A kormány elismerte, hogy veszteséges lesz Paks 2

Publikálás dátuma
2018.01.18 20:07
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Az Orbán-kormánynak sikerült rávennie az Európai Bizottságot, hogy az orosz Roszatom érdekében térjen el az írott uniós jogtól – így foglalható össze annak az elemzésnek a lényege, amely az Európai Parlament zöld frakciójában ülő Jávor Benedek kezdeményezésére készült el a tervezett paksi bővítés állami támogatását engedélyező bizottsági döntésről. Az anyagból az is kiderül, hogy Paks 2 teljes egészében állami támogatásból épül, és hogy az EU-ban pusztán piaci alapon, közpénzes rásegítés nélkül nem éri meg atomerőművet létesíteni.

Szűk két hete maradt Ausztriának (vagy bárki másnak), hogy a paksi bővítés állami támogatásáról szóló bizottsági döntést megtámadja az EU Bíróságánál: a verdiktet december elsején hozta le az EU hivatalos lapja, onnantól ketyeg a két hónapos táridő. Már a döntés publikálása is szokatlan volt – tavaly márciusban született meg, és nyolc hónapon át húzták a nyilvánosságra hozatalát a fordítás időszükségletére hivatkozva, végül csak angolul adták ki, majd egy időre az angol szöveget is visszavonták –, a tartalma pedig még inkább rendhagyó. A most elkészült elemzés hasznos segédanyag lehet, amennyiben a vitatott bizottsági álláspont miatt per indul Paks 2 ügyében.

A döntés először is megállapítja, hogy a paksi beruházás teljes egészében állami támogatásból valósult meg (mint az elemzés emlékeztet rá, ez volt az az állítás, amit az Orbán-kormány mindvégig tagadott), a tőkeköltsége magasabb a várható hozamnál, ami a 10 éves építési és a 60 éves üzemelési időtartam alatt ezer milliárd forintos nagyságrendű veszteséget jelent – ezt a veszteséget kell az állami támogatással kompenzálni. Hasonló súlyú megállapítás a Bizottság részéről – amelyet a kormány az uniós vizsgálat lezárása érdekében ugyanúgy elfogadott, mint az állami támogatás tényét – az is, hogy „a nukleáris technológia összetettsége és drágasága miatt” piaci alapon senki sem építene atomerőművet az EU területén, mert nem éri meg.

Jogos kérdés persze, hogy miért hagyott jóvá a Bizottság versenyjogi főigazgatósága egy nukleáris beruházást, amely állami támogatást igényel, és torzítja a piacot. Az elemzésből – illetve magából a bizottsági döntésből – kirajzolódó választ eddig nem verte nagydobra a kormány: azért, mert a projekt uniós célokat szolgál (hogy mennyiben, arra később még kitérünk).

A döntést elemző tanulmány szerint az Orbán-kormány a paksi paktum előtt nem vizsgált meg egy sor fontos kérdést, vagy legalábbis egyetlen adatot sem terjesztett elő, ami az ellenkezőjét igazolná. „Nincs reális becslés a várható tényleges áramigényre: a kiindulásként használt 2011-es magyar Energiastratégia számai teljesen hamisak, és már az azóta eltelt 6 évben sem teljesültek. Azt sem vizsgálták, hogy ezt az igényt Paks II a kalkulálható termelői áramárral valóban piaci alapon ki tudná-e elégíteni. Hiányzik továbbá a lehetséges alternatívák megfelelő mélységű elemzése is, hogy azok vajon nem kedvezőbbek-e pénzügyi, energetikai szempontból” - olvasható az elemzésben.

Az elemzés felidézi: „Az eljárás tétje az volt, hogy van-e állami támogatás a projektben, és ha van, akkor megfelel-e a vonatkozó uniós szabályozásban foglalt (engedélyezett) állami támogatás feltételeinek, vagy tiltott állami támogatásnak minősül. A helyzetet bonyolítja, hogy az atomenergia használatával kapcsolatos alapvető szabályokat egy 1957-es külön szerződés, az Euratom Szerződés szabályozza, ennek speciális szabályait az eljárás során ugyanúgy figyelembe kellett venni. A Bizottság azért hagyta jóvá az állami támogatást, mert úgy látta, hogy a beruházás a magyar állam és az Európai Unió közös érdekét szolgálja, amit az Euratom Szerződés 2. cikkéből vezettek le: eszerint „az atomerőmű építése az Euratom szerződés szerint uniós cél, s mint ilyen, állami támogatásban részesíthető”. Az elemzés ugyanakkor leszögezi: az Euratom Szerződés vonatkozó passzusának elsődleges célja nem az európai atomenergia-termelés, hanem az annak biztosításához szükséges tudományos, innovációs és kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenység kritikus tömegének megteremtése volt”, vagyis állami támogatással atomerőműveket nem, csupán a kutatóreaktoroktól a részecskegyorsítókig sokféle, a kutatás-fejlesztés infrastruktúrájához tartozó létesítménytípust lehet megvalósítani – ez volt egyébként mindeddig az egységes európai álláspont. „Egy új, orosz technológiára és orosz tudományos háttérre támaszkodó atomerőmű felépítése az EU területén csak a Bizottság egyoldalú, atomenergiapárti jogértelmezésével minősíthető közös európai célnak” - szögezte le az elemzés.

