- Hárommilliárd forinttal tartozik könyvkiadóknak a bedőlt Alexandra bolthálózatot könyvekkel ellátó Könyvbazár Kft. Van esély, hogy megkapják ezt a pénzt?
- Kizárt. Szerintem a Könyvbazár vagyona a nullával egyenlő. A felszámolás elindult a Könyvbazár és a Rainbow Üzletlánc Kft. ellen is. (Utóbbi üzemeltette az Alexandra könyvesboltokat. - A szerk.) Az ünnepek előtt tárgyaltam a felszámolóval, aki közölte, hogy több mint ötmilliárd forint követelést fogalmaztak meg a Rainbow-val szemben.
- Mekkora a Könyvbazárnál lévő raktárkészlet és mi történik vele?
- A felszámoló írt egy körlevelet karácsony előtt, hogy a kiadók 20-áig szállítsák el a könyveiket, különben bérleti díjat kell fizetni. Nem közölték, mekkora készlet maradt az Alexandra pécsi raktárában, én 100 milliós összegre becsülöm. A rendszerváltás után 2017 volt a legsúlyosabb év a könyvszakma számára. A veszteségeinket két-három év alatt tudjuk majd behozni. Tavaly három dologtól féltünk: a nagy pénzügyi veszteségtől, attól, hogy mi lesz az 59 Alexandra könyvesbolttal, és mi lesz a készletekkel. Leggyorsabban a boltok státusza rendeződött, kb. 50 bolt szeptember 1-ig újranyitott, köszönhetően a kereskedő kollégák gyors reagálásának.
- Korábban említette, hogy a sokszínűséget is fenyegetheti, ha az Alexandra-csőd után a legnagyobb cégek (a Libri és a Líra) kerülnek előnybe. Hány kis kiadó ment tönkre?
- Pontos számok nincsenek. A két nagy cég veszteség nélkül megúszta és helyzetelőnybe kerültek az Alexandra boltjainak újranyitásával. A könyvszakma koncentrációja 2008 után felgyorsult a pénzügyi világválság következményeként, és a kereskedő cégek egyre több kiadóban szereztek érdekeltséget. Ez nemzetközi téren szokatlan, ott inkább kiadók egyesülnek. A kiadók pénzügyi helyzetében különbség még, hogy a könyvek árazásában Nyugaton differenciált árrést alkalmaznak, ez azt jelenti, hogy különbséget tesznek műfajonként. A romantikus, könnyed műfajnak nagyobb az árrése, mert gyorsabban forog, nagyobb hasznot hoz, például egy Stephen King vagy egy Stephenie Meyer. Egy komolyabb műfajtól ez nem várható el. A könnyedebb műfajoknál magasabb árrést kérnek a kereskedők, alacsonyabbat a lassabban forgó, de fontos munkáknál. Magyarországon nincs különbség egy értékes szakkönyv és egy lektűr árrésében. Ez azért lenne fontos, mert a finanszírozási teher a kiadóknál van. A kiadó a kereskedőnek bizományba adja át a könyveket, így csak eladás után kapja meg a pénzt. Azonban szükséges megjegyeznem, hogy a kereskedőcégekre is nagyon komoly terhek hárulnak a boltok üzemeltetésével kapcsolatosan. Magyarországon a könyszakma átlagos forgása kb. 13 hónap, egy kiadónak a könyv megjelenése után azonban már 90 nappal a költségeket ki kell fizetnie. Így a kiadóknak egy finanszírozási hidat kell biztosítani, hogy állni tudják a költségeket, amíg meg nem kapják az eladott könyvek után a pénzt, ezért is hiányzik nagyon az a hárommilliárd forint.
- A Magyar Könykiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) készített egy könyvszakmai javaslatcsomagot is a kormánynak, amelyből semmit nem fogadtak el. A kormányzat arra hivatkozik, hogy azért nem avatkoznak be, mert ez piaci kérdés. Mennyire áll meg ez az érvelés?
