Felgyorsítják az USA-nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését

Publikálás dátuma
2018.01.20. 06:32
FOTÓ: AFP/MOSTAFA ALKHAROUF

Amerikai lapértesülések szerint Donald Trump kormánya felgyorsítja az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetését. Az új céldátum 2019 vége. Korábban Rex Tillerson külügyminiszter három esztendőre becsülte az átköltőzés várható időigényét. Az Egyesült Államoknak nincs olyan szándéka, hogy új épületet építsen vagy vásároljon, hanem a nyugat-jeruzsálemi Arnona negyed szomszédságában lévő konzuli épületüket alakítják át - mondták amerikai külügyi tisztviselők a The New York Timesnak, illetve és a The Wall Street Journalnek.

Ez az épület a zöld vonal közelében fekszik, ott, ahol Izrael határa húzódott 1949-től egészen az 1967-es hatnapos háborúig. Az eddig vízumkiadásra használt épület most felújításra szorul. Elsősorban a biztonságát kell megerősíteni, hogy David Friedman nagykövet átköltözhessen. Ezzel véglegessé válhat, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának. Arnona elhelyezkedése irigylésre méltó, hiszen 800 méter magasan fekszik a Földközi-tenger szintje felett, és onnan egészen a Holt-tengerig el lehet látni. Szintén a közel-keleti diplomáciával kapcsolatos hír, hogy Izrael bocsánatot kér két jordániai állampolgár haláláért, aki tavaly júliusban egy lövöldözéses incidensben halt meg az ammani izraeli nagykövetségen, valamint egy jordániai bíró 2014-es meggyilkolásáért. A tavalyi incidens után bezárt izraeli nagykövetség most újra megnyílik.

Szerző

Szenvedés és kilátástalanság - Ez az Iszlám Állam öröksége

Publikálás dátuma
2018.01.20. 06:31
ALAPVETŐ LÉTFELTÉTEL Improvizált tapasztott kemencében sül a lepénykenyér - FOTÓ: KERTÉSZ MELINDA
Emberek millióit tette földönfutóvá saját országukban az Iszlám Állam több mint három éves rémuralma. Helyszíni riportunk iraki menekülttáborokban készült.

2018 a válságkezelés éve lesz Irakban. Az Iszlám Állam (IS) ellen indított többéves fegyveres konfliktusok vérbe áztatták az országot, elképzelhetetlen kollektív és egyéni tragédiákat okozva, amiből a társadalom nehezen fog felépülni. A nagyméretű katonai beavatkozások véget értek tavaly, 2018-ban a humanitárius válság kezelésének folytatására rendezkednek be a civil szervezetek is.

A társadalmi feszültségek amplitudója csillapodott, de továbbra is kiszámíthatatlan és instabil a helyzet, irakiak milliói továbbra is veszélyeztetetteknek számítanak. Noha az iraki kormány visszaszerezte az ország teljes területe feletti hatalmát, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy még támadhatnak az IS alvó sejtjei, főként azokon a helyeken, ahol a terrorszervezet élvezi a helyiek támogatását. Ez pedig újabb belső menekülteket eredményezhet, és visszavetheti a lakosság hazatelepítésére tett erőfeszítéseket. Noha már nagy léptékű nyílt fegyveres konfliktusok aligha lesznek, továbbra sem biztosított a civil lakosság széles körű védelme. Az Iszlám Állammal összefüggésbe hozott családok elleni támadások és vallási konfliktusok sora következhet még.

FOTÓ: PETER BIRO/ECH

FOTÓ: PETER BIRO/ECHO

A belső konfliktus által letarolt országrészek újjáépítése csak most kezdődhet el, becslések szerint idén legalább 8,7 millió embernek lesz szüksége valamilyen fajta segítségre és 3,4 millió személy védelmét kell biztosítani. A bagdadi kormányzatot ebben humanitárius szervezetek segítik, amelyeknek az új évben is rengeteg munkát kell végezniük ahhoz, hogy némiképp normalizálódjon a menekültek helyzete. Becslések szerint 1,5 millió személy marad a menekülttáborokban, és összesen több mint 1,7 millió embernek kell segíteni abban, hogy visszajussanak otthonaikba, újrakezdhessék az életüket.

Családokat szakított szét a dzsihád
Nur egyike annak a 26231 személynek, akik menedéket találtak Hajj Aliban. Szaláh al-Dín kormányzóságból, annak adminisztratív központjából, Tikritből származik. 2015 márciusában menekült el onnan, amikor a város felszabadításáért folyó harcban bombázni kezdtek. Előbb Havidzsába ment hat gyerekével, majd, amikor tavaly szeptemberben ott is megkezdődtek a harcok, a Hajj Aliba menekült. Férje elhagyta, másik nőt vett feleségül, nincs senkije a gyerekein kívül, őket neveli a táborban. Haza szeretne menni, ahol lakása is van, de állítása szerint a PMU nem engedi be Tikritbe. „Légzési problémáim vannak, sok mindenen mentem keresztül, tönkre tett a háború” – mondja a 44 éves nő, aki legalább a Hajj Ali táborban némi megnyugvásra talált, hiszen van mit ennie, és biztonságban érzi magát és családját. Ninive tartományban nem ez az egyedüli menekülttábor, ahol belföldi menekültek húzzák meg magukat. A közelben levő Quayyarah táborral együtt 80 ezer ember egyidejű ellátását oldotta meg az IOM.

