Még mindig Paks - Megválaszolatlan kérdések

Publikálás dátuma
2018.01.11. 06:21
Fotó: Molnár Ádám

Információs központot és támogató, minősítésszerző programot indít a paksi bővítés iránt érdeklődő magyar vállalkozások számára a kormány – derül ki „a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter”, Süli János parlamenti válaszából, amit Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető hét, a bővítés körülményeit firtató írásbeli kérdéssorára adott. Ez azért fura, mert az év elejére már a több ezermilliárdos orosz beruházás terepmunkáit és az első kiszolgálóépületek felépítését ígérik. Ehhez képest egy vállalkozói tájékoztatóközpont beindítása akár megkésettnek is tűnhet. Ráadásul szakértők szerint a hazai cégek leginkább a konkrét építésben juthatnak érdemi szerephez. Süli János ugyanakkor biztosítja a képviselőt, hogy nem csak, bár irányokat nem vet fel.

Mindezek azt a célt szolgálják, hogy az államközi szerződésben rögzített 40 százalékos magyar beszállítói arány elérhetővé váljék – fogalmaz. A miniszter így újfent megerősíti, hogy az arány nem kötelező, csak szándék. Kevéssé biztató, hogy a beruházást végző orosz Roszatom által ez év novemberig eldöntött versenytárgyalásoknak a Direkt36 nevű oknyomozó portál által közzétett listája szerint az orosz állami cég eddig mintegy háromszázmilliárd forintot osztott ki. Ennek 99 százalékát orosz cégek nyerték, a magyaroknak pedig egy százalék jutott. Igaz, az arányok még változhatnak, hisz – mint arra Süli János is utal – az orosz fél szerződésben vállalta, hogy költségvetése 55 százalékát érdekeltségi körén kívül költi el.

A felvetések nagy száma és az irat hosszúsága ellenére az írásbeli válasz kevés további érdemi újdonsággal szolgál. A műfaj tág kereteit jelzi, hogy az ellenzéki képviselő kérdéseinek mintegy kétharmadára – körülbelül húszra – Süli János még csak nem is utal. Tóth Bertalan arra is kíváncsi lett volna, hogy a kilátásba helyezett 40 százalékos hazai beszállítói részarány szempontjából mi számít magyar vállalkozásnak: nézik-e például a tulajdonosi hátteret vagy annak változását. Ám erre se érkezett felelet. Mindazonáltal a miniszter biztosítja a képviselőt, mindenki mindenre figyel. Ide tartoznak az erőmű jövőbeni villamosenergia-csatlakozásai is, bár ennek részleteit szintén homályban hagyja.

Bővítenék a szociálisfa-támogatást
Törvényjavaslatot nyújtott be a szociális tűzifa-támogatás jelenleg 4 milliárdos keretének 8 milliárdra emeléséről Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarország (PM) társelnöke. A jelenlegi rendszerben kevés rászorulóhoz jut el az ingyentüzelő, ami eleve legfeljebb egy téli hónapra elég – vázolta lapunknak javaslatuk mozgatórugóit az ellenzéki képviselő. Ráadásul az adag sokszor érdemtelenül, gazdagabb Fidesz-közeli háztartások otthonait melegíti – véli. A kiosztást is sürgetné, hisz szavai szerint ennyihez is sokan csak februárban jutnak hozzá. Így továbbra is országszerte terjed a súlyosan szennyező hulladékégetés, amibe tapasztalataik szerint olykor ruhaadomány is keveredik. A PM szintén oszt tüzelőt. Szabó Tímea biztos benne, hogy javaslatuk a parlamentben már bizottsági szakban elbukik.



Szerző

Házaló kéményseprők

Publikálás dátuma
2018.01.11. 06:20
HÁZTETŐ Kevés családi ház tetején látni majd idéntől kéményseprőt - Fotó: Németh András Péter
Káoszos a családi házak kéményellenőrzése, mert megkülönböztetés nélkül büntetik a vállalkozást "befogadó" tulajdonost.

 Összesen 304 településen csak részben ellenőrizték az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kéményseprői a kéményeket, fűtőberendezéseket - derült ki a belügyminiszter válaszából, amit Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő kérdésre adott. Ezzel a szaktárca és a hatóság is elismerte, hogy törvénysértést követtek el, hiszen a hatályos jogszabályok alapján valamennyi ingatlan kéményét ellenőrizni kellett volna - nyilatkozta a Népszavának az ellenzéki párt politikusa.

Ha a kéményseprés nagy részének államosítása, 2016. júliusa előtt a közszolgáltatást végző vállalkozások ilyen félmunkát végeztek volna, a tűzvédelmi hatóság, vagyis az OKF jelentős bírságot szabott volna ki - tette hozzá Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke.

