A pénz hozza meg az évszázad regényét?

Publikálás dátuma
2018.01.18. 06:45

1,4 milliárd forint újabb állami támogatás, 260 ezres példányszámú irodalmi újság, csak januárban 29 új könyv - így pörög Orbán János Dénesék íróakadémiája.

1,4 milliárd forintot kapott a tavaly év végi pénzosztás során az államtól a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) az Előretolt Helyőrség Íróakadémiára. A KMTG-t 2015-ben alapították, célja a Magyarországi és határon túli tehetségek gondozása, tulajdonosi jogait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) gyakorolja. Induláskor 150 milliót kaptak, akkori hírek szerint ehhez Szőcs Géza közbenjárása kellett. Szőcs tavaly a Népszavának azt mondta, hogy nem volt köze a KMTG megalapításához. 2016-ban kaptak újabb 400 milliót a kormánytól és 300 millióval beszállt az MNV is. A KMTG Íróakadémiája élén Orbán János Dénes író, a Magyar Idők kulturális rovatvezetője áll. Az állami íróakadémiát megalakulása óta több írószervezet kritizálta: szerintük az irodalomra szánt pénz elosztása aránytalan, nélkülözi a szakmai szempontokat és politikai hátszél kellett a pénz megszerzéséhez.

Ugyan az Előretolt Helyőrség íróköre szerint káros, hogy az irodalmi élet szekértáborokra szakad, ők maguk is ezek mentén gondolkodnak és a Nagykörúton belüli és az olvasóbarát, Nagykörúton kívüli irodalomra osztják fel az amúgy ennél rétegzettebb magyar irodalmi mezőt és olvasóközönséget.

A KMTG tevékenysége tavaly indult be igazán. 32 junior tagjuk, 16 állandó oktatójuk és 17 mentoruk van az Íróakadémián, a Kritikusi Műhelyben és a színházi workshopban. A mentorok kapnak havi 150-250 ezer forintos ösztöndíjat, részt vesznek a tehetséggondozásban és évente meg kell írniuk egy könyvet. Tartanak felolvasóesteket, rendhagyó irodalomórákat, szabadegyetemet, Budapesten kívül. Tavaly kiírtak egy novella-, mese- és verspályázatot, amelynek első helyezettje bruttó egymillió forintot kapott és jelenleg is él regénypályázatuk, amelynek első díja bruttó 5 millió forint. Hozzájuk tartozik az Előretolt Helyőrség című lap is, amely idén januártól a megyei napilapok hétvégi irodalmi mellékleteként jelenik meg 260 ezer példányban. Ennek kiadója a Mészáros Lőrinc érdekeltségibe tartozó Mediaworks és Pannon Lapok Társasága.

Lapunk megkereste Orbán János Dénest, megkérdeztük, mire szánják a kormánytól kapott 1,4 milliárd forintot? “Irodalomra” - válaszolta. Arra a kérdésre, hogy a magyar viszonyokat tekintve mennyire reális pályázataik díjazása azt a választ kaptuk, ők azért jöttek létre, hogy változtassanak ezeken a viszonyokon. “Az irodalom a kultúra szegénykonyháján tengődött, most már beindult a változás. Az állam az utóbbi két évben – a gazdasági növekedésnek is köszönhetően – sokkal többet fordít a kultúrára, és nagyságrenddel emelkedett a szépirodalom támogatottsága is. Nagy eredményeket merész projektekkel lehet elérni. Ötmillió forint meglehetősen csábító ajánlat, és hátha kiugrasztja a bokorból az évtized regényét.” A pályázatok elbírálását társadalmi zsűri végzi, az ebben való részvételt is megpályáztatták. “Tanárok, könyvtárosok, művelődésszervezők pályázhattak. Amikor az irodalmi élet prominensei ülnek egy bizottságban, az ismeretségek, érdekek, lobbik alapján történik a díjazás, nem pedig minőségi alapon. Így viszont maguk a művelt olvasók, az irodalom szorgalmas terjesztői dönthettek, elfogulatlanul, amit a pályázat jeligés mivolta is segített. Így történhetett meg az, ami egy szakmai bizottságban aligha: egy neves, elismert, befutott, díjazott író veszített ismeretlenekkel szemben az egyik pályázaton.” Kérdésünkre azt is közölte, a KMTG januárban 29 könyvvel jelentkezik, amelyeket 1200-1500 példányban nyomnak, ősszel pedig 50-60 könyv kerül majd a nyomdába. Tervezik-e az Előretolt Helyőrség budapesti terjesztését? “Keressük rá a megoldást. A Népszavához is szívesen csatlakoznánk, amennyiben volna rá hajlandóság, az olvasók biztos örülnének egy hétvégi ingyenes irodalmi-kulturális mellékletnek, amely nem a szakmának szól, hanem a szélesebb olvasói köröknek.”

