Előfizetés

Drágulás áll a tiltakozások hátterében

Miklós Gábor
Publikálás dátuma
2018.01.03. 06:32
Ali Hamenei szerint összefogtak az Irán-ellenes erők Fotó: AFP

Amikor pár hónapja turistaként átbuszoztuk az országot Siráztól Teheránig, már érezhető volt a feszültség. Pasargadaéban, Nagy Kürosz síremlékénél kisebb civil gyülekezés volt, illetve lett volna, ha a hatóságok nem zavarják szét, nem ijesztik el az embereket, akik a perzsa nagykirályról akartak megemlékezni. Neki tulajdonítják ugyanis, hogy először rögzítette kőtáblára, ékírással az emberi jogokat. Irán olyan benyomást keltett, mint egy vége felé járó pártállam. Az alapító atya és az aktuális vezér nagy molinókon még emlékeztette a polgárokat, hol is élnek, a mártírok mindenütt felbukkanó arcképei pedig arra intettek, az iszlám köztársaság harcban született és jelenleg is háborúzik.

Ali Hamenei szerint összefogtak az Irán-ellenes erők Fotó: AFP

Ali Hamenei szerint összefogtak az Irán-ellenes erők Fotó: AFP

A járókelők, a fiatalok szívesen szóba elegyedtek az idegennel és nem titkolták a politikai nézeteiket. Egyáltalában, az irániak vendégszeretők és nyitottak voltak. Semmi jele nem volt annak, hogy az állami propaganda Nyugat-ellenes szellemben nevelné őket. Volt, aki kimondta a magyar turistának: nem vagyunk szabadok! Mások arról beszéltek, szeretnének külföldön élni, tanulni. Ugyanakkor érzékeltették: büszkék a 2500 éves ősi kultúrára. A turista számára Irán megfizethető ország volt, de a két-háromszáz dollárnyi fizetésekhez képest az árak magasak voltak. Rengeteg fiatal férfi lézengett az utcán, s a legtöbb helyen érezhető volt: egy munkafeladatra akár három-négy személyt is alkalmaznak. A korábbi egekbe szökő infláció tavaly – elsősorban a Nyugattal kötött atomegyezmény hatására – egyszámjegyűre csökkent. De a munkanélküliség még mindig óriási volt. A nyugati cégek – például a Renault és Volkswagen – beruházásokat terveztek, de ez nem nyelte el a fiatal és képzett irániak sokaságát.

A mostani tüntetéseket a helyi források szerint az emelkedő élelmiszerárak váltották ki. Az év végén ismét tíz százalékos lett a pénzromlás. A tojás és a baromfi ára negyven százalékkal nőtt. (A kormányszóvivőt szerint a baromfi-influenzától való félelem miatt ugrottak meg az árak.) A tüntetések átterjedtek több nagyvárosra is és a tojásár helyett politikai jelszavakat hangoztattak. Le a diktátorral! – kiáltották és Ali Hamenei legfőbb vallási vezető lemondását követelték. Több helyen leszaggatták a főpapot ábrázoló óriásplakátokat. Akadtak, akik a korábban reformistának tartott Haszan Rohani elnököt támadták: politikája nem hozott érzékelhető jobbulást az életszínvonalban.

A tüntetők egyik fő jelszava így hangzott: Sem Gáza, sem Libanon, sem Szíria! Életemet Iránnak adom!” Azaz a tiltakozók tisztában vannak avval: országuk dollármilliárdokat költ arra, hogy regionális szövetségeseit fenntartsa, helyi háborúkat folytasson Szíriában, Jemenben és Irakban. Szíriában százezernyi Iránból küldött síita különítményes harcolt a legutóbbi időkig. A tüntetések ténye bizonyítja: a városi tömegeknek, az iskolázott rétegeknek elegük van a nemzetközi elszigeteltségből és nem akarnak újabb áldozatokat hozni. A magát forradalminak nevező papi rezsimnek nincs tekintélye, dogmáikat kinevetik, előírásaikat demonstratív módon semmibe veszik. Ilyenkor a lejárt rezsimek vagy engedményeket téve tárgyalnak, vagy erőszakot alkalmaznak.

Az iszlám köztársaság nagyon költséges és korlátozottan hatékony regionális szerepét az ún . Forradalmi Gárda (angol rövidítéssel IRGC) párhuzamos hadserege menedzseli. Ez a fegyveres erő kizárólag Ali Hamenei ajatollahnak van alárendelve. Óriási üzletről van szó: az IRGC az iráni gazdaság, a kőolajipar egyik főszereplője is. Vele együtt a vezető síita főpapok jámbor alapítványai jelennek meg fő tulajdonosként az állam legfontosabb bizniszeiben. Ezek aligha engednek a népi nyomásnak. A tüntetéseket máris külföldről irányított ellenforradalomnak minősítette az állami propaganda. 2009-ben az elcsalt választások után a tüntetők ellen bevetették az IRGC erőit. Valódi tömegmészárlást az un bászidzs segédcsapatok emberei hajtottak végre. Ez a tömegek elleni harcra kiképzett erő most is készen áll. Kilencvenezer fő az aktív állomány és hatszázezer bevethető tartalékosuk van.

Kísért a múlt - Öt napja tüntetnek Iránban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.01.03. 06:31
Az ország több pontján összevonták a rendőri egységeket Fotó: DPA
Öt napja tartanak a tüntetések a perzsa államban, s a megmozdulások egyre véresebbé válnak. Már 21 személy vesztette életét a nem javuló életszínvonal miatt kitört zavargásokban.