Az évek óta tartó harcok családok százezreit tették földönfutóvá, a humanitárius krízis a harcok után még hosszú ideig eltarthat. Irakban összességében több mint 80 menekülttábor működik, csak Ninive tartomány környékén 20 menekülttáborban leltek menedéket az iraki családok. Moszul, ahonnan egymillióan menekültek el, a Közel-Kelet legnagyobb és legsúlyosabban érintett krízishelyszíne.

Az Európai Unió is segít. Az Európai Bizottság alárendeltségébe tartozó Polgári Védelmi és Humanitárius Segélyszolgálat (DG ECHO) révén 2017-ben összesen 82,5 millió eurós segélyből finanszírozták a civil lakosság megsegítését célzó projekteket, amelyeket helyi partnerszervezetei bonyolítottak és bonyolítanak le. Ilyen partnerszervezet a Nemzetközi Migrációs Szervezet, az IOM is, amely a Hajj Ali tábort működteti. Helyszíni riportunk is az ECHO támogatásával készült el.

FOTÓ: KERTÉSZ MELINDA

FOTÓ: KERTÉSZ MELINDA

A Hajj Ali maximális kapacitása 7500 sátor, de most nem használják a teljes területét. Az 5764 család itt megkapja az alapellátást: lakhatást, ételt, használati tárgyakat, egészségügyi és pszichoszociális ellátást biztosítanak nekik a tábor fenntartói. A tábor létesítését 2016 októberben kezdte el az IOM az iraki kormány és humanitárius szervezetek támogatásával. A tábor építési engedélyét a Moszul felszabadításáért zajló offenzíva kezdete előtt egy nappal, szeptember 15-én kapta meg. Tavaly januárban és februárban Moszul keleti, majd nyugati részéről érkező családok özönlöttek a táborba. A mintegy 1700 embert számláló utolsó hullám, amelynek interjúalanyaink, Nur és Khawla családja is része volt, Havidzsa körzetből érkezett. Őket az iraki hatóságok feltartóztatták, nem engedik elmenni. Sok közöttük az „ISIS család”, férfi alig akad közöttük. Senki sem tud választ adni arra a kérdésre, hogy hosszú távon mi lesz ezeknek a nőknek és gyerekeknek a sorsa.

Nem volt beleszólásuk
Daesh – mondja ki tétován Khawla az Iszlám Állam arab nevét és szorosabbra húzza az arcán a nikábot. Elfátyolozott arca vonásaira következtetni sem lehet, megtört tekintettel néz maga elé. Középkorúnak becsüljük. Körülötte három-négy óvodás korú vagy annál kisebb fiúcska álldogál, kerek, barna szemeikkel kémlelnek. A fényképezőgép optikája különösen leköti a figyelmüket, szívesen pózolnak, csak Khawla hárít, ne, őt ne fotózzuk le, de a gyermekeket lehet. Egyébként nem ő az anyjuk, ezek a bátyja gyerekei. A bátyja? Nem tudni, hol van, jó ideje semmit nem tudnak róla. A sógornőjével és a kicsikkel jött a Hajj Ali menekülttáborba, november 2-án. A 24 éves nő gépiesen, fel-felpillantva válaszolgat. Neki nincs férje, sógornőjének segít nevelni a gyerekeket. A táborban biztonságban érzi magát, nem érzi azt a nyomást, fenyegetettséget, amit otthon, az IS elleni offenzíva után átélt. Az iraki hadsereg oldalán harcoló síita milíciákból álló Népi Mobilizációs Egységek (PMU) katonái addig zaklatták, mígnem elmenekültek otthonról. Még sosem kellett menekülniük, most azonban nem mehetnek haza. A PMU nem engedi őket hazatérni otthonukba.
Havidzsa és körzetének felszabadítása tavaly szeptember 20-án kezdődött el és október 2-ig tartott. Az iraki hadsereg offenzívája Al Shirqatot, Khawla szülőhelyét is felforgatta, a Moszultól délre fekvő településről a civil lakosság nagy része elmenekült. A Hajj Ali menekülttáborba ekkor érkezett egy új, belső menekülthullám. Khawla és családja az egyike azoknak a többnyire nőkből és gyerekekből álló családoknak, akik a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) által működtetett menekülttáborban élnek, és akiknek apja, fívére, férje, fia az Iszlám Államnak esküdt hűséget. Az Iszlám Államhoz csatlakozás kérdésébe a nőknek nem volt beleszólásuk, a stigmát azonban ők is viselik. Havidzsa visszafoglalásakor eltűnt férfi rokonokról a hozzátartozóik sokszor semmit sem tudnak, így marad a találgatás: börtönben sínylődnek, vagy már nem is élnek. A közvélemény viszont terroristáknak tartja a Khawla családjához hasonló családokat, az sem számít, hogy gyerekekből, idősekből, vagy nőkből állnak. Így Khawla jogosan tart attól, hogy ha elhagyja a tábort, valamilyen atrocitás éri őt vagy családját.