Megkerestük a Szépírók Társaságát és a Fiatal Írók Szövetségét (FISZ), hogy ők mennyiből gazdálkodnak és milyen kiadói tevékenységet végeznek. Gács Anna, a Szépírók Társaságának elnöke közölte, 2017-ben 700 ezer forintot fordíthattak működési költségre. A Fidesz-kormány alatt ez minden évben megfeleződött. A többi költséget programpályázati pénzekből és tagdíjakból gazdálkodják ki. 2017-ben a Nemzeti Kulturális Alap pályázataiból 26 milliót, a 2000 folyóirattal együtt az Arany-év keretében közel 4,5 milliót, a Supka Géza Alapítvány Aranyláz Kortárs Irodalom Éve programsorozat keretében pedig 3,15 milliót kaptak. Nem állami támogatásaik között szerepel egy EU-s pályázat külföldi kulturális szervezetekkel közösen: a 2017 - 19-ben zajló program célja az irodalom közönségének bővítése, erre 4,3 milliót kaptak. Tagdíjuk 5000 forint havonta, 380 tagjuk 60-70 százaléka be is fizeti. Ők nem adnak ki könyveket. Az Arany-év alkalmából kiírtak egy pályázatot, esszével, verssel vagy prózával lehet nevezni, az első helyezett 200 ezret kap.

A 20 éves, 272 taggal rendelkező FISZ végez kiadói tevékenységet: 2017-ben 12 új kötetet adtak ki, az Erdélyi Híradóval közösen pedig 6 könyvet. (A FISZ együttműködik az Apokrif folyóirattal és a Kalligram Kiadóval is). 2018-ban 19 könyvet szeretnének megjelentetni. Kiadványaikat hazai és nemzetközi könyves fesztiválokon és a közösségi médiát használva népszerűsítik és elvárják, hogy az adott szerző használja az írószervezet országos infrastruktúráját. A FISZ 2017-ben ötmillió forintból tartotta fenn magát, állami támogatásuk valamivel több mint kétmillió volt, ami 1,5 millióval kevesebb, mint 2016-ban. 2018-ban is ötmilliós költségvetéssel számolnak, ám ha a 2017-es évihez hasonló finanszírozás marad, az akár az írószervezet működésének ellehetetlenülését is jelentheti.

Esélyegyenlőtlenség
Péterfy Gergelyt, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatóját a KMTG milliós díjazású regénypályázatával kapcsolatban arról kérdeztük, egy szerző mikor "lát" először pénzt a könyvéből és mennyire reális a KMTG díjazása? “A befutott szerző kap pár százezer forint előleget, az eladott példányszám után szerződés szerint kap 7-12 %-ot, nagyon ritkán picit többet - minél magasabb a példányszám, annál magasabbat. Ki lehet számolni, hány eladott példány kell egy átlag 3500 Ft-os könyvár mellett az 5 millióhoz. Regénypályázaton díjat osztani nem szokatlan, ezek az összegek viszont kiugróak” - válaszolta.
Mennyire jellemző, hogy egy kiadó kapásból annyi könyvvel jelentkezik, mint a KMTG? “A KMTG nem piaci vállalkozás, államilag dotált propagandakiadó piaci kockázat és morális felelősség nélkül. Nem lehet és nem is érdemes összevetni sem a példányszámait, sem a kiadás sebességét a becsületes vállalkozásokéval.” A kérdésre, hogy az állam által jelentős pénzösszegekhez jutó intézmények kiadói tevékenysége (például a KMTG-é és a tavaly alapított Magyar Művészeti Akadémia kiadójáé) mennyire lehet piacbefolyásoló tényező, azt válaszolta: “A hatásuk piactorzító és kártékony. Leszámítva a diktatúrákat, nem az állam dolga a könyvkiadás, az állam dolga az egyenlő esély megteremtése és az értéksemlegesség. Ez az intézkedéssorozat az esélyek és az értékek egyenlőtlenségét célozza.”

Szellemhajók tragédiája

Publikálás dátuma
2018.01.18. 06:31
A Japán partjainál talált tisztázatlan eredetű bárkákról feltételezik, hogy kémeket szállítottak Fotó: AFP/Jiji Press
Egyre több észak-koreai csónak tűnik fel Japán partjainál. Tavaly száznál is több bárkát találtak. Így csempésznének kémeket az országba?

A napokban újabb észak-koreai szellemhajót vetett partra a tenger. Japán partjainál került elő a csónak, Tokiótól keletre, az Isikava prefektúránál. Fedélzetén hét holttestet találtak, az áldozatok földi maradványaira az apró kabinokban bukkantak. Az eset azért feltűnő, mert az elmúlt évben összesen 104 szellemhajóra leltek a japán partoknál. Amióta 2013-ban gyűjtik az erre vonatkozó adatokat soha ennyi rejtélyes csónakra nem bukkantak.

