A kormány elismerte, hogy veszteséges lesz Paks 2

Publikálás dátuma
2018.01.18 20:07
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Az Orbán-kormánynak sikerült rávennie az Európai Bizottságot, hogy az orosz Roszatom érdekében térjen el az írott uniós jogtól – így foglalható össze annak az elemzésnek a lényege, amely az Európai Parlament zöld frakciójában ülő Jávor Benedek kezdeményezésére készült el a tervezett paksi bővítés állami támogatását engedélyező bizottsági döntésről. Az anyagból az is kiderül, hogy Paks 2 teljes egészében állami támogatásból épül, és hogy az EU-ban pusztán piaci alapon, közpénzes rásegítés nélkül nem éri meg atomerőművet létesíteni.

Szűk két hete maradt Ausztriának (vagy bárki másnak), hogy a paksi bővítés állami támogatásáról szóló bizottsági döntést megtámadja az EU Bíróságánál: a verdiktet december elsején hozta le az EU hivatalos lapja, onnantól ketyeg a két hónapos táridő. Már a döntés publikálása is szokatlan volt – tavaly márciusban született meg, és nyolc hónapon át húzták a nyilvánosságra hozatalát a fordítás időszükségletére hivatkozva, végül csak angolul adták ki, majd egy időre az angol szöveget is visszavonták –, a tartalma pedig még inkább rendhagyó. A most elkészült elemzés hasznos segédanyag lehet, amennyiben a vitatott bizottsági álláspont miatt per indul Paks 2 ügyében.

A döntés először is megállapítja, hogy a paksi beruházás teljes egészében állami támogatásból valósult meg (mint az elemzés emlékeztet rá, ez volt az az állítás, amit az Orbán-kormány mindvégig tagadott), a tőkeköltsége magasabb a várható hozamnál, ami a 10 éves építési és a 60 éves üzemelési időtartam alatt ezer milliárd forintos nagyságrendű veszteséget jelent – ezt a veszteséget kell az állami támogatással kompenzálni. Hasonló súlyú megállapítás a Bizottság részéről – amelyet a kormány az uniós vizsgálat lezárása érdekében ugyanúgy elfogadott, mint az állami támogatás tényét – az is, hogy „a nukleáris technológia összetettsége és drágasága miatt” piaci alapon senki sem építene atomerőművet az EU területén, mert nem éri meg.

Jogos kérdés persze, hogy miért hagyott jóvá a Bizottság versenyjogi főigazgatósága egy nukleáris beruházást, amely állami támogatást igényel, és torzítja a piacot. Az elemzésből – illetve magából a bizottsági döntésből – kirajzolódó választ eddig nem verte nagydobra a kormány: azért, mert a projekt uniós célokat szolgál (hogy mennyiben, arra később még kitérünk).

A döntést elemző tanulmány szerint az Orbán-kormány a paksi paktum előtt nem vizsgált meg egy sor fontos kérdést, vagy legalábbis egyetlen adatot sem terjesztett elő, ami az ellenkezőjét igazolná. „Nincs reális becslés a várható tényleges áramigényre: a kiindulásként használt 2011-es magyar Energiastratégia számai teljesen hamisak, és már az azóta eltelt 6 évben sem teljesültek. Azt sem vizsgálták, hogy ezt az igényt Paks II a kalkulálható termelői áramárral valóban piaci alapon ki tudná-e elégíteni. Hiányzik továbbá a lehetséges alternatívák megfelelő mélységű elemzése is, hogy azok vajon nem kedvezőbbek-e pénzügyi, energetikai szempontból” - olvasható az elemzésben.

Az elemzés felidézi: „Az eljárás tétje az volt, hogy van-e állami támogatás a projektben, és ha van, akkor megfelel-e a vonatkozó uniós szabályozásban foglalt (engedélyezett) állami támogatás feltételeinek, vagy tiltott állami támogatásnak minősül. A helyzetet bonyolítja, hogy az atomenergia használatával kapcsolatos alapvető szabályokat egy 1957-es külön szerződés, az Euratom Szerződés szabályozza, ennek speciális szabályait az eljárás során ugyanúgy figyelembe kellett venni. A Bizottság azért hagyta jóvá az állami támogatást, mert úgy látta, hogy a beruházás a magyar állam és az Európai Unió közös érdekét szolgálja, amit az Euratom Szerződés 2. cikkéből vezettek le: eszerint „az atomerőmű építése az Euratom szerződés szerint uniós cél, s mint ilyen, állami támogatásban részesíthető”. Az elemzés ugyanakkor leszögezi: az Euratom Szerződés vonatkozó passzusának elsődleges célja nem az európai atomenergia-termelés, hanem az annak biztosításához szükséges tudományos, innovációs és kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenység kritikus tömegének megteremtése volt”, vagyis állami támogatással atomerőműveket nem, csupán a kutatóreaktoroktól a részecskegyorsítókig sokféle, a kutatás-fejlesztés infrastruktúrájához tartozó létesítménytípust lehet megvalósítani – ez volt egyébként mindeddig az egységes európai álláspont. „Egy új, orosz technológiára és orosz tudományos háttérre támaszkodó atomerőmű felépítése az EU területén csak a Bizottság egyoldalú, atomenergiapárti jogértelmezésével minősíthető közös európai célnak” - szögezte le az elemzés.

