Orbán gátolja a megújulást

A magyar külpolitika 2017-es teljesítményét Szijjártó Péter egy EU tanácsülés után elhangzott diadalittas mondatainál aligha lehet tömörebben összefoglalni: „Óriási balhé volt! Elvette a szót Mogherini!” Szép bizonyíték ez arra, hogy Magyarország kormánya mit gondol az Európai Unióról és a tagállamok közötti együttműködésről. Egyébként Szijjártó Péterről is elég sokat elmond.

Orbán az EU legfontosabb fórumának decemberi ülése után „kézitusáról” beszélt, amit ő vívott ott, állítólag. A tűzijátéknak egyetlen célja van: tovább erősíteni a magyarországi hívek körében a hitet, hogy Európa a migránsok, a „brüsszeli bürokraták”, a nem létező Soros-terv elleni harcról szól. Ebben a hozzáállásban mutatkozik meg, hogy miért „úgynevezett” Orbán külpolitikája: szinte kizárólag a belpolitikai pontszerzés a célja.

Az unió tagországai valószínűleg már látják a lényeget, hogy a „balhé”, a migránsozás és sorosozás fő célja: elrejteni a magyar kormány és az uniós tagok nagy többsége között valóban létező súlyos konfliktust. Azt, hogy Orbán 2010 óta Magyarországon csaknem teljesen felszámolta az unió legfontosabb összekötő anyagát, a jogállamot, a közös politikai kultúrát, és a helyén egy szinte maradéktalanul kiépített illiberális államot hozott létre. Ez: a jogállam leépítése, és nem a migránsok el- vagy áthelyezése a „Budapest” és „Brüsszel” közötti konfliktus lényege.

2018 elején ebből több minden adódik. Miután az unió most remélhetőleg megkezdődő átalakulási folyamatában az értékrendi kohézió megerősítése lesz az alap, Magyarország abban nem játszhat érdemi szerepet. Érdekeit még az egyre töredezettebb egységű visegrádi országokkal megerősítve sem tudja majd érvényesíteni. Az átalakulás nyomán az unió a globális kihívásoknak kell megfeleljen, az ahhoz szükséges politikai-intézményi változtatásokat, forrásokat kell meghatároznia. És ebben a dimenzióban a V4-ek nem igazán tényezők.

A régi tagállamok egy részében, sőt magában Brüsszelben mégis érthetetlen illúziók élnek, hogy az európai megújulásban az illiberális tagok is részt fognak venni. Az unió meghatározó országainak, az európai eliteknek – köztük az Európai Néppártnak – azonban szembe kellene végre nézniük a valósággal: nincs valódi európai megújulás az illiberális tagokkal együtt. Ha ez előtt a tény előtt becsukják a szemüket, akkor az egész megújulási folyamat kudarcot fog vallani. Orbánnak éppen ez lehet a célja, miként egyes Európán kívüli hatalmaknak is. Orbán pedig ezért keresi velük a közös érdekeket.

Trumppal is ezért keresné. Az a dilettantizmus azonban, ahogy a kormány a magyar-amerikai kapcsolatokat kezeli, kormányzásuk történetében párját ritkítja. A CEU-ügy, az amerikai ügyvivő csicskáztatása, az új washingtoni nagykövet buta megjegyzése az amerikai külügy személyzetéről, az alkalmatlan, közpénzből gazdagon kipárnázott „lobbista” – egy-egy szín a hozzá nem értés palettáján. Az Orbánt Putyinhoz fűző tisztázatlan viszony szintén nem javítja az áhított washingtoni látogatás esélyét.

Putyin ugyanis szinte naponta szállítja a bizonyítékokat, hogy törekvése a nyugati szövetségi rendszer, különösen pedig az Európai Unió kohéziójának gyengítése. Viszont Orbán a jelek szerint vállat von, amikor a nemzetközi sajtó – valószínűleg megbízható forrásokra támaszkodva – figyelmeztet: a különleges magyar-orosz kapcsolat mára megingatta Magyarország szövetségeseinek bizalmát a katonai és titkosszolgálati együttműködés, tehát az ország biztonságának legfontosabb garanciái területén.

Magyarország 2017-18 fordulóján, egy láthatóan veszélyesebb világban, Orbán Viktor közel nyolc éves kormányzása után nincs nagyobb biztonságban, mint 2010-ben volt. Ellenkezőleg: szövetségesei nagy részének bizalmát elvesztette, és a szövetségi rendszerben súlyos konfliktusokat okoz.