Tavaly novemberben például nyolc holttestet találtak egy csónakon, szintén az ország északi partjainál. Akkor a vizsgálatok során arra jutottak, hogy a halászhajó viharba került, s ez okozta a tragédiát. Egy másik alkalommal tíz holttest volt a fedélzeten. Akadtak olyan esetek is, amikor senkit sem találtak a szellemhajón, illetve előfordult, hogy élő személyekkel találkoztak, akik megerősítették: Észak-Koreából érkeztek. A 2017-es év folyamán a japán parti őrség összesen legalább negyven észak-koreai halászt mentett ki a tengerből.

Gyakran nagyon szerényen felszerelt bárkákról van szó, amelyeken nincs helymeghatározó rendszer. Vajon így akarnak kémeket küldeni Észak-Koreából Japánba? – merül fel a jogos kérdés. A halászat világszerte a legveszélyesebb foglalkozások közé tartozik, egyes kutatások szerint körükben az átlagnál mintegy 18-szor magasabb a "munkahelyi" halálozások aránya. A téli hónapokban az észak-koreai halászok királyrákot, tintahalat és más halfajtákat próbálnak fogni a tengerben. Egyes hajók a hadsereg tulajdonában vannak, másokat civil személyek bérelnek a katonaságtól.

A hal az egyik legfontosabb exportcikk Észak-Korea számára, s az iparágban a hadsereg is érintett. Becslések szerint az összesen 3 milliárd dollár értékű kivitel egytizede származik az ágazatból. Elsődlegesen Kínába szállítanak rákokat, makrélát, különféle gömbhalakat. Igaz, a sztálinista állammal szemben tavaly elfogadott új szankciók nyomán Peking is csekélyebb érdeklődést mutat az észak-koreai különlegességek iránt. Néhány az észak-koreai határhoz közeli éttermet ezért be is kellett zárni Kínában. Ezért hírek szerint fellendült a csempészet, így azonban a kínai kereskedők a korábbinál drágábban jutnak hozzá az észak-koreaiak által kínált portékához.

A phenjani rezsim feltételezések szerint egyre több halászt küld a tengerre, hogy minél több keményvalutára tegyen szert. Észak-Koreának a vele szembeni szankciók miatt minél több pénzre lenne szüksége. Az ország helyzetét nem javítja, hogy a közelmúltban egyes tengeri szakaszokon eladta a halászati jogokat Kínának, így az észak-koreaiak egyre kisebb területre szorulnak.

Az észak-koreai halászok számára szó szerint élet-halál kérdése, hogy sikerrel járjanak. A fedélzetre eleve kevés élelmiszert visznek, ha eltévednek, éhhalál fenyegeti őket. Mivel GPS nem segíti munkájukat, a viharos, ködös időben igen nehéz helyzetbe kerülhetnek. A szellemhajók legénysége halálának gyakori oka az éhhalál mellett a kiszáradás.

Szakértők valószínűtlennek tartják, hogy az észak-koreaiak így próbálnának meg Japánba emigrálni. John Nilsson-Wright, a londoni Chatham House kutatóintézet munkatársa a BBC-ben rámutatott, ez azért valószínűtlen, mert akkor inkább Dél-Korea felé vennék az irányt. Igen ritka, bár nem példa nélküli, hogy észak-koreaiak Japánba menekülnének: 1987-ben 11-en, 2006-ban négyen, 2011-ben kilencen kötöttek ki az ország partjainál. Ugyanakkor az utóbbi években élve megtalált halászok azt kérték, hogy küldjék vissza őket Észak-Koreába.

Tavaly novemberben sajátos eset történt. Amikor a japán parti őrség megmentette a halászokat, hajójukon olyan dolgokat találtak, amelyeket már Japánból lophattak el. Mint a tokiói média jelentette, a halászok később el is ismerték, hogy egy menedékházból csentek el például egy tűzhelyet, illetve tévékészüléket.

Elemzők azt sem hiszik, hogy az észak-koreai rezsim valójában így próbál kémeket csempészni az ázsiai országba. Sokkal egyszerűbb, biztonságosabb, olcsóbb hamis papírokkal kerülőúton átküldeni kémeket Japánba, mint a veszélyes tengeri útvonalat választani.

Szellemhajók tragédiája

Publikálás dátuma
2018.01.18. 06:31
A Japán partjainál talált tisztázatlan eredetű bárkákról feltételezik, hogy kémeket szállítottak Fotó: AFP/Jiji Press
Egyre több észak-koreai csónak tűnik fel Japán partjainál. Tavaly száznál is több bárkát találtak. Így csempésznének kémeket az országba?