A bizottsági döntés egyik leggyengébb pontja, hogy az állami támogatást azzal a feltétellel engedélyezte: Paks 2 a tervezett idő- és költségkereten belül épül meg – majd kimondta: „A Bizottság megállapította, hogy mivel ez lesz az egyik első VVER III+ reaktor a világon, és a Roszatom külföldi megrendelései átlagosan 2 évet késnek, illetve, hogy a beruházás jelentős részét a közbeszerzési szabályoknak megfelelően kell végrehajtani, jelentős csúszásra kell számítani a befejezést és a piacra termelés beindulását illetően”. Ezt az ellentmondást azóta sem sikerült feloldani. A másik feltűnő hiba annak deklarálása, hogy az atomerőmű – amely, mint fentebb láttuk, állami támogatás nélkül, piaci alapon sosem épülne meg – nem lesz piactorzító hatású. Egy harmadik jelentős hiányosság, hogy a Bizottság a megtérülési számításoknál elfogadta Paks 2 majdani 90 százalékos átlagos kapacitás-kihasználást, miközben maga is kételyeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a Duna vizére támaszkodó friss vizes hűtés az év minden szakában, minden vízállás mellett lehetővé tesz-e ilyen magas fokú kihasználást a környezetvédelmi szabályok betartása (a Duna túlzott hőterhelésének kiküszöbölése) mellett.

Jávor a Facebook-on annyi kommentárt fűzött az elemzéshez: „a paksi bővítés uniós jóváhagyása politikai döntés volt, aminek jogi alapjai alaposan megkérdőjelezhetőek” - azt viszont egyelőre nem tudni, Ausztria meglépi-e a tavalyi kormányváltás előtt beígért lépést, vagyis a bírósághoz fordulást.

Szerző
2018.01.18 20:07

Karácsony szerelmes, Horváth erős – dübörög az előválasztás

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:18

Fotó: / Draskovics Ádám
A pankráció elmaradt a főpolgármester-jelöltnek aspiráló Horváth Csaba és Karácsony Gergely vitájában.
„Valóban elkezdtem olvasni Csaba programját, de aztán abbahagytam, mert egyes részeiről úgy tűnt, mintha 2010-ben íródtak volna” – ez volt az egyetlen karcosabb mondata az előválasztási kampány nyitóvitájának, ahol Karácsony Gergely és Horváth Csaba ütköztette vízióját. Ráadásul mindketten kapásból jelezték: bármelyikük is kerekedjen felül a főpolgármester-jelöltségért folytatott küzdelemben, az önkormányzati választási kampányban és a városvezetésben (győzelem esetén) számít a másik segítségére. Horváth Csaba az erő felmutatásával kezdett, ugyanis szerinte a NER másból nem ért, legyen szó internetadóról vagy a 3-as metró felújításáról. És ha a kormány nem hajlandó tárgyalni egy ellenzéki főpolgármesterrel Budapest egészségügyéről, oktatásáról, akkor a főváros ellenáll. Például, magyarázta Horváth Csaba, egyszerűen nem adja át a központi költségvetésnek az összes adóbevételt. Az MSZP-s politikus szerint ugyanis az nem járja, hogy Budapest napi 20 milliárd forinttal gazdagítja az államkincstárat, a kabinet pedig gyakorlatilag semmit nem ad vissza. A cél, deklarálta Horváth Csaba, hogy a helyben „termelt” adóbevételek 10 százaléka (értsd: napi 2 milliárd forint) a városnál maradjon. Ám a kormánnyal szemben felmutatott erő nem jelent „pártosodást”: Horváth Csaba azt ígérte, hogy amennyiben ő vezetheti a várost az őszi megmérettetés után, akkor nem ellenzéki főpolgármestere lesz Budapestnek, hanem olyan, aki a lakosságot képviseli mindenkivel szemben – úgyhogy ő nem fog jogszabályok mögé bújni (mint Tarlós István, aki folyton veszteg marad jogköri hiányosságokra hivatkozva), és mindig felemeli a szavát, legyen szó CEU-ról vagy rabszolgatörvényről. Karácsony Gergely nem „politikai izommal”, hanem szerelemmel nyit. Arról mesél, hogy „esett bele” Budapestbe (egyébként a 2-es villamoson, amikor először zötyögött végig a Duna partján, miután kis falujából felköltözött, hogy itt járjon egyetemre.) Hiszi, hogy a főváros nem Orbán Viktor terepasztala, hanem a kismamáké, akik a babakocsit cipelik, a nyugdíjas néniké, akik nyáron a lakásaikban izzadnak, a fiatal menedzserekké, akik kávéházakból irányítják milliárdos cégeiket „A felmérésekből úgy tűnik, hogy én vagyok az, aki képes legyőzni Tarlós Istvánt”, hangzik el az első „önajánló mondat”. Persze alkalmasságát szerinte a kutatásoknál jobban bizonyítja, hogy Zugló megmutatta, miként lehet ellenszélben építkezni – és a kerületből nem lett Esztergom, megújultak a közterületei, sikeres szociális programot épített ki. De, figyelmeztet Karácsony, csak akkor lehet ellenszélben választást nyerni, ha egységbe kovácsolható a teljes ellenzék: mert egyaránt szükség van az MSZP baloldaliságára, az LMP zöldgondolatára és Jobbik nemzeti politikájára. És itt csatlakozott rá Horváth Csaba erőpolitikájára – ugyanis abban Karácsony is egyetért, hogyha ha összeáll a társadalmi akarat a főpolgármester-jelölt mögött, akkor a kormány nem folytathatja tovább az utóbbi kilenc év nyomorító politikáját. Szerinte épp ezért fontos az előválasztás, ami már a választás előtt bevonja az itt élőket a jövő alakításába. (Ha mindenki, hajlandó összefogni, akkor az összes kerületet és a főpolgármesterit posztot is behúzhatja az ellenzék – szolgál optimista jóslattal Horváth.) Úgyhogy, rukkolt elő Karácsony új szlogennel: „egy mindenkiért, mindenki Budapestért”. 

