Ettől lesz "agresszív" az immunrendszerünk

Publikálás dátuma
2018.01.12. 17:36
Illusztráció/Shutterstock
Az immunrendszer hasonlóan reagál a magas zsír-, cukor- és kalóriatartalmú étrendre, mint a bakteriális fertőzésekre, a szervezet védekező rendszere hosszú távon támadóvá válik a Bonni Egyetem kutatónak tanulmánya szerint.

A német szakemberek azt is kimutatták, hogy az egészséges étrendre való áttérés után még hosszan jelentkezhet ez az immunválasz. Ezek a hosszú távú változások vezethetnek el az érelmeszesedés és a cukorbetegség kialakulásához, amelyek a nyugati társadalom étrendjével összefüggő betegségek.

A Cell című tudományos folyóiratban bemutatott - és az MTI által szemlézett - tanulmányukban a kutatók egereket fogtak "nyugati étrendre", amely sok zsírt, cukrot és kevés rostot tartalmazott. Az állatok szervezetében erős gyulladásos válasz alakult ki, szinte ugyanolyan, amilyet egy veszélyes baktérium fertőzés idéz elő. "Az egészségtelen étrend a vérben bizonyos immunsejtek - különösen a granulociták és a monociták - számának váratlan növekedését idézte elő. Ez annak jele, hogy a csontvelőben lévő immunőssejtek működésbe léptek" - magyarázta Annette Chirst, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók, hogy jobban megértsék a jelenséget, ezekből az egerekből és egészséges étrenden lévő egerekből izolálták a nagy immunsejttípusok csontvelőőssejtjeit, megvizsgálva azok működését és aktivitásának állapotát. Génkutatások már korábban kimutatták, hogy a nyugati típusú étrend nagyszámú gént aktivál az őssejtekben. Az érintett gének között vannak azok, amelyek a sejtburjánzásért és -érésért felelősek - idézte Joachim Schultze professzort a Science Daily ismeretterjesztő hírportál.

Amikor az egereket ismét a hagyományos, gabonában gazdag étrendre állították négy hétre, eltűnt az állandó gyulladás. Nem tűnt el viszont az immunsejtek genetikai átprogramozása és annak előjelei. Még négy hét után is aktív volt sok olyan gén, amely akkor kapcsolt be, amikor az egerek egészségtelen éttrenden voltak - tette hozzá.

Csak a közelmúltban fedezték fel, hogy a veleszületett immunrendszernek van egy bizonyos emlékező formája. Gyulladás után a szervezet védekező rendszere riasztott állapotban van, hogy gyorsan tudjon válaszolni egy esetleges újabb támadásra, ezt nevezik a kutatók veleszületett immuntréningnek. Az egerekben ezt a folyamatot nem baktérium idézte elő, hanem az egészségtelen étrend. A bonni kutatóknak 120 egér vérmintájának elemzésével sikerült azonosítaniuk a folyamatot kiváltó szenzort az immunsejtben. Kimutatták, hogy egyes állatokban a veleszületett immunrendszerben különösen erős a tréninghatás. Ezeknél az egyedeknél genetikai bizonyítékokat találtak az úgynevezett inflammaszómák (gyulladástestek) jelenlétére. Utóbbiak kulcsfontosságú sejtek közötti receptorkomplexek, amelyek felismerik a fertőző kórokozókat és más káros anyagokat és "útjukra indítják a gyulladásos hírvivőket".

Azt azonban még nem tudták meghatározni, hogy ezek az NLPR3 inflammaszómák hogyan ismerik fel, hogy a szervezetet egészségtelen étrendnek tették ki.

Szerző

Gyógyszerekkel az öregedés ellen

Publikálás dátuma
2018.01.09. 06:18
Fotók: Shutterstock
Tudósok azon gének meghatározásán dolgoznak, amelyek szerepet játszhatnak abban, hogy az emberek hosszabb, egészségesebb életet élhessenek.
Fotók: Shutterstock

Fotók: Shutterstock

A New York-i Albert Einstein Orvosi Egyetem kutatócsoportja Nir Barzilai vezetésével öregedéssel kapcsolatos genetikai vizsgálatokat végez több mint ötszáz 95 és 112 év közötti egészséges emberen és gyerekeiken.

A Hosszú Élet Génjei Projekt során meghatározzák azokat a géneket, amelyek szerepet játszhatnak abban, hogy az emberek hosszabb, egészségesebb életet élhessenek. A kutatások eredményeként kifejleszthetők olyan gyógyszerek, amelyek hatásos ellenszerei lehetnek az öregedéssel járó bajoknak.

Ezek között szerepelnek a szív és érrendszeri megbetegedések, az Alzheimer-kór, és a 2-es típusú cukorbetegség.

Nir Barzilai meglepő dolgot közölt a csoport tagjairól a BBC cikkében: „Majdnem ötven százalékuk túlsúlyos. Sokan közülük megrögzött dohányosok, nem mozognak és egészségtelenül étkeznek. Eszük ágában sincs azt tenni, amit az orvosuk tanácsol.” A kutatások során olyan genetikai variánsokat találtak náluk, amelyek védelmet nyújtanak az öregedéssel kapcsolatos betegségekkel szemben. Tízezer ember közül egy szerencsés eléggé ahhoz, hogy rendelkezzék ezekkel a szuper-öregség génekkel, ők megérik a késő öregkort, ezért vannak olyan nagy számban a vizsgált csoportban, de Barzilai hiszi, a tudomány segíthet a többieken is.

