Kósa nyilvános ámokfutása

Publikálás dátuma
2018.01.17. 06:02
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Továbbra sem adott érdemi magyarázatot Kósa Lajos a családja körüli furcsa vagyongyarapodásra: tegnapi sajtótájékoztatóján kitérő válaszokkal és személyeskedő megjegyzésekkel tért ki a kérdések elől a tárca nélküli miniszter.

Korábban megírtuk: Kósa Lajos felesége mindössze 6 millió forintért jutott egy pár hónappal korábban még 140 millió forintos eszközállományú céghez. Kósa korábban lapunknak azzal magyarázta a kiugróan alacsony vételárat, hogy az eladáskor a „cég eszközállományával megegyező mértékű hitel” terhelte a vállalkozást. Kósa annak a tudatában mondhatta ezt, hogy a vállalkozásnak csak fél év múlva kell benyújtani a mérlegét a cégbíróságra, így addig nem lehet leellenőrizni a miniszter állítását. Ilyen nagyságrendű hitelnek azonban nyoma sem volt a cég eladása előtti utolsó ismert mérlegében. Amikor a tegnapi sajtótájékoztatón újra arra kértük a minisztert, hogy igazolja a cég hitelét, akkor arra kitérő választ adott, és azt közölte: „a cég tulajdonosai nem közszereplők, azoknak a magánügyeiről pedig nem hajlandó nyilatkozni.”

Kósa abban sem lát problémát, hogy – mint megírtuk – a céget Fiák István ügyvéd, a diákmunka-szövetkezeti szektor egyik vezető figurája tőkésítette fel, majd adta el miniszter feleségének. Ami azért furcsa, mert Kósa számos olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely épp annak az ágazatnak kedvezett, amelyben Fiák érdekelt. Fiák ráadásul Kósa családtagjainak más cégében is ügyintéző ügyvédként járt el. A miniszter lapunknak elismerte: valóban számtalan olyan törvényjavaslatot kezdeményezett, amit a Fiák által vezetett Magyarországi Diákvállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (DiákÉsz) támogatott. Azonban Kósa szerint az ő törvényhozói működése az ügyben a „közjót” szolgálta. Kósa utalt rá: az, hogy a családja közben céget vett Fiáktól, nincs összefüggésben a törvényhozói működésével, ezért ez nem összeférhetetlen.

Kósa Lajos a sajtótájékoztatón lapunk tudósítójáról azt állította, hogy a jelenleg előzetes letartóztatás alatt lévő, korábban diákszövetkezeteket üzemeltető Czeglédy Csaba baloldali politikus érdekében és a Diákészt támadva kérdez. Kósa azt is mondta: azt olvasta valahol, hogy tudósítónk a baloldali politikus „fizetett alkalmazottja” volt. Amikor miniszternek jeleztük, hogy ez valótlanság, Kósa azzal védekezett: ő ezt csak az interneten „egy írásban” olvasta, ahol Czeglédy cégének munkatársa nyilatkozta ezt. Mivel az interneten nem bukkantunk ilyen írásra – és ezt külön kérésünkre sem mutatták be –, kérdéses, hogy Kósa honnan vehette ezt a valótlan állítást. További furcsaság, hogy ezzel a rágalommal néhány héttel korábban Fiák István és a Diákész képviselője próbálta lapunk vezetőségének küldött levelében lejáratni kollégánkat.

Nyíltan zsarol a miniszter
Elvileg 157 milliárd forint állami fejlesztési támogatásra számíthat a Modern Városok Program keretében Hódmezővásárhely 2022-ig – mondta el Kósa Lajos megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter. Ám a Magyar Nemzet kérdésre, hogy mi történik, ha a független Márki-Zay Pétert választják meg Kósa úgy reagált: nem meri kimondani, hogy ha ott megválasztják a függetlent jelöltet, akkor ugyanúgy érkeznek a pénzek. Kósa szerint ugyanis Márki-Zay Péter „hazudott a választóknak”, és ha ő lesz a polgármester, „akkor mindent kétszer-háromszor kell majd ellenőriznünk”- mondta a miniszter.

Lapunk arról is írt, hogy Kósa idős édesanyja nemrégiben egy mátészalkai sertéstelep résztulajdonosa lett, majd nem sokkal az után a vállalkozás 123 milliós uniós támogatást kapott. A miniszter a sajtótájékoztatóján sajtóérdeklődésre úgy fogalmazott: a szülei a rendszerváltás után visszaigényeltek nagyjából 30 hektárnyi földet, azon gazdálkodnak, illetve műveltetik. „Az pedig nem meglepő közben egyébként eközben egy mezőgazdasági vállalkozásnak is a tagjai lesznek.”