- Az elmúlt 27 évben komoly állami segítséget a könyvszakma nem kapott. Az éves könyvszakmai támogatás összege kb. 700 millió forint, ez a szakma társadalmi súlyát nézve alacsony. Az utóbbi években a kormány viszonylag sokat költ a könyvszakmára, de nem üzleti alapon. Ha azt mondják az egyik oldalon, hogy ez üzleti vállalkozás, akkor ne avatkozzanak be máshol nem piaci módszerekkel. Említhetném Kerényi Imre könyvsorozatát, amire sok száz millió ment el, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia támogatása milliárdos. Hat pontot fogalmaztunk meg, Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár az ünnepek előtt azt mondta, 2018-ban a kormány meg fogja fontolni, melyeket tudja támogatni. Az egyik javaslat az volt, hogy a Magyar Követeléskezelő Központ akár diszkontált áron vásárolja fel a kiadók Könyvbazár Kft.-vel szembeni követeléseit. Ennek a technikáit meg lehet találni, de ez nem azt jelenti, hogy állami befolyást akartunk. A könyvszakma mindig független volt a kormányoktól, és ezt a státuszt határozottan szeretnénk megőrizni. Tegyük fel, hogy ez egy másfél milliárd forintos követelésfelvásárlást jelentett volna. Ehhez képest a határon túli futballakadémiákat a kormány 8 milliárd forinttal támogatta. A másik öt pont a szakmát érintette. Az árkötöttségi törvényt nem tudtuk átvinni, az iparűzési adót sem rendezték, a pedagóguskedvezményt visszautasították. Felvetettük a társaságiadó-kedvezmény kiterjesztését a kiadókra, a szépirodalmi, ismeretterjesztő és gyermekkönyvek éves nettó árbevétele után 20%-ig fogadhatnánk be TAO-t. Tállai András adóügyi államtitkár azt válaszolta, ezt nem tudják kiszámolni. Én ki tudom, éves szinten 2,5-2,8 milliárd forint. Amellett, hogy kritikát fogalmazunk meg kifelé, mi is felelősek vagyunk Könyvbazár-ügyben. A jóindulatú naivitás az oka. Mindenki rettegett, hogy beborul a Pécsi Direkt (Az Alexandra-hálózat tulajdonosának, Matyi Dezsőnek előző, szintén bedőlt könyves cége, amelynek tevékenységét a Könyvbazár vette át. - A szerk.), és a könyvszakma adott egy utolsó esélyt Matyi Dezsőnek, ez hiba volt.
- Mi a helyzet az iparűzési adó miatt indított perekkel? Azt mondta, akár Strasbourgig is elmennek.
- A kérdés, hogy termék vagy szolgáltatás a könyv. A kormány szerint a nyomdaszámlát nem vonhatjuk le az iparűzési adó alapjából, mert szerintük a nyomda szolgáltatást végez. Ez példátlan, a nemzetközi partnereink nem is értik, miért szolgáltatás a könyv. Akkor lenne az, ha a kiadók vásárolnák az alapanyagokat és odavinnék a nyomdának, hogy nyomtassanak rá. Sehol nincs törvényileg leírva, hogy a könyv szolgáltatásnak számít, ez egy régi pénzügyminisztériumi főosztályvezető állásfoglalásán alapul. Évekig semmi nem történt, majd elkezdődtek a vizsgálatok. Feltételezem, hogy valaki felhívta az önkormányzatok figyelmét, hogy néhány helyen többletpénzt lehet behajtani. 16 kiadó állt vagy áll vizsgálat alatt, eddig hat kiadót ítélt el a bíróság, a Kossuth Kiadó Zrt. is ide tartozik, mi már a Kúria előtt állunk. Az első lépés az Európai Bíróság lehet, de ehhez a Kúria fordulhat, ha egy kúriai bíró jogbizonytalanságot állapít meg. Ha ez nem történik meg, akkor lehet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni. Az elmúlt 8-10 hónapban annyit értünk el, hogy újabb per nem indult.
- A Kossuth kiadói csoport hogyan zárta az évet?
- A Könyvbazár bukása annyi kárt okozott, mint egy közepes kiadó éves árbevétele. 1,5 -2 év alatt lehet behozni ezt a pénzügyi veszteséget. Siker volt Romsics Ignác Magyarország története című könyve, a Zsolnay-album. Meik Wiking dán életérzésről szóló könyve, a Hygge áprilisban jelent meg. Kiadói pályafutásom alatt példátlanul ötször kellett utánnyomni. A siker magyarázata az lehet, hogy a kaotikus világban megpróbálunk visszavonulni abba az általunk befolyásolható szférába, a mikrokörnyezetünkbe, ahol jól tudjuk magunkat érezni. Ezt igazolni tudjuk más kiadványainkkal is, például jól fogyott a könyvünk a kalligrafikus írásról, de a kedvenc példám a minihorgolásokról szóló könyv, sosem gondoltam volna, hogy kétszer utánnyomjuk. Jövőre kiadjuk Dos Santos két könyvét, a Shakespeare-átiratok sorozatból Jo Nesboét és elindul a BBC világtörténelmi folyóirata is.
- Az MKKE elnökeként mire számít 2018-ban?
- Folytatódik a lassú konszolidáció. Decemberben 9-10 százalékos növekedés volt, - ez jó hír, így 2017-re másfél-két milliárd forgalomkieséssel számolok. Lehetőségeinkhez mérten segítünk a kisebb kiadóknak, mert nem örülök, hogy az erősebbek erősebbé váltak, a sérülékenyek még sérülékenyebbé. Üzletemberként nem lenne zavaró, de ha az egyesülés tisztségviselőjeként vagy emberként fogalmazok, akkor vérzik a szívem azért a családi vállalkozásért, ami 25 éve ott van a piacon és a pénzügyi veszteség miatt gyógyíthatatlan sebet kapott.
