatják, megvalósul a szeptemberi adatok alapján megfogalmazott jóslat: a jövő tavaszi választásig a 400 párthoz közelít a lista. Némi óvatosságra ad okot azonban, hogy a nyilvántartás nem kevés helyen pontatlan. Egymás alatt mutat bejegyzés alatt állónak és már bejegyzettnek néhány tömörülést. Például nehéz eldönteni, hogy az egybeírt és külön írt változat valóban két önálló pártot takar, vagy csak a listát adatokkal feltöltő alkalmazottat zavarta meg például az Alternatív Magyar Nép Párt és az ugyancsak Alternatív Magyar Néppárt elnevezés majdnem pontos egyezése. Utóbbit 2014-ben bejegyezték, előbbi azóta várja a döntést. A lista aktualitását is megkérdőjelezi, hogy olyan párt is szerepel rajta, amely 2002 óta várja sorsát. Ilyen a Béke Ura Párt Csopak.

A 72 bejegyzésre váróként nyilvántartott tömörülésből reális jelentkezőnek azt a 46 pártot tekinthetjük, amelyek 2017-ben kezdték el a regisztrációs folyamatot. A választások előtt akarja bejegyeztetni magát például a Karácsony Gergely és Csapata Párt, vagy a Kiművelt Emberfők Sokasága Párt.

A Népszava információi szerint a bíróságok igyekeznek lassítani a politikai pártok működését szentesítő bejegyzéseket, de azért decemberben sem állt le a folyamat. A Pécsi Törvényszék például ebben a hónapban 8 egyesületet jegyzett be, köztük az Európai Cigányok Demokratikus Pártját. Kecskeméten 5 egyesület közt a Négynap Párt, Nyíregyházán a 15 között a Haza Mindenkié Párt, Szekszárdon pedig a 6 között volt az Élhetőbb,Boldog Magyarországért Párt. Az biztosnak látszik, hogy ha ebben a tempóban intézik a területileg illetékes törvényszékek a pártbejegyzéseket, akkor áprilisig már legfeljebb 15-20 pártnak van esélye, hogy hivatalosan működhessen.

Szeptemberben még csak 222 bejegyzett és 177 bejegyzésre váró pártnál tartott a számláló a Magyar Nemzet szerint. Az előző parlamenti választáson, 2014-ben is rengeteg új politikai formációval ismerkedhettek a választók, akkor viszont még „csak” 147-en próbáltak volna bejutni a parlamentbe.

Mindennek az ad jelentőséget, hogy a 2014-es parlamenti választáson két egyéni mandátumot biztosan a kamupártoknak köszönhetett a Fidesz, a rájuk leadott voksokon múlt ugyanis, hogy a legszorosabb választókerületeket is megnyerte a kormányoldal. Mint annak idején a 24.hu kiszámolta, a budapesti 15-ös választókerületben (a XVIII. kerületben) Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltje az újraszámlálás után végül 60 szavazattal győzött Kunhalmi Ágnes szocialista politikus ellen, miközben az alig létező pártok több száz voksot vittek el – szinte bizonyosan nem a Fidesztől. A 12-es választókerületben, Rákospalotán pedig 277 szavazattal győzött a fideszes László Tamás az MSZP-s Móricz Eszter előtt.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke már korábban is megerősítette lapunknak, hogy a mostani kampányra készülve sokkal több párt veteti magát nyilvántartásba, mint 2014-ben, így biztos benne, hogy rengeteg szerepel majd a szavazólapon 2018-ban. A fő probléma szerinte az, hogy állami támogatást kapnak a pártok a listaállítás után.

Pénz beszél...
A Political Capital és a Transparency International 2016-ban azt javasolta, hogy a pártok – az egyéni képviselőjelöltekhez hasonlóan – kincstári kártyán kapják meg, és csak ezen a kártyán keresztül költhessék el az állami kampánytámogatást. Bár ezt a kampányfinanszírozási törvény novemberben elfogadott módosítása nem garantálja, az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is kötelező visszafizetniük az államtól kapott kampánypénzt, ha a választásokon nem érik el az 1 százalékot. Ha ezt az adott párt határidőre nem teljesíti, akkor vezető tisztségviselőjének kell fizetnie. Ha ő sem teszi meg, a kincstár megkeresésére a NAV intézkedik a vezető tisztségviselőtől hajtja be a pénzt. (A módosítást a fideszes Gulyás Gergely és Répássy Róbert kezdeményezte, az MSZP-s Bárándy Gergely javaslatára pedig tovább szigorítottak).
2014 után rengeteg feljelentés született a kamupártok ügyében, és bár egyre közelebb van a 2018-as választás, még mindig nem zárult le az összes ügy. Sőt, úgy tűnik, a legtöbben megússzák a politikai kalandozást. Egy gyanús induló biztosan megúszta a 2014-es választási kampánytámogatási botrányt. Jogerősen megszüntették a nyomozást a kampány ötven napjában szállásra és üzemanyagra 62 milliót „elszámoló”, de így is csak 1578 szavazatig jutó Új Magyarország Párt ügyeiben – tudta meg még májusban lapunk.
Értesülésünket megerősítették a Zala Megyei Főügyészségen: a költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt indított nyomozást bűncselekmény hiányában szüntették meg. A Magyar Nemzet szerdán azt írta: a NAV kétmilliárd forintnyi bírságot nem tudott behajtani a 2014-es országgyűlési választáson induló pártoktól. Az adóhatóságnak csak négymillió forintot sikerült befizettetnie négy év alatt. A többmilliárdos bírságokat legtöbbször a határidőre vissza nem küldött ajánlóívek miatt szabták ki a helyi választási bizottságok. A függetlenként vagy a pártok egyéni képviselőjelöltjeként indított politikusoknak fejenként ötszáz választópolgár aláírását kellett megszerezniük, hogy megkaphassák a jelölteknek járó, egymillió forintos állami kampánytámogatást.