Trump legnagyobb magyar tanítványa
Donald Trump szokása, hogy személyeskedik a kellemetlen kérdést feltevő újságírókkal, illetve gyáván, később letagadható módon vádaskodik: "Csak mondom, én nem tudom, igaz-e..." Tegnap Kósa Lajos alkalmazta ezeket a nemtelen eszközöket, amikor a Népszava újságírójáról, Batka Zoltánról jelentette ki: "Én sem akadok azon fenn, hogy Czeglédy Csabának ön korábban fizetett alkalmazottja volt, nyilatkozta ezt a Human Operatorban dolgozó egyik munkatárs a sajtónak és Ön kérdez a Czeglédy érdekei mellett az egész Diákész ügyet támadva. Mert tudom, hogy az élet bonyolult, biztos nincsen semmi összefüggés." Szerkesztőségünk már találkozott ezzel a váddal. A Kósa és családja körül több cégvásárlási ügyben felbukkant - és a diákszövetkezeti piacon Czeglédyvel ellenérdekelt - Fiák István ügyvéd egyik munkatársától kaptunk ilyen értelmű e-mailt. Megírtuk neki, hogy sejtetése rágalom. A sajtóban nem találtuk nyomát a Kósa által említett nyilatkozatnak, így feltételezhető, hogy ő is Fiákéktól kapta az "információt". A további félreértések elkerülésére: kollégánk nem magánügyben jár el, hanem a szerkesztőségtől kapott feladatát végzi, amikor megpróbálja kideríteni, hogyan vett céget meglepően olcsón a miniszter felesége, illetve az édesanyja egy fél sertéstelepet. A közvéleménynek joga van tudni, hogy Kósa Lajos családja törvényesen gazdagodik-e. Minden más csak ködösítés és trumpizmus. 
HORVÁTH GÁBOR

Szerző

Eurómilliárdok sorsa - Paks2 csak idegen nyelveken

Publikálás dátuma
2018.01.17. 06:00
FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BURGER BARNA
A miniszterelnökségen kívül immár a Roszatommal is bíróságon kell küzdenie annak, aki kíváncsi a legalább háromezer milliárd forint értékű atomerőművi szerződésekre. Tegnap kiderült, hogy a szövegek nincsenek meg magyarul.

A Fővárosi Törvényszéken folyó adatkérési per során világossá vált, hogy a Paks II. szerződéshez kapcsolódó megvalósítási megállapodásokból csak angol és orosz verzió van. Magyar, az eredeti egyezménytől eltérően, ahol az orosz mellett a magyar szöveg is hivatalosnak számít, nincs. Ezzel az Orbán-kabinet átengedte a szerződés értelmezésének monopóliumát az orosz félnek. Ez kilátástalanná teheti a magyar érdekek érvényesítését elszámolási vita esetén, amikor egyetlen szó (például kötbér, késedelem, kárfelelősség stb.) pontos jelentésén eurómilliárdok múlhatnak, a bírósági útról pedig eleve lemondtunk.

A miniszterelnökséget vezető Lázár János tavaly még azt állította, hogy a paksi bővítés lesz az ország legátláthatóbb beruházása. Süli János bővítésügyi tárca nélküli miniszter pedig a nemzetbiztonsági bizottság ülésén megígérte, hogy a Paks 2-ről az oroszokkal kötött megvalósítási szerződéseket önként nyilvánosságra hozzák. A bíróságon azonban tegnap ismét kiderült, hogy a tervezett atomerőmű ügyében az Orbán-kabinetnek semmit sem szabad elhinni: a miniszterelnökség immár bírósági úton próbálja megakadályozni a megállapodások nyilvánosságra kerülését, és a perbe most már a Roszatom is belépett.

A kormány 2014 januárjában állapodott meg Oroszországgal a paksi bővítésről egy magyar és orosz nyelvű nemzetközi egyezményben. A nyilvános dokumentum az európai gyakorlatban merőben szokatlan kikötéseket tartalmaz: kizár mindenfajta választott bírósági vagy egyéb jogi fórum előtti vitarendezést és a felek erőviszonyaira bízva a konfliktusok eldöntését. Van benne egy felbonthatatlansági klauzula is: „Jelen Egyezmény megszűnése jogi szempontból nem érinti az egyes, a jelen Egyezménnyel összhangban, annak hatálya alatt kötött Megvalósítási Megállapodásokat vagy bármilyen más megállapodást (szerződést) vagy az azok végrehajtása kapcsán vállalt kötelezettségek teljesítését”. Ez azt jelenti, hogy a magyar-orosz egyezményt kifejtő titkos megvalósítási megállapodások (üzleti szerződések) akkor is érvényben maradnak, ha magát az egyezményt a magyar fél a későbbiekben felmondaná.