Azokon a településeken, ahol a lakossági sormunka nem fejeződött be, a kéményseprők tovább járják a házakat és felajánlják a helyszíni megrendelés lehetőségét a kéménytulajdonosoknak írta az OKF lapunk kérdésére. Demeter Márta viszont adategyeztetést kér a Belügyminisztériumtól, hogy tételesen sorolják fel a mely településeken nem végezték el az akkor hatályos jogszabályok szerinti kötelező vizsgálatokat.

A törvénysértésnél is nagyobb kockázatot jelent, hogy 2018. januárjától megszűnt a családi házak kötelező kéményellenőrzése. Az egylakásos ingatlanban – jellemzően családi házakban – élők januártól maguk dönthetik el, mikor érkezzen hozzájuk a kéményseprő. Ehhez nem kell mást tenni, mint interneten, telefonon, vagy a személyesen az ügyfélszolgálaton időpontot egyeztetni és foglalni - érvelt az OKF kommunikációs vezetője, Hajdú Márton tűzoltó alezredes. Kérdés, mennyire életszerű, hogy a minden családi ház tulajdonosa fontosnak tartja majd a kéményseprést.

Ráadásul az olyan egyedülálló ház tulajdonosának fizetnie kell a kémény, illetve a fűtési rendszer ellenőrzésért - akár 20-40 ezer forintot is -, amelyikbe vállalkozás székhelye, telephelye van bejelentve. E házakhoz megrendelésre érkeznek a kéményseprővállalkozások, a gázüzemű zárt rendszerű kazánokhoz két évente, más fűtési módoknál évente. Arra a jogszabály sem ad világos magyarázatot, hogy ilyen esetekben ki és milyen mértékben fizessen a kéményseprőszolgáltatásért, mi történik, ha nem a tulajdonosé a családi házba bejegyzett vállalkozás, illetve ha több ilyen cég székhelye is egy ingatlanba van bejegyezve. Szintén kérdés, hogy ki és milyen arányban állja a számlát. Társasházakban is megkülönböztetett figyelmet élveznek a székhelyként használt lakások, ám ott a cégeknek/tulajdonosoknak sormunkák során csak a rájuk eső részt kell megfizetniük.

Az ingatlanokra alapozott megkülönböztetés miatt az egyenlő bánásmód hatósághoz fordul Vámos Csaba mert szerinte nem lehet különbséget tenni az állampolgárok között aszerint, hogy milyen ingatlantípusban laknak. Jóval nagyobb a szén-monoxid mérgezés kockázata, ha nem kötelező a kémények, illetve a fűtőrendszerek ellenőrzése. Márpedig a hazai ingatlanok túlnyomó része - különösen vidéki településeken -, családi ház - tette hozzá a KOSZ elnöke.

A szakszervezeti elnök és az ellenzéki politikus szerint is a családi házak kötelező rendszeres ellenőrzésének megszüntetése elismerése annak, hogy a túlzott központosítás ezen a szolgáltatási területen is káoszt okozott. Az OKF közlése szerint 640 kéményseprő tevékenykedik a szervezetnél, miközben az államosítás előtt 900-950 szakember látta el a közszolgáltatást és már az a létszám is a fele volt a korábbi nagyjából 1800 kéményseprőnek.

Célzott támogatás
A kéményseprők ellenőrzésük során a feltárt hiányosságok kijavítását is elő írhatják, amelyek költsége több százezer forint is lehet. A nehezebb helyzetben lévő családi ház tulajdonosoknak a települések a helyi szociális rendeletek módosításával támogatást nyújthatnak - mondta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Az ingyenes kéményseprés alól kivett családi házakra azonban ez sem vonatkozik. A megyei kormányhivataloknak 2017. december végéig el kellett küldeniük az érintett önkormányzatoknak az úgynevezett sorellenőrzési ütemtervet, vagyis a társasházak kéményellenőrzésének tervét. Schmidt Jenő elmondta, hogy ismeretei szerint ezeket az értesítéseket az önkormányzatok rendben megkapták. Vámos Csaba, a KOSZ elnöke az érintett települések polgármestereitől ezzel ellentétes információkat kapott.