Az ezévi parlamenti választásokra készülve nem feledhetjük: a 2010-es választások előtt Orbán letagadta, hogy új alkotmány vagy a NER létrehozására készülne. Ezeket azután lelkiismeretfurdalás nélkül megvalósította. Egy ilyen, igazoltan közbizalomra méltatlan politikus minden fogadkozása arról, hogy a magyar EU tagság fenntartása nem képezheti vita tárgyát – hiteltelen.

Jól gondolja ezért meg mindenki, hogy kire, mire szavaz 2018 áprilisában.

2018.01.12 07:05

Az ember, aki több üveget tört be, mint a bombák

Publikálás dátuma
2018.09.25 16:30

Fotó: AFP/
Kaká 2007-es díjazása óta a nemzetközi szövetségnél az esztendő férfijátékosának hétfőn megválasztott Luka Modrić az első futballista, aki megtörte Messi és Ronaldo hegemóniáját.
A 33 éves, zentai születésű középpályás inspiráló élettörténetével az oroszországi világbajnokság idején ismerkedett meg a szélesebb közvélemény. A 2018 nyarára már temérdek egyéni és csapatszinten megszerzett trófeát magáénak tudó Modrić a döntőig menetelő horvát nemzeti csapat vezéreként került a figyelem középpontjába júliusban – akkor többen meglepődtek, milyen messziről is ért fel a csúcsra a vb legjobbjának választott játékos.
Amikor a horvát válogatott kapitánya a vb-döntő előtti sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a délszláv háború máig hatással van az érintett területeken élő és nevelkedő emberekre, így természetesen a végül ezüstérmesként végző futballcsapatra is, nem csupán a levegőbe beszélt. A szegény sorsú nagyszülei által nevelt Modrić jócskán megtapasztalta az 1991-ben kirobbant horvát függetlenségi háború borzalmait: nagyapját szerb lázadók végezték ki, házukat felgyújtották. A történtek idején mindössze hat éves Luka családjával együtt menekülni kényszerült, évekig egy szerény szállodában laktak. Modrić ezekben az időkben kizárólag a játékban lelte örömét; a família átmeneti otthonául szolgáló hotel szóvivője a nyáron úgy nyilatkozott egy brit lapnak, hogy a ma már ünnepelt sztárjátékos gyerekként szinte éjjel-nappal futballozott, egymaga több ablaküveget tört be, mint a bombák.
Luka Modrić 11 évesen, 1996-ban már szülővárosa csapatának labdarúgója volt. Kezdetben az edzők féltették őt alacsony termete és félénk természete miatt, játéktudása alapján azonban 2002-től a horvát futball meghatározó klubjához, a Dinamo Zágrábhoz került. A fővárosi gárda kétszer is kölcsönadta Boszniába (Modrićot az évek alatt a bosnyák és a horvát liga legjobbjának, valamint az év horvát labdarúgójának is választottak), ám 2008-ban szintlépés következett: a Tottenham Hotspur 21 millió eurót fizetett érte. Az igazán nagy dobás azonban az angoloknál eltöltött négy év „jutalma”, a Real Madrid szerződése lett.
Modrić már Carlo Ancelotti edzősége idején is fontos tagja volt a 2013/2014-es idény végén – 2002 után először – Bajnokok Ligáját nyerő madridi gépezetnek, ám igazán Zinédine Zidane időszakában vált nélkülözhetetlenné: az elmúlt hat idényből négyszer beválasztották a BL álomcsapatába, kétszer volt a spanyol bajnokság legjobb középpályása és az európai szövetség által kihirdetett Év csapatában is ugyanennyiszer kapott helyet. Modrić a Zidane-érában még háromszor nyert BL-t, a 2014/2015-ös, sérülésekkel teli idényt leszámítva érkezése óta csapata egyik meghatározó tagjaként említik. Bár a nyáron az olasz Internazionale élénken érdeklődött iránta, szerződése 2020-ig Madridba köti.
Modrić kvalitásait eddig sem sokan vitatták, az egyébként kétgyermekes családapa a hétfői, londoni eredményhirdetés óta mégis sokak szemében több, mint egy kivételes klasszis: hivatalosan is ő lett az az ember, aki 2007 óta először orrozott el egy nívós egyéni elismerést a külön ligába sorolt Lionel Messi és Cristiano Ronaldo elől. 
Mivel 2016 óta ebben az évben is külön osztják ki a nemzetközi szövetség elismerését és a France Football által odaítélt Aranylabdát, decemberben is jó esély mutatkozik a trónfosztásra.