A bizottsági döntés egyik leggyengébb pontja, hogy az állami támogatást azzal a feltétellel engedélyezte: Paks 2 a tervezett idő- és költségkereten belül épül meg – majd kimondta: „A Bizottság megállapította, hogy mivel ez lesz az egyik első VVER III+ reaktor a világon, és a Roszatom külföldi megrendelései átlagosan 2 évet késnek, illetve, hogy a beruházás jelentős részét a közbeszerzési szabályoknak megfelelően kell végrehajtani, jelentős csúszásra kell számítani a befejezést és a piacra termelés beindulását illetően”. Ezt az ellentmondást azóta sem sikerült feloldani. A másik feltűnő hiba annak deklarálása, hogy az atomerőmű – amely, mint fentebb láttuk, állami támogatás nélkül, piaci alapon sosem épülne meg – nem lesz piactorzító hatású. Egy harmadik jelentős hiányosság, hogy a Bizottság a megtérülési számításoknál elfogadta Paks 2 majdani 90 százalékos átlagos kapacitás-kihasználást, miközben maga is kételyeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a Duna vizére támaszkodó friss vizes hűtés az év minden szakában, minden vízállás mellett lehetővé tesz-e ilyen magas fokú kihasználást a környezetvédelmi szabályok betartása (a Duna túlzott hőterhelésének kiküszöbölése) mellett.

Jávor a Facebook-on annyi kommentárt fűzött az elemzéshez: „a paksi bővítés uniós jóváhagyása politikai döntés volt, aminek jogi alapjai alaposan megkérdőjelezhetőek” - azt viszont egyelőre nem tudni, Ausztria meglépi-e a tavalyi kormányváltás előtt beígért lépést, vagyis a bírósághoz fordulást.

Szerző
2018.01.18 20:07

Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:30

Fotó: Népszava/
A rektorhelyettesek szerint a szak eltörlése hatalmas csapást jelentene az egyetemnek, sértené a magyar felsőoktatás érdekeit, ráadásul hamis érvekre hivatkozva tenné ezt a kormány.
Közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írja a hvg.hu.
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
A CEU a levélben hangsúlyozza, hogy ez egyszerűen nem igaz. Mint írják:
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
Emellett tényszerű tévedésen is kapták az EMMI-t és az Igazságügyi Minisztériumot. Ezek előterjesztésükben azt írták, az egyetem évi 1-4 diákot vesz fel a szakra; holott az évi átlag 16, és gyakorlatilag lemorzsolódás sincs a hallgatók között.
Témák
genderCEU
2018.08.16 20:30

Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:12

Fotó: /
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
Feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt Hadházy Ákos független képviselő, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly év végi határozatából kiderült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárd forintnyi plusz megrendelést a T-Systemsnek, amiért egyszer már fizetett a közcég.
A BKK még 2013 őszén kötött szerződést a T-Systemsszel, utóbbi azt vállalta, hogy jegykiadó automaták telepít 5,5 milliárd forintért. 2017 őszén azonban arra hivatkozva, hogy „rongálás” során sorozatosan eltömítődtek az automaták, szerződést módosítottak az automaták gyors megjavítása érdekében: legfeljebb 2,5 milliárddal megemelve a szerződéses keretösszeget. Azonban a döntőbizottság szerint ez jogszerűtlen volt, mivel a T-Systemsnek az eredeti szerződés alapján eleve a lehető leggyorsabban el kellene hárítani az ilyen jellegű "üzemzavarokat". Sajátos körülmény, hogy a BKK éppen néhány héttel azután volt ilyen gáláns a céggel, hogy az súlyos presztízsveszteséget okozott a közcégnek: tavaly nyáron ugyanis súlyos biztonsági problémák miatt bedőlt a T-Systems-nek a BKK számára fejlesztett online jegy-és bérleteladási szolgáltatása. Hadháy éppenséggel azt gyanítja: így kárpótolták a céget a jegyeladások elmaradt hasznáért. Mint emlékezetes, tavaly nyáron az úszó vb nyitányára időzített online jegyrendszer egy hét után lebénult, közben több ezer vásárló privát adatai kerültek ki a hálózatból. A BKK webshopja azóta sem működik. Bár az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálódott, a rendőrök sajátos módon arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, mivel a BKK csak bérleti díjat fizetett volna a T-Systemsnek az online szolgáltatásért, ám mivel az online jegyeladó rendszer beszakadt, végül nem is utalt át pénzt a cégnek. Azaz: senkit sem ért kár. Hadházy szerint azonban az indoklás sántít, a hatóságok ismét csak a korrupciót mosdatják: a közbeszerzési döntőbizottság ezt a beszerzést is jogsértőnek látta, ezért 80 millió forintra büntette a BKK-t, azaz nagyon is kár érte a közösséget. Az viszont a képviselő szerint megdöbbentő, hogy a rendőröknek nem szúrt szemet a T-Systems-szerződés (döntőbizottság által is jogsértőnek talált) 2,5 milliárdos módosítása sem. Az online jegy-és bérlet rendszer kialakítása és a T-Systemsnek plusz milliárdokat hozó beszerzés is ugyanannak a kontraktusnak a része, azaz: szerintük a rendőröknek látniuk kellett a mutyit.

2,4 milliárdból újítják meg a kisföldalattit

A Főmterv Zrt tervezheti meg az M1-es metró fejlesztését, és a cég faladata a szükséges engedélyek megszerzése is. Minderre, a BKK 2,49 milliárd forintot szán. A teljes, öt kilométeres szakasz fejlesztését három ütemre osztották, így az elsőben felújítanák a meglévő vonalat, illetve meghosszabbítanák a Vigadó térig, a másodikban a Kassai térig (amihez meg kellen nyújtani a 3-as villamos jelenlegi pályáját is) bővítenék a pályát, végül pedig a XV. kerületi Marcheggi hídi csomópontig vinnék ki a kisföldalatti végállomását.

2018.08.16 20:12