1,4 milliárd forintot kapott a tavaly év végi pénzosztás során az államtól a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) az Előretolt Helyőrség Íróakadémiára. A KMTG-t 2015-ben alapították, célja a Magyarországi és határon túli tehetségek gondozása, tulajdonosi jogait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) gyakorolja. Induláskor 150 milliót kaptak, akkori hírek szerint ehhez Szőcs Géza közbenjárása kellett. Szőcs tavaly a Népszavának azt mondta, hogy nem volt köze a KMTG megalapításához. 2016-ban kaptak újabb 400 milliót a kormánytól és 300 millióval beszállt az MNV is. A KMTG Íróakadémiája élén Orbán János Dénes író, a Magyar Idők kulturális rovatvezetője áll. Az állami íróakadémiát megalakulása óta több írószervezet kritizálta: szerintük az irodalomra szánt pénz elosztása aránytalan, nélkülözi a szakmai szempontokat és politikai hátszél kellett a pénz megszerzéséhez.
Ugyan az Előretolt Helyőrség íróköre szerint káros, hogy az irodalmi élet szekértáborokra szakad, ők maguk is ezek mentén gondolkodnak és a Nagykörúton belüli és az olvasóbarát, Nagykörúton kívüli irodalomra osztják fel az amúgy ennél rétegzettebb magyar irodalmi mezőt és olvasóközönséget.
A KMTG tevékenysége tavaly indult be igazán. 32 junior tagjuk, 16 állandó oktatójuk és 17 mentoruk van az Íróakadémián, a Kritikusi Műhelyben és a színházi workshopban. A mentorok kapnak havi 150-250 ezer forintos ösztöndíjat, részt vesznek a tehetséggondozásban és évente meg kell írniuk egy könyvet. Tartanak felolvasóesteket, rendhagyó irodalomórákat, szabadegyetemet, Budapesten kívül. Tavaly kiírtak egy novella-, mese- és verspályázatot, amelynek első helyezettje bruttó egymillió forintot kapott és jelenleg is él regénypályázatuk, amelynek első díja bruttó 5 millió forint. Hozzájuk tartozik az Előretolt Helyőrség című lap is, amely idén januártól a megyei napilapok hétvégi irodalmi mellékleteként jelenik meg 260 ezer példányban. Ennek kiadója a Mészáros Lőrinc érdekeltségibe tartozó Mediaworks és Pannon Lapok Társasága.
Lapunk megkereste Orbán János Dénest, megkérdeztük, mire szánják a kormánytól kapott 1,4 milliárd forintot? “Irodalomra” - válaszolta. Arra a kérdésre, hogy a magyar viszonyokat tekintve mennyire reális pályázataik díjazása azt a választ kaptuk, ők azért jöttek létre, hogy változtassanak ezeken a viszonyokon. “Az irodalom a kultúra szegénykonyháján tengődött, most már beindult a változás. Az állam az utóbbi két évben – a gazdasági növekedésnek is köszönhetően – sokkal többet fordít a kultúrára, és nagyságrenddel emelkedett a szépirodalom támogatottsága is. Nagy eredményeket merész projektekkel lehet elérni. Ötmillió forint meglehetősen csábító ajánlat, és hátha kiugrasztja a bokorból az évtized regényét.” A pályázatok elbírálását társadalmi zsűri végzi, az ebben való részvételt is megpályáztatták. “Tanárok, könyvtárosok, művelődésszervezők pályázhattak. Amikor az irodalmi élet prominensei ülnek egy bizottságban, az ismeretségek, érdekek, lobbik alapján történik a díjazás, nem pedig minőségi alapon. Így viszont maguk a művelt olvasók, az irodalom szorgalmas terjesztői dönthettek, elfogulatlanul, amit a pályázat jeligés mivolta is segített. Így történhetett meg az, ami egy szakmai bizottságban aligha: egy neves, elismert, befutott, díjazott író veszített ismeretlenekkel szemben az egyik pályázaton.” Kérdésünkre azt is közölte, a KMTG januárban 29 könyvvel jelentkezik, amelyeket 1200-1500 példányban nyomnak, ősszel pedig 50-60 könyv kerül majd a nyomdába. Tervezik-e az Előretolt Helyőrség budapesti terjesztését? “Keressük rá a megoldást. A Népszavához is szívesen csatlakoznánk, amennyiben volna rá hajlandóság, az olvasók biztos örülnének egy hétvégi ingyenes irodalmi-kulturális mellékletnek, amely nem a szakmának szól, hanem a szélesebb olvasói köröknek.”
Megkerestük a Szépírók Társaságát és a Fiatal Írók Szövetségét (FISZ), hogy ők mennyiből gazdálkodnak és milyen kiadói tevékenységet végeznek. Gács Anna, a Szépírók Társaságának elnöke közölte, 2017-ben 700 ezer forintot fordíthattak működési költségre. A Fidesz-kormány alatt ez minden évben megfeleződött. A többi költséget programpályázati pénzekből és tagdíjakból gazdálkodják ki. 2017-ben a Nemzeti Kulturális Alap pályázataiból 26 milliót, a 2000 folyóirattal együtt az Arany-év keretében közel 4,5 milliót, a Supka Géza Alapítvány Aranyláz Kortárs Irodalom Éve programsorozat keretében pedig 3,15 milliót kaptak. Nem állami támogatásaik között szerepel egy EU-s pályázat külföldi kulturális szervezetekkel közösen: a 2017 - 19-ben zajló program célja az irodalom közönségének bővítése, erre 4,3 milliót kaptak. Tagdíjuk 5000 forint havonta, 380 tagjuk 60-70 százaléka be is fizeti. Ők nem adnak ki könyveket. Az Arany-év alkalmából kiírtak egy pályázatot, esszével, verssel vagy prózával lehet nevezni, az első helyezett 200 ezret kap.
A 20 éves, 272 taggal rendelkező FISZ végez kiadói tevékenységet: 2017-ben 12 új kötetet adtak ki, az Erdélyi Híradóval közösen pedig 6 könyvet. (A FISZ együttműködik az Apokrif folyóirattal és a Kalligram Kiadóval is). 2018-ban 19 könyvet szeretnének megjelentetni. Kiadványaikat hazai és nemzetközi könyves fesztiválokon és a közösségi médiát használva népszerűsítik és elvárják, hogy az adott szerző használja az írószervezet országos infrastruktúráját. A FISZ 2017-ben ötmillió forintból tartotta fenn magát, állami támogatásuk valamivel több mint kétmillió volt, ami 1,5 millióval kevesebb, mint 2016-ban. 2018-ban is ötmilliós költségvetéssel számolnak, ám ha a 2017-es évihez hasonló finanszírozás marad, az akár az írószervezet működésének ellehetetlenülését is jelentheti.