Szerző

Hajdu László nyílt levele Szita Károlynak

Publikálás dátuma
2017.12.27. 20:09
Szimpátiatüntetés Hajdu László mellett - Fotó Népszava/Vajda József
Nyílt levélben válaszolt Hajdu László, a budapesti XV. kerület DK-s polgármestere Szita Károlynak, aki az elmúlt hetekben a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként küldött üzenetet kollégáinak. Hajdu keményen fogalmazott, és azt írta, szó sem lehet semmiféle Soros-ellenes kirohanásról.

Kaposvár polgármestere arra buzdította a településvezetőket, határozatban utasítsák el, hogy a városukban olyan civil szervezetek működjenek, amelyeket Soros György támogat.

Hajdu László most közzétett válaszában azt írta az évekkel ezelőtt ügynökváddal is érintett Szitának, hogy "a Te levelednek semmi köze a mai magyar valósághoz, tele van hazugsággal, üres kormánypropaganda az egész. Nem ezen a hülyeségen múlik a gyerekeink jövője, hanem azon, hogy lesz-e jó oktatás, lesz-e jó munkalehetőség a számukra. És főleg, hogy a politikai elit felhagy-e a félelemkeltéssel és az üres riogatással!"

Hajdu hangot adott annak is, hogy polgármesterként nem fog semmiféle javaslatot beterjeszteni az ügyben a képviselő-testület elé. "Nem ismerek Rád! - írta a levélben. - Úgy látom, Téged is beszippantott a NER és már nem a kaposváriak érdekében, hanem kizárólag fideszes pártkatonaként dolgozol. Budapest XV. kerülete ehhez nem lesz partner."

Hajdu előtt két polgármester már reagált a civilellenes Szita-üzenetre. Wittinghoff Tamás szerint az ötvenes éveket idézte a Szita-levél. "A határozatok, amelyeket a települések elfogadtak, az alaptörvényt is sértik - mondta a Hír TV-nek a budaörsi polgármester. - Egy demokráciában a legtermészetesebb dolog, hogy közügyekkel civil szervezetek foglalkoznak; olyan ügyekre jönnek létre, amelyek egy bizonyos kör érdekét vagy bizonyos csoportok megsegítését szolgálják. Itt olyan sérülékeny csoportokról van szó, amelyeket az állam vagy az önkormányzat nem ér el”. Botka László szegedi polgármester azt mondta a levél kézhez vétele után, hogy „Szita Károly mindig szeretett írni. Most levelet, régebben jelentést. Most migránsokról, régebben pedig a hozzátartozóiról.”

Hajdu László levelének teljes szövege itt olvasható. A válasz elérhető a Facebookon is. 

Szerző

Ujhelyi nem reagálhatott Szájer írására a Magyar Időkben

Publikálás dátuma
2017.12.27. 18:11

Hosszú cikket közölt Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő karácsony előtt a kormánypárti Magyar Időkben az európai közösség jövőjéről, benne a néppárti jobboldal feladatairól. Az írás Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szerint számos politikai csúsztatást tartalmazott, ezért küldött a Magyar Idők szerkesztőségének egy válaszcikket, kérve annak valamilyen formájú publikálását. A kormánylap azonban megtagadta a válaszcikk közlését.

- Ezt természetesen a sajtószabadság részeként tudomásul veszem, az indoklásuk azonban olyannyira szánalmas volt, hogy gurgulázva nevettem rajta – írta Ujhelyi a Facebookon. A Magyar Idők rovatvezetője szerint ugyanis a nekik küldött írás nem vitacikk, mert „csak saját aktuálpolitikai paneljeimet puffogtatja benne” Ujhelyi, akinek a publicisztikája „híján van az intellektuális érvelés képességének”, ráadásul a „hangneme is igencsak agresszív”. „Ez így nem fog menni. Legalábbis nem nálunk.” – zárta sorait a Magyar Idők szerkesztője.

Ujhelyi szerint amikor Szájer József arról beszél, hogy megcsappant az „európai közös cselekvés hatékonysága”, vagy hogy a tagállami kormányfők találkozóján „a közös szekér egyre sűrűbben megakadva megy csak”, álságosan elhallgatja – vagy ha úgy tetszik füstfüggöny mögé rejti – a tényt, miszerint éppenséggel Orbán Viktor és a vírusként terjedő illiberalizmusának követői azok, akik rendre botot dugnak a küllők közé.

Szerző