Felcsúti küldöttség Londonban

A Magyar Labdarúgó-szövetség első embere, Csányi Sándor a nemzetközi szövetség alelnökeként „hivatalból” jelen volt a hétfői FIFA-gálán, mellette az MLSZ képviseletében a FIFA vasárnapi konferenciáján is részt vevő Marco Rossi szövetségi kapitány és Róth Antal utánpótlás-szakágvezető is a helyszínen követte az eseményeket. A magyar vendégek sora a sportnapilap főszerkesztőjével, az idén 10. alkalommal odaítélt Puskás-díj létrehozásában nagy szerepet vállaló Szöllősi Györggyel folytatódott, mellette pedig a felcsúti Puskás Akadémia is külön küldöttséggel képviseltette magát: Mészáros Lőrinc klubelnök, Jakab János, a felügyelő bizottság elnöke, illetve Spandler Csaba, a csapat saját nevelésű játékosa is ott volt a Royal Festival Hallban. Orbán Viktor miniszterelnök - bár hívták - ezúttal nem lehetett ott.

2018.09.25 16:30
Frissítve: 2018.09.25 16:30

Nagy lehetőségek előtt áll az ifjabb Schumacher

Publikálás dátuma
2018.09.25 15:53

Fotó: DPA/ SVEN SIMON
Mick Schumacher kényelmes előnnyel vezeti a Forma 3-as bajnokságot, a Ferrari csapatfőnöke pedig máris azt mondta: bármikor szívesen látják a csapatukban
Az utóbbi hetekben remek formában vezet a Forma 3-as Európa-bajnokságban tavaly óta szereplő Mick Schumacher, aki az F1-ben 1994 és 2004 között hét világbajnoki címet nyerő, 2013-as síbalesete óta a külvilágtól elzártan élő Michael Schumacher 19 éves fia. Az ifjú versenyző a sorozat legutóbbi 13 futamából nyolcat megnyert – legutóbb kettőt a hétvégén Ausztriában, ahol orosz márkatársával domináltak – ezzel a korábbi középszerű teljesítményén jócskán javítva kényelmes előnnyel vezeti a pontversenyt a bajnokság október 13–14-én rendezendő hockenheimi idényzárója előtt.
„Az első kettőhöz viszonyítva ezen a rajtrácson senkinek sem volt esélye Ausztriában. Még a csapattársaik sem voltak sehol hozzájuk képest, pedig ők is jó versenyzők. Az érdekes szóval írnám le a tempójukat és biztos vagyok benne, hogy az F3-as ellenfelek közül sokan egyetértenének” – üzent a közösségi médiában sokat sejtetően Schumacher legfőbb riválisa, a Red Bull juniorprogramjában nevelkedő Dan Ticktum, aki hozzátette: eleve vesztes csatát vív, hiszen őt nem Schumachernek hívják.
A német látványos formajavulása nem jött jól az éppen F1-es versenyzőket kereső Toro Rossóval is hírbe hozott Ticktumnak, hiszen a szintén 19 esztendős brit kizárólag a bajnokság megnyerésével rendelkezne az F1-es bemutatkozáshoz elengedhetetlen számú szuperlicenc-ponttal. 
„Mindenki fejlődik a szezon során, mi sem állunk le a munkával és a tanulással. A belgiumi győzelmem óta sikerült kiegyensúlyozottá válnunk, főként az időmérőkön, így jó köridőket értünk el” – reagált Schumacher, aki sajtóhírek szerint szintén jelölt a Toro Rosso ülésére.
Habár nemrégiben a Ferrari csapatfőnöke, Maurizio Arrivabene is azt mondta, hogy az F3-as bajnokság esélyesévé előlépő Mick Schumachert bármikor szívesen látják a csapatukban, a pilóta menedzsmentje korábban kijelentette: pártfogoltjukkal szeretnék végigjárni az F1-ig vezető sorozatokat.
Szerző
2018.09.25 15:53