Közösségi közlekedés és levegő

  • Horváth Csaba: Nyáron hűvös, télen meleg, kényelmes és pontos, ez a lényege. Az tarthatatlan, hogy ma Budapest legnagyobb légszennyezője a közlekedési vállalat. Éppen ezért a zsúfolt, élhetetlen csomópontokat a föld alá kell rejteni, a helyükön parkokat kell kialakítani, illetve tehermentesíteni kell a rakpartokat, hogy sétányként használhassák őket a városlakók. És hogy a levegő minősége javulhasson, évi tizenötezer fát kell telepíteni.
  • Karácsony Gergely: Budapest közösségi közlekedése nem kellően integrált, tehát meg kell erősíteni a BKK-t – így a regionális közlekedés szervezésében is részt vehet. A budai fonódó villamosok mintájára szükség lenne Pesten is egy ilyen hálóra, illetve legfőbb ideje lenne nekikezdeni a metróvonalak meghosszabbításának, ugyanis mert most Budapest számos pontját nem lehet elérni tömegközlekedéssel. Továbbá csökkenteni kellene a jegyek, bérletek árát.

Dugódíj:

  • Bevezetését egyetlen jelölt sem támogatta, ha a szükséges fejlesztések (például több tízezer P+R parkolóhely megépítése, illetve a csatlakozó járatok biztosítása) adottak, akkor hadd jöjjön a behajtási díj – amennyiben a budapestiek rábólintanak egy népszavazáson.

Liget Projekt:

  • Karácsony Gergely: A Liget Projekt azért jött létre, mert Orbán Viktor kinézte magának a várat, így a múzeumoknak helyet kellett keresni – és épp a világ első közparkját szemelte ki erre a célra a kabinet, Miközben pár kilométerre arrébb ott van Közép-Kelet Európa talán legnagyobb rozsdaövezete (a régi zuglói rendező pályaudvar). A jó hír az, hogy a Liget-projekt megállítható, ugyanis a szabályok szerint a Városligeti Építési szabályzatot a fővárosi közgyűlés alkotja meg, így ha főpolgármester leszek, akkor módosítom: a Városligetben nem építünk semmit.
  • Horváth Csaba: Agyament elképzelés úgy építeni valamit, hogy közben egy nagyon komoly értéket pusztítunk el. Ha Trump és a New York-i polgármester kitalálná, hogy a Central Parkba egy 100 négyzetméteres hotdog-árusító éttermet épít, vasvillával kergetnék ki mindkettőjüket. De Budapesten bármit meg lehet csinálni, mert Tarlós István alkalmatlan és méltatlan főpolgármesternek, mert kiszolgálja a kormányt.
2019.01.20 17:18

Hatos lottó – Mutatjuk a nyerőszámokat

Publikálás dátuma
2019.01.20 16:49

Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 3. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 13 (tizenhárom) 18 (tizennyolc) 26 (huszonhat) 28 (huszonnyolc) 33 (harminchárom) 38 (harmincnyolc) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 201 265; a 4 találatos szelvényekre 5160; a 3 találatos szelvényekre 1385 forintot fizetnek.
Szerző
2019.01.20 16:49