Hidegen hagyja Trump az amerikaiak zömét

Publikálás dátuma
2018.01.20. 06:30
NEM NÉPSZERŰ Politikai ismerethiány és megdöbbentő érzéketlenség jellemzi az elnököt - FOTÓ: BRENDAN SMIALOWSKI/AFP
 Bár az amerikai gazdaság évi 3 százalékos ütemben bővül, az elnök népszerűsége 40 százalék alatt volt első hivatali évének átlagában.

Donald Trump elfogadottsági indexe jóval elmarad a korábbi amerikai elnökök első esztendejének értékelésétől. Széles körben osztják azt a nézetet, hogy a gazdaság jó állapota nem az ő érdeme, a növekedés már Barack Obama alatt megindult, és már az sem kizárólag a Fehér Ház előző lakója által hozott intézkedéseknek, hanem legalább annyira a világgazdaságban általános értelemben beindult folyamatoknak, a 2008-ban kezdődött válságból való, immár szemmel látható kilábalásnak volt köszönhető.

Trump eddigi első jelentős vívmánya, a kongresszus által decemberben elfogadott nagy arányú adócsökkentés értelemszerűen még nem érezteti hatását. Az intézkedéscsomag egyfelől jelentősen csökkenti a vállalkozások adóterheit, másfelől átmenetileg visszafogja a tehetőségebbek által fizetendő adó mértékét. Az elnök és környezete mindkét elemtől a beruházások ösztönzését, a növekedés további fellendülését reméli.

Gerard Roland, a kaliforniai Berkeley egyetem professzora azonban úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy az amerikai vállalatok likviditása már most is nagyon jó, általában is olcsón lehet pénzhez jutni, és a várható újabb adómegtakarítások csak kis mértékben fognak megjelenni újabb beruházások formájában a gazdaságban. Az egyének adóztatása tekintetében ugyanakkor – különböző adóleírási lehetősége korlátozása révén - növekedni fognak a jövedelmi különbségek az eddig is tehetősek javára, a szerényebb jövedelműek kárára.

Ez azonban a jövő zenéje, Trump gazdaságpolitikája még nem érezteti a hatását sem a gazdaságon, sem a közvéleményen. Az utóbbit sokkal inkább foglalkoztatják azok a „látványelemek”, amelyek az elnök működését kísérik.

Megnyilvánulásaival – durva ki- és beszólásaival, Twitter-üzeneteivel – a politikai tájékozatlanság zavarba ejtő mértéke mellett szinte páratlan érzéketlenséget képes felmutatni, és beletaposni bárkibe – legyen szó akár a brit miniszterelnökről, vagy indián származású amerikai törvényhozóról, afroamerikai polgárjogi aktivistákról, elmaradottabb fekete-afrikai és karibi országok képviselőiről, a lehazugozott médiáról, a demokratákról vagy éppen az általa korábban keblére ölelt, de aztán kiebrudalt, megtagadott volt stratégiai tanácsadójáról.

Eközben Trump elnökségét az első naptól fogva beárnyékolják azok a vádak és vizsgálatok, amelyek a 2016-os elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozási kísérletekkel, illetve az Trump-kampánycsapat Oroszországgal való feltételezett összejátszásával kapcsolatosak.

Trump elnöksége első esztendejének a legvégén éppen azzal vesződik, hogy elkerülje a szövetségi kormányhivatalok pénzhiány miatti leállását. A kongresszussal december eleje óta mindig csak néhány hetes költségvetés-kiegészítési részmegállapodásokat tudott kötni, így a kormányzati intézmények átmeneti „redőnylehúzásának” a rémképe erre a hétvégére is rávetül.

A több kérdésben a kőkonzervatívoknak udvarló elnök a minap úgy döntött, hogy új hivatalt hoz létre az egészségügyi szolgáltatók vallási jogainak védelmében - hangsúlyosan, sőt elsősorban azon orvosok védelmében, akik vallási meggyőződésükre hivatkozva ellenzik a művi abortuszt, és nem hajlandóak abban közreműködni.

Ez a kérdés jobban foglalkoztatja most az amerikai közvéleményt, mint a külpolitikai kérdések. Az utóbbiak közül a felmérések szerint leginkább az érte el az amerikaiak ingerküszöbét, hogy Észak-Korea immár el tudja érni rakétáival országukat. Amerika jobb híján fohászkodik, hogy a harcias Trumpot visszatartsa a környezete valamilyen meggondolatlan lépéstől.