Hatalmi viszályhoz is vezethet a mostani iráni tüntetéshullám. Hasszan Rohani elnök elismerte, részint jogosak a tüntetők követelései, s a kormány nem teljesen ura a helyzetnek. Egyben bírálta a rezsim keményvonalasait. A kormány válságülésén megértést követelt a megmozdulásokon résztvevők számára, szerinte a tüntetéseket esélyként kell felfogni.

Teljesen másként viszonyul az eseményekhez a perzsa állam ultrakonzervatív vallási vezetője, Ali Hamenei. Megfogalmazása szerint a tüntetéshullámot az ország „ellenségei” robbantották ki. „Az ellenség egységbe kovácsolódott, s minden eszközüket, pénzüket, fegyvereiket, titkosszolgálatukat arra használják fel, hogy problémákat okozzanak Iránnak” - hangzott az iráni állami televízióban elhangzott közleménye. Hamenei első ízben foglalt állást a csütörtök óta megmozdulásokkal kapcsolatban. A tiltakozások már az egész országra átterjedtek. Elsősorban a magas munkanélküliség, az áremelkedések miatt vonultak utcára az emberek. A tüntetők azt kifogásolják, hogy a perzsa állam hatalmas összegeket költ a szíriai, illetve a jemeni háborúra, valamint az Izrael elleni propagandára, miközben az életszínvonal vajmi keveset javult. Iránban nagy a csalódottság amiatt, hogy a 2015-ben az ENSZ BT öt állandó tagjával és Németországgal megkötött nukleáris megállapodás után sem javult a gazdasági helyzet, pedig a megegyezés nyomán megállapodtak a perzsa állammal szembeni nemzetközi büntetőintézkedések fokozatos feloldásáról.

Az Egyesült Államok és Izrael lelkesen támogatja az egyre véresebbé váló megmozdulásokat. Az iráni állami televízió beszámolója szerint hétfőről keddre virradóra újabb kilenc személy vesztette életét a tüntetésekben, Irán középső, nyugati és déli részén. A legtöbben, hatan, Iszfahan tartományban haltak meg, ahol hat tüntetőt öltek meg. Dorudban, ahol már a hétvégén is ketten haltak meg, egy balesetben vesztette életét egy idős ember és egy kisgyermek. Összesen már 21-en haltak meg az öt nap óta tartó megmozdulásokban. Az ILNA hírügynökség szerint már 450 embert tartóztattak le. A közösségi oldalakon terjedő hírek szerint több városban a rendőrség éleslőszert használt a tüntetőkkel szemben. Az állami hírközlő szervek erről hallgatnak, a televízió szerint éppen egyes tüntetőknél van fegyver.

Félő, hogy a tüntetéshullámot, a 2009-es megmozdulásokhoz hasonlóan, a hatalom vérbe fojtja.

Megrugdosták a szilveszterezők a rendőröket Párizsban

Publikálás dátuma
2018.01.02. 17:45
A támadás ellen tiltakoztak - Fotó: THOMAS SAMSON/AFP
Brutális támadás ért Párizs egyik elővárosában két rendőrt szilveszter éjjel, az esetet a francia elnök és a belügyminiszter is élesen elítélte, és az elkövetők felelősségre vonását ígérte - adta hírül az MTI német és francia lapértesülésekre hivatkozva.

A két rendőrt a francia fővárostól keletre fekvő Champigny-sur-Marne elővárosban riasztották amiatt, hogy több ember erőszakkal próbált meg bejutni egy szilveszteri buli helyszínére. Az egyik rendőrnek egy ökölcsapástól betört az orra, a földre került társát - egy rendőrnőt - pedig többen körbevették, ütlegelték és rugdosták. A bántalmazásról videofelvételek is készültek. A két rendőrt, miután a helyszínre riasztott kollégáik kimenekítették őket, kórházba szállították.

Emmanuel Macron francia elnök a Twitteren közzétett üzenetében azt ígérte, hogy kézre kerítik és megbüntetik a "gyáva és bűnös lincselés" elkövetőit. Gérard Collomb belügyminiszter pedig azt mondta, hogy aki a francia biztonsági erőkre támad, az a köztársaság ellen támad.

A Le Parisien értesülése szerint a hatóságok könnygázt vetettek be a támadók megfékezésére. Két embert őrizetbe vettek, de nem világos, hogy részt vettek-e a támadásban. A tényleges elkövetők minden jel szerint szökésben vannak.

Szilveszter éjjel Franciaországban több mint ezer autót gyújtottak fel, és több mint 500 ember vettek őrizetbe a hatóságok. Országszerte 11 rendőr és csendőr sebesült meg különféle összetűzésekben - közölte a belügyminisztérium. Az országban közel 100 ezer rendőr ügyelt a szilveszterezők biztonságára. Az egyik legjobban őrzött helyszín a párizsi Champs-Élysées volt, ahol tűzijátékot is rendeztek az új év köszöntésére. 

Újév napján ismét támadás ért két rendőrt Párizs északkeleti elővárosában, Aulnay-sous-Bois-ban egy lopott robogó ellenőrzésekor. Egyiküket a támadók többször megütötték, sérülései következtében nyolc napra munkaképtelenné vált. Két embert őrizetbe vettek a hétfő esti incidens után - írta a La Figaro.

Frédéric Lagache, az Alliance rendőrszakszervezet helyettes vezetője a Le Figarónak nyilatkozva elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezte a rendőrök elleni támadásokat. "Évek óta kérjük az állam határozott fellépését. Most csak azért van szó erről a kérdésről, mert a Champigny-sur-Marne-i esetet videóra vették, de mi mindennap átéljük ezeket a helyzeteket: Franciaországban naponta nagyjából 15 rendőr sérül meg összetűzésekben" - hívta fel a figyelmet a szakszervezeti vezető.