Nyugdíj - Magas hozammal zártak a magánpénztárak

Minden jel arra mutat, hogy rosszul jártak azok, akik 2011-ben a magánpénztárakból visszaléptek a társadalombiztosítási rendszerbe. A pénztárak ugyanis 2017-ban átlagosan 7–11 százalékos hozamot írtak jóvá a tagok számláin – írta az Azénpénzem.hu. A pénzügyi oldal szerint egy átlagos tagnak 2016 végén négymillió forint volt a számláján annál a három magánpénztárnál, amely képes volt még talpon maradni.

A portál számításai azt mutatják, hogy a pénztárak döntő többségének államosítása, illetve a tagok állami rendszerbe visszaerőltetése óta, vagyis az elmúlt hat évben átlagosan 70 százalékkal nőtt a pénztártagok vagyona. Ez azért is kiugróan magas hozam, mert 2011 óta az infláció mindössze 10,18 százalékos volt. A legjobban teljesítő portfólió hat év alatt 81 százalékos vagyongyarapodást ért el, de a növekedési és a kiegyensúlyozott portfólió átlaga is elérte a 70 százalékot. A leggyengébb teljesítményt a klasszikus portfóliók hozták, de még azok átlaga is 20-30 százalékos hasznot írt jóvá ezen idő alatt, vagyis kétszeresen-háromszorosan múlták felül hozamaik az inflációt.

Jól teljesítettek az önkéntes pénztárak is. A Portfolio összegzése szerint bőven 10 százalék felett lehetett keresni egy részvénytúlsúlyos pénztári portfólióval tavaly, de a hozamok nullától közel 16 százalékig is szóródtak attól függően, hogy ki milyen önkéntes pénztári portfóliót választott magának.

Az MNB minapi közlemény szerint a 2010 utáni reformintézkedések - mint a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása és a korhatár előtti nyugdíjazás szigorítása - összességében nemcsak a nyugdíjrendszer korábbi pénzügyi hiányát csökkentették, hanem jelentősen javították a rendszer fenntarthatóságát és a költségvetés helyzetét is. Az új nyugdíjpillérből visszalépőknek, az egyéni (nyugdíj)számlavezetés megteremtésére tett ígéret teljesítésével máig adós Orbán Viktor kormányfő.