Szerző

Karácsony: a többség nem lehet ellenzékben! (videó)

Publikálás dátuma
2018.01.10. 18:55
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A Párbeszéd társelnöke, pártja és a szocialisták közös miniszterelnökjelöltje az MSZP budapesti évadnyitóján egyebek mellett arról beszélt, hogy a magyar emberek többsége változásra vágyik, ezért létre kell hozni a változást akarók szövetségét. Közös országot csak közös akarattal lehet létrehozni, ehhez pedig közös ajánlat, közös miniszterelnök-jelölt kell. A fideszes áldemokrácia helyett cél a szociális demokrácia kialakítása, amelynek lényege, hogy az embert állítsa a középpontba, a hatalom legyen az utolsó.    

 Hiába állapodott meg még decemberben külön listákról az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK), a szocialisták továbbra sem mondtak le a teljes ellenzéki oldalt összefogó közös listáról, valamint a közös miniszterelnök-jelöltről. A párt budapesti évadnyitó rendezvényén, a Dürer Rendezvényházban ugyanis szinte az összes felszólaló politikus – így Karácsony Gergely, a Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltje, valamint Kunhalmi Ágnes, a szocialisták budapesti elnöke is – arról beszélt, hogy tetemes előnye ellenére legyőzhető a Fidesz, de ehhez elengedhetetlen az összefogás. – A Fidesz csak ahhoz ért, hogy megossza a népet és az országot, Orbán Viktor ugyanis pontosan tudja, a szövetségben van az erő – jelentette ki Karácsony Gergely. Úgy vélte, a kormánypártokat már kevesebb, mint a választók fele támogatja, ám ez a kisebbség a „legjobban szervezett kisebbség”. – Nekünk az a dolgunk, hogy megszervezzük a többséget, a többség nem lehet ellenzékben – fogalmazott a politikus, Orbán Viktor korábbi, „a haza nem lehet ellenzékben” kijelentésére utalva.

Karácsony Gergely egyébként nem először teszi egyértelművé, hogy csak közös indulással tudja elképzelni a kormányváltást. Vasárnap például a Spinoza Házban beszélt arról, hogy az LMP-t is szívesen látná az ellenzéki összefogásban, ráadásul azt is megjegyezte: ha az ökopárt vezetője is együttműködne, akkor visszalépne Szél Bernadett javára. Lapunk információi szerint egyébként erre nincs esély, az LMP továbbra is önálló indulásban gondolkodik. Kérdéseinkre a párt sajtóosztályán azt közölték, hogy „Karácsony Gergely álláspontja mind a stratégiai, mind az elvi kérdéseket illetően elég gyakran változik az utóbbi időben, ezért az LMP ezek követése helyett inkább a választók valódi problémáival foglalkozik”.

Azt is megjegyezték ugyanakkor, hogy „az LMP továbbra is mindenkivel hajlandó együttműködni, aki korszakváltást akar", de rossz kompromisszumokat nem kötnek, és nem segítik "azok túlélését, akik kétszer kétharmadhoz segítették Orbán Viktort”. Az ellenzék összeborulásának fontosságát mindenesetre sokan felvetették az elmúlt hónapokban, a 168 óra e heti számában például Lányi András beszél egy elvtelen, program nélküli, tisztán technikai megállapodásról. Úgy vélte, a pártok egy ilyen együttműködés során egyértelművé tehetnék: „Semmiben sem értünk egyet, a céljaink nem közeledtek egymáshoz, kizárólag azért fogtunk össze, hogy elhárítsuk a katasztrófát, amit a Fidesz további kormányzása jelentene”.

Kunhalmi Ágnes is komoly kockázatot lát az ellenzéki erők szétaprózódásában, szerinte ugyanis „ha nincs közös miniszterelnök-jelölt és nincs közös lista, akkor automatikusan kétharmada van a Fidesznek”. Mint mondta, be kell fejezni testvérháborút, a baloldalnak pedig nem lehet az az egyetlen célja, hogy kinek a listáján lesz több szavazat. A politikus egyébként láthatóan baloldali hívószavakkal akarta meggyőzni hallgatóságát. Szót emelt például a külföldön dolgozó magyar munkások mellett, akiket az osztrák kancellár a nyugati életszínvonal akadályának lát, ám Orbán Viktor szerinte ezt szó nélkül hagyta. Kunhalmi is megjegyezte, hogy nincs többsége már a kormánynak, több mint 55 százalék ugyanis másra szavazott 2014-ben. – Nemhogy kétharmadot nem akartak nekik adni, hanem már kormányra sem akarták engedni őket – fogalmazott.

Karácsony Gergely beszédében a szociális demokrácia létrejöttét ígérte, a közvélemény-kutatások által mért tetemes Fidesz-előny miatt pedig azzal vigasztalta a hallgatóságot, hogy ha a berlini fal lebontását előre tudták volna, nem is omlott volna le. Szerinte ugyanis mindenki a másikra várt volna.

Szerző