Néhány gyógyszercég jelenleg azt vizsgálja, hogy ezek a genetikai tulajdonságok felhasználhatók-e új gyógyszerek kifejlesztéshez. Kiderült például, hogy a nagyon olcsó metformin, amelyet hatvan éve használnak elsődlegesen a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére, hosszabb és egészségesebb életet biztosít a különböző kísérleti állatoknak. Azt még nem sikerült tisztázni, pontosan hogyan teszi ezt, de valószínű, hogy az oxidánsok okozta károkat és a gyulladásokat csökkenti a sejtekben. Az embereknél a metformin csökkenti a szívbetegségek, a cukorbetegség és az értelmi hanyatlás kockázatát.

Barzilai most pénzt gyűjt ahhoz, hogy 3000 emberre kiterjedő kutatást folytasson, mert a szükséges 70 millió dollárnak még csak a fele van meg.

Sejttisztítás gyógyszerrel

Az öregedéskutatások másik sokat ígérő területe a sejtöregedéssel kapcsolatos. A legtöbb emberi sejt csak meghatározott számú osztódásra képes: ez védelmet nyújt a rák ellen, mert minél több az osztódott sejtek száma, annál nagyobb az esély arra, hogy hibák halmozódnak fel. Az elöregedett, osztódásra képtelen sejtek megszabadítanak minket a ráktól életünk első felében. De ahogy halad az idő, a felgyülemlett, elöregedett sejtek száma egyre több; ezek gyulladást okozó molekulákat választanak ki, amelyek rombolják a szomszédos szöveteket, öregedéssel kapcsolatos betegségeket okozva. Ha a nem osztódó sejtek az ízületekben és a szemben gyűlnek fel, krónikus ízületi gyulladást és retinadegenerációt eredményeznek. A kalifornia Unity Biotechnology olyan emberi kísérletek bevezetését tervezi, amelyek során gyógyszerrel tisztítanák ki a térdízületekből az elöregedett sejteket.

„Az ízületi gyulladás az elsődleges oka annak, hogy az öregedés fájni kezd. Azt reméljük, hogy egyetlen injekció könnyítheti vagy akár megszüntetheti a fájdalmat, talán rendbe is hozza a térdet – mondja Jamie Dananberg, a kaliforniai Unity Biotechnology főorvosa. De még egy havi rendszerességgel beadandó injekció is, amely csak részleges hatással bír, jelentős könnyebbség lehet az érintettek számára. A csoport emellett a szem, tüdő és vese kezelését is tervbe vette. Ezek a gyógyszerek nem fogják meghosszabbítani az életünket, de kevesebb fájdalmat kell elviselnünk és egészségesebbek lehetünk életünk hátralevő részében.

Szerző

A nők a szívroham kezelésében is hátrányban vannak

Publikálás dátuma
2018.01.08. 15:39
Illusztráció/Shutterstock
A szívrohamon átesett nők közül kevesebb halna meg, ha ugyanazt a kezelést kapnák, mint a férfiak - idézett a az MTI a BBC hírportálja nyomán egy hosszú távú, nagy létszámmal végzett tanulmányt.

A kutatók 180 368 svéd páciens adatait elemezték, minden résztvevő szívrohamot szenvedett. A vizsgálat tíz évet ölelt fel. A szívroham egy típusa esetében a nők kétszer nagyobb eséllyel haltak meg egy éven belül, mint a férfiak.

A brit Szív Alapítvány szerint a színrohamot gyakran tekintik a férfiak egészségi problémájának, azonban több nő hal meg szívbetegségben, mint mellrákban. Az angol Leedsi Egyetem és a svéd Karolinska Intézet a svéd online kardiológiai adatbázis alapján dolgozott. Megállapították, hogy a nők általában a férfiaknál kisebb eséllyel kapták meg a szívroham után ajánlott kezelést.

"Félreértés van a közvéleményben és az egészségügyi szakemberek körében is arról, hogy milyenek a szívrohamos betegek: középkorú, túlsúlyos, cukorbeteg, dohányzó férfit látunk magunk előtt, pedig a valóságban sokkal változatosabb a kórban szenvedő páciensek spektruma" - közölte Chris Gale, a Leedsi Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője. Kimutatták, hogy a betegség egy típusánál a nők 34 százalékkal kisebb valószínűséggel kaptak elzáródott ereket nyitva tartó kezeléseket, többek között sztentet vagy bypass-műtétet.

Huszonnégy százalékkal volt kisebb az esélye, hogy újabb szívroham megelőzésére sztatinokat írnak fel nekik, 16 százalékkal volt kevésbé valószínű, hogy vérrögképződést gátló gyógyszert. Az irányelvek mindkét nem esetében azonosak.
A kutatók azt találták, hogy amikor a női betegek is megkapták az összes ajánlott terápiát, akkor majdnem minden esetben csökkent a halálozások közti férfi-női különbség.

Gale professzor hozzátette, hogy a női pácienseknél ritkábban végzik el a diagnosztikai vizsgálatokat is, mint a férfiaknál, ami azt eredményezi, hogy 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel kapnak téves diagnózist. Arra is rávilágítottak, hogy a vizsgálatban részt vevő nők nagyobb valószínűséggel szenvedtek más betegségekben - cukorbaj, magas vérnyomás -, ám mégsem ez okozta a halálozások közötti nemi különbséget.

Szerző