Olvasom az Új Egyenlőség társadalomelméleti közösség egészségpolitikai programját. Alapelve: „mindenki képességei szerint fizet, de szükségletei szerint részesedik az ellátásból”. Szép gondolat és ilyenkor felelevenednek bennem a "korábban" hallottak. A kérdés csak az, ki állapítja meg, hogy kinek milyen a képessége és a szükséglete? Az is felvetődik, hogy ha ezt sikerülne is valahogy megállapítani, miből lehetne finanszírozni? A kérdés a programalkotókban is felvetődhetett, mert később ez már így szerepel: „meg kell határozni a térítésmentesen mindenki által igénybe vehető alapvető egészségügyi ellátás körét, az ellátási alapcsomagot.”. Akkor most mégsem mindenki szükséglete szerint részesül az ellátásból? Van egy olyan állítás is a programban, hogy a magyarországi alapcsomag tartalma nem lehet szűkebb az ausztriai alapcsomagnál. A baj csak az, hogy a magyar emberek egészségi állapota sokkal rosszabb, mint az osztrákoké, és míg nálunk a betegek száma nem csökken, az orvosoké igen. Szerintem az nagyon veszélyes dolog, ha már a civil szervezetek is olyan ígéretekkel állnak elő, amelyekről ők is tudják, hogy teljesíthetetlenek.