PLUSZKÖLTSÉG - Hatezer engedélyt kell beszerezni az új blokkok felépítéséig, így csak a fordítás százmilliókba kerül majd FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

PLUSZKÖLTSÉG - Hatezer engedélyt kell beszerezni az új blokkok felépítéséig, így csak a fordítás százmilliókba kerül majd FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

A három megvalósítási megállapodás közül az első ún. EPC-szerződés az erőmű tervezésének és kivitelezésének részleteit tisztázza, a második az üzemeltetési-karbantartási szerződés, a harmadik pedig az üzemanyagellátásról szól. Az üzemanyag-szerződés ma is minősített információnak számít, a másik két megállapodás minősítését azonban a kormány két éves időhúzás után, a Jávor Benedek (a Párbeszéd EP-képviselője) által kezdeményezett titokfelügyeleti eljárás végén tavaly feloldotta. Mikor azonban Jávor kikérte a szerződéseket, Süli János mégis az üzleti titkok védelmére hivatkozott, és nem adott ki semmit. Akkor indult az az adatkérési per, amelyet tegnap folytatott a fővárosi törvényszék. Lapunknak nyilatkozva az EP-képviselő korábban törvénytelennek nevezte Süli eljárását, mivel szerinte – és a magyar bírósági gyakorlat szerint – üzleti szerződéseket nem lehet teljes egészében titkosan kezelni. Ki kell takarni az üzleti érdekeket valóban sértő információkat, a többit pedig megalapozott adatigénylés esetén ki kell adni. Jávor egyébként EP-képviselőként titokszobában már látta a szerződések angol verzióját, szerinte a szövegek 80-90 százaléka nyugodtan nyilvánossá tehető lenne.

A bíróság szeptemberben már kimondta, hogy nem fogadja el a teljes titkosítást, és 4 hónapot adott a kiadható részek nyilvánosságra hozatalára. Ám csupán annyi történt, hogy beavatkozóként tegnap a Roszatom is belépett a perbe. Most éppen a nemzetközi nőnap, azaz március 8. a következő határidő, akkor feltehetően ítéletet hirdetnek. Jávor szerint azonban látható az a kormányzati igyekezet, hogy „a kínos tartalmú szerződések ne legyenek megismerhetőek a választásokig”.

Drága, de legalább kockázatos
Mintegy hatezer engedélyt kell beszerezni az új blokkok felépítéséig – válaszolta az MSZP-s Tóth Bertalan írásbeli kérdésére Süli János tárca nélküli miniszter. Már ez a szám is jelzi, milyen irgalmatlan mennyiségű – alapvetően oroszul készülő – dokumentációt kell lefordítani. Először oroszról magyarra, ez alapján az illetékes hivatalok eldöntik mit reagálnak, majd válaszukat vissza kell fordítani. Ehhez legalább 300 szaktolmács több éves munkájára lenne szükség, ám a magyar állam egyszerűen nem tud ennyit mozgósítani – mert nincs.
Így információink szerint az a kompromisszumos megoldás, hogy az orosz dokumentumokat először angolra ültetik át, és ezt a „leiratot konvertálják” magyarrá. Az út visszafelé is ugyanez: magyarból angol, angolból orosz. Ennek a procedúrának azonban két hátulütője is van: egyrészt jelentősen nő a „szivárogtatási kockázat”, másrészt milliárdokban mérhető többletkiadást jelent.

Szerző

Ónos eső, havazás, zivatar a szerdai menü

Publikálás dátuma
2018.01.16. 23:03
Shutterstock fotó
Éjjel többfelé eshet még, északon, északkeleten továbbra is hó, majd havas eső, ónos eső várható. Szerdán reggel főként délen, délnyugaton várható további eső, zápor, majd napközben északnyugatról délkelet felé haladva több helyen kialakulhat zápor, hózápor, sőt egy-egy zivatar sem kizárt. Délutántól feltámad a nyugati-északnyugati szél. Hajnalban -5, +3, napközben 1-7 fokot mérhetünk - írja az Időkép.

Csütörtökön a kezdeti naposabb időt erős felhősödés követi, főként északon alakulhat ki vegyes halmazállapotú csapadék. A nyugati-északnyugati, majd délnyugati szél többfelé megerősödik. Délután 2-8 fokot mérhetünk. 

Péntektől országszerte visszatér a borongós idő, hó, havas eső északon, míg eső, zápor több helyen előfordulhat, jelentősebb csapadék délnyugaton hullhat. Az Alföldön és északon élénk, északkeleten erős lehet a nyugati-délnyugati szél. Az enyhe hajnalt délután 3-10 fokos maximumok követik.

Hétvégén további csapadékra van kilátás, keleten havas eső, nyugatabbra hó formájában. Vasárnapra az északias szél a Dunántúlon viharossá fokozódik. A maximumok 0-5 fok körül alakulnak.

Szerző