Előfizetés

Orbán gátolja a megújulást

A magyar külpolitika 2017-es teljesítményét Szijjártó Péter egy EU tanácsülés után elhangzott diadalittas mondatainál aligha lehet tömörebben összefoglalni: „Óriási balhé volt! Elvette a szót Mogherini!” Szép bizonyíték ez arra, hogy Magyarország kormánya mit gondol az Európai Unióról és a tagállamok közötti együttműködésről. Egyébként Szijjártó Péterről is elég sokat elmond.

Orbán az EU legfontosabb fórumának decemberi ülése után „kézitusáról” beszélt, amit ő vívott ott, állítólag. A tűzijátéknak egyetlen célja van: tovább erősíteni a magyarországi hívek körében a hitet, hogy Európa a migránsok, a „brüsszeli bürokraták”, a nem létező Soros-terv elleni harcról szól. Ebben a hozzáállásban mutatkozik meg, hogy miért „úgynevezett” Orbán külpolitikája: szinte kizárólag a belpolitikai pontszerzés a célja.

Az unió tagországai valószínűleg már látják a lényeget, hogy a „balhé”, a migránsozás és sorosozás fő célja: elrejteni a magyar kormány és az uniós tagok nagy többsége között valóban létező súlyos konfliktust. Azt, hogy Orbán 2010 óta Magyarországon csaknem teljesen felszámolta az unió legfontosabb összekötő anyagát, a jogállamot, a közös politikai kultúrát, és a helyén egy szinte maradéktalanul kiépített illiberális államot hozott létre. Ez: a jogállam leépítése, és nem a migránsok el- vagy áthelyezése a „Budapest” és „Brüsszel” közötti konfliktus lényege.

2018 elején ebből több minden adódik. Miután az unió most remélhetőleg megkezdődő átalakulási folyamatában az értékrendi kohézió megerősítése lesz az alap, Magyarország abban nem játszhat érdemi szerepet. Érdekeit még az egyre töredezettebb egységű visegrádi országokkal megerősítve sem tudja majd érvényesíteni. Az átalakulás nyomán az unió a globális kihívásoknak kell megfeleljen, az ahhoz szükséges politikai-intézményi változtatásokat, forrásokat kell meghatároznia. És ebben a dimenzióban a V4-ek nem igazán tényezők.

A régi tagállamok egy részében, sőt magában Brüsszelben mégis érthetetlen illúziók élnek, hogy az európai megújulásban az illiberális tagok is részt fognak venni. Az unió meghatározó országainak, az európai eliteknek – köztük az Európai Néppártnak – azonban szembe kellene végre nézniük a valósággal: nincs valódi európai megújulás az illiberális tagokkal együtt. Ha ez előtt a tény előtt becsukják a szemüket, akkor az egész megújulási folyamat kudarcot fog vallani. Orbánnak éppen ez lehet a célja, miként egyes Európán kívüli hatalmaknak is. Orbán pedig ezért keresi velük a közös érdekeket.

Trumppal is ezért keresné. Az a dilettantizmus azonban, ahogy a kormány a magyar-amerikai kapcsolatokat kezeli, kormányzásuk történetében párját ritkítja. A CEU-ügy, az amerikai ügyvivő csicskáztatása, az új washingtoni nagykövet buta megjegyzése az amerikai külügy személyzetéről, az alkalmatlan, közpénzből gazdagon kipárnázott „lobbista” – egy-egy szín a hozzá nem értés palettáján. Az Orbánt Putyinhoz fűző tisztázatlan viszony szintén nem javítja az áhított washingtoni látogatás esélyét.

Putyin ugyanis szinte naponta szállítja a bizonyítékokat, hogy törekvése a nyugati szövetségi rendszer, különösen pedig az Európai Unió kohéziójának gyengítése. Viszont Orbán a jelek szerint vállat von, amikor a nemzetközi sajtó – valószínűleg megbízható forrásokra támaszkodva – figyelmeztet: a különleges magyar-orosz kapcsolat mára megingatta Magyarország szövetségeseinek bizalmát a katonai és titkosszolgálati együttműködés, tehát az ország biztonságának legfontosabb garanciái területén.

Magyarország 2017-18 fordulóján, egy láthatóan veszélyesebb világban, Orbán Viktor közel nyolc éves kormányzása után nincs nagyobb biztonságban, mint 2010-ben volt. Ellenkezőleg: szövetségesei nagy részének bizalmát elvesztette, és a szövetségi rendszerben súlyos konfliktusokat okoz.

Az ezévi parlamenti választásokra készülve nem feledhetjük: a 2010-es választások előtt Orbán letagadta, hogy új alkotmány vagy a NER létrehozására készülne. Ezeket azután lelkiismeretfurdalás nélkül megvalósította. Egy ilyen, igazoltan közbizalomra méltatlan politikus minden fogadkozása arról, hogy a magyar EU tagság fenntartása nem képezheti vita tárgyát – hiteltelen.

Jól gondolja ezért meg mindenki, hogy kire, mire szavaz 2018 áprilisában.

Sergio Ramos a kedvenc

Publikálás dátuma
2018.01.12. 06:58
Fotó: AFP/Giuseppe Cacace

Öt Real Madrid-játékos került be az elmúlt év csapatába az Európai Labdarúgó Szövetség honlapján rendezett szavazáson. A legtöbb voks a Bajnokok Ligájában címvédő Real Madrid kapitányára, Sergio Ramosra érkezett. Az ötszörös aranylabdás Cristiano Ronaldo 12. alkalommal kapott helyet a tizenegyben ahová, mellette még Marcelo, valamint a madridi középpálya tengelye, Toni Kroos és Luka Modric került be. Rajtuk kívül Gianluigi Buffon, Giorgio Chiellini, Daniel Alves, Kevin de Bruyne, Eden Hazard és Lionel Messi került be az álomcsapatba.

Még nem kiforrott a videóbíró rendszere

Publikálás dátuma
2018.01.12. 06:57

A Német Labdarúgó Szövetség (DFB) és a Német Labdarúgó Liga (DFL) ismét a sokat kritizált videobírós (VAR) rendszer mellett foglalt állást a Bundesliga pénteki, tavaszi rajtja előtt. „A DFB és a DFL meggyőződése, hogy a rendszer igazságosabbá teszi a játékot” – mondta csütörtökön a DFL igazgatója, Ansgar Schwenken. - A mi nézőpontunk szerint a pohár háromnegyedig tele van. Abszolút meggyőződésünk, hogy a VAR a megfelelő eszköz ahhoz, hogy helyes döntések szülessenek – tette hozzá a 48 éves sportvezető.

A német bajnokság őszi szezonjának 153 mérkőzésén 1041 játékvezetői döntést vizsgáltak felül. A videoasszisztens 50 esetben ajánlotta a bírói döntés korrigálását, s 48-szor ez meg is történt. A beavatkozás 37-szer bizonyult helyesnek. A statisztika tehát azt mutatja, hogy a videobíró alkalmazásával 37 rossz ítéletet sikerült kiküszöbölni, igaz, 11 esetben helytelen volt a módosítás. „A tavaszi szezonban ez utóbbi számnak nullának kell lennie” – jelentette ki Schwenken. A VAR-t a mostani idényben kezdték el alkalmazni német bajnokságban.