A napokban újabb észak-koreai szellemhajót vetett partra a tenger. Japán partjainál került elő a csónak, Tokiótól keletre, az Isikava prefektúránál. Fedélzetén hét holttestet találtak, az áldozatok földi maradványaira az apró kabinokban bukkantak. Az eset azért feltűnő, mert az elmúlt évben összesen 104 szellemhajóra leltek a japán partoknál. Amióta 2013-ban gyűjtik az erre vonatkozó adatokat soha ennyi rejtélyes csónakra nem bukkantak.

Tavaly novemberben például nyolc holttestet találtak egy csónakon, szintén az ország északi partjainál. Akkor a vizsgálatok során arra jutottak, hogy a halászhajó viharba került, s ez okozta a tragédiát. Egy másik alkalommal tíz holttest volt a fedélzeten. Akadtak olyan esetek is, amikor senkit sem találtak a szellemhajón, illetve előfordult, hogy élő személyekkel találkoztak, akik megerősítették: Észak-Koreából érkeztek. A 2017-es év folyamán a japán parti őrség összesen legalább negyven észak-koreai halászt mentett ki a tengerből.

Gyakran nagyon szerényen felszerelt bárkákról van szó, amelyeken nincs helymeghatározó rendszer. Vajon így akarnak kémeket küldeni Észak-Koreából Japánba? – merül fel a jogos kérdés. A halászat világszerte a legveszélyesebb foglalkozások közé tartozik, egyes kutatások szerint körükben az átlagnál mintegy 18-szor magasabb a "munkahelyi" halálozások aránya. A téli hónapokban az észak-koreai halászok királyrákot, tintahalat és más halfajtákat próbálnak fogni a tengerben. Egyes hajók a hadsereg tulajdonában vannak, másokat civil személyek bérelnek a katonaságtól.

A hal az egyik legfontosabb exportcikk Észak-Korea számára, s az iparágban a hadsereg is érintett. Becslések szerint az összesen 3 milliárd dollár értékű kivitel egytizede származik az ágazatból. Elsődlegesen Kínába szállítanak rákokat, makrélát, különféle gömbhalakat. Igaz, a sztálinista állammal szemben tavaly elfogadott új szankciók nyomán Peking is csekélyebb érdeklődést mutat az észak-koreai különlegességek iránt. Néhány az észak-koreai határhoz közeli éttermet ezért be is kellett zárni Kínában. Ezért hírek szerint fellendült a csempészet, így azonban a kínai kereskedők a korábbinál drágábban jutnak hozzá az észak-koreaiak által kínált portékához.

A phenjani rezsim feltételezések szerint egyre több halászt küld a tengerre, hogy minél több keményvalutára tegyen szert. Észak-Koreának a vele szembeni szankciók miatt minél több pénzre lenne szüksége. Az ország helyzetét nem javítja, hogy a közelmúltban egyes tengeri szakaszokon eladta a halászati jogokat Kínának, így az észak-koreaiak egyre kisebb területre szorulnak.

Az észak-koreai halászok számára szó szerint élet-halál kérdése, hogy sikerrel járjanak. A fedélzetre eleve kevés élelmiszert visznek, ha eltévednek, éhhalál fenyegeti őket. Mivel GPS nem segíti munkájukat, a viharos, ködös időben igen nehéz helyzetbe kerülhetnek. A szellemhajók legénysége halálának gyakori oka az éhhalál mellett a kiszáradás.

Szakértők valószínűtlennek tartják, hogy az észak-koreaiak így próbálnának meg Japánba emigrálni. John Nilsson-Wright, a londoni Chatham House kutatóintézet munkatársa a BBC-ben rámutatott, ez azért valószínűtlen, mert akkor inkább Dél-Korea felé vennék az irányt. Igen ritka, bár nem példa nélküli, hogy észak-koreaiak Japánba menekülnének: 1987-ben 11-en, 2006-ban négyen, 2011-ben kilencen kötöttek ki az ország partjainál. Ugyanakkor az utóbbi években élve megtalált halászok azt kérték, hogy küldjék vissza őket Észak-Koreába.

Tavaly novemberben sajátos eset történt. Amikor a japán parti őrség megmentette a halászokat, hajójukon olyan dolgokat találtak, amelyeket már Japánból lophattak el. Mint a tokiói média jelentette, a halászok később el is ismerték, hogy egy menedékházból csentek el például egy tűzhelyet, illetve tévékészüléket.

Elemzők azt sem hiszik, hogy az észak-koreai rezsim valójában így próbál kémeket csempészni az ázsiai országba. Sokkal egyszerűbb, biztonságosabb, olcsóbb hamis papírokkal kerülőúton átküldeni kémeket Japánba, mint a veszélyes tengeri útvonalat választani.