Kettős könyvelés

Nem mindegy, hogy ki adja a pénzt? Ez volt a címe a Népszava pénteki cikkének, amelyben arról volt szó, hogy a Magyar Művészeti Akadémiával szemben kritikus, sok esetben minimális nyugdíjból élő művészeket morális dilemma állítja a kormány: művészjáradékot kaphat minden 65. évét betöltött, magasabb elismerésben részesült művész, de csak ha kérelmezi a pénzt az MMA-tól.

Az Akadémia legitimálását jelenti és árulóvá tesz a kérelmezés, vagy csak adminisztráció, és nem áll a hatalom mellé az, aki megteszi? Erre a kérdésre jó választ aligha lehet adni, és ez csak egy az olyan morális és egyben a létfenntartást érintő helyzetek közül, amelyekbe a hatalom sokszor nem is látványosan belevezeti az embert. A (politikai) hatalomnak ehhez nem kell diktatúrának lennie: amikor egy döntés esetében valamifelé hatalom áll a másik oldalon, az mindig egyenlőtlen helyzetet jelent. De a személyes mozgástér annál nagyobb és a morális teher annál kisebb, minél kevésbé elnyomó az adott hatalom.

Kevesen vannak olyanok, akik a hasonló helyzeteket egész életükben elkerülik. Kompromisszumot kötünk azért, hogy megmaradjon a munkánk. Racionális érveket sorakoztatunk fel igazságtalan helyzetek elfogadáskor, hogy felmenthessük magunkat. Kettős könyvelést vezetünk, magunkkal szemben is ügyeskedünk. Ki ítélkezhet így a másik döntése fölött? Kompromittálódnak, érvénytelenednek-e az ellenállás formái, ha közben elfogadom a hatalom pénzét, könnyítéseit, ajánlatait, amikre amúgy szükségem van, mert be kell fizetni a számlákat, az albérletet, el kell tartani a gyereket?

Lehetnek kényszerítő körülmények (virtuális és szélsőséges az a helyzet, amikor nincsenek), de valaki nem csupán áldozat, kényszerpályán. Ha elfogadjuk és támadjuk a rendszert egyszerre, akkor valamilyen szinten fenn is tartjuk. De az arányok fontosak. Több irányban, több közösségben cselekszünk többféle körülmény szerint, és a saját kis közösségeken belül minden esetben van lehetőség a hatalmat ellensúlyozó cselekvésre. Ha ezeket nem használjuk ki, akkor van igazán baj.

2018.01.22 07:08

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47

Orbánnak várnia kell a díszvacsorával

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:04
AFP fotó
Fotó: /
A tudományos akadémia elnökének épp külföldön akad dolga, amikor a kormányfő és az akadémikusok vacsorája lenne. Ez lehet véletlen, de finom ellenállás is.
Elmarad Orbán Viktor miniszterelnök és a tudósok díszvacsorája, amelyet az elmúlt két évben tartottak szeptember 21-én, a Széchenyi István-emléknapon. Harmadszorra azért nem jön össze a kormányfő és a hazai tudományos élet fontosabb szereplői között a találkozó, mert Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének más programja van. Az MTA sajtótitkársága ugyanis azt közölte a 24.hu-val, hogy Lovász egy korábban leszervezett utazás miatt külföldön tartózkodik majd szeptember 21-én. A portál úgy tudja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak a napokban értesült erről, emiatt pedig úgy döntöttek, hogy a társszervező nélkül nem tartják meg az eseményt. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint azonban új időpontot egyeztetnek.
A feszült viszony arra vezethető vissza, hogy a parlament július 17-én olyan költségvetést megalapozó törvényjavaslatot fogadott el, amelynek értelmében az MTA összköltségvetésének csaknem fele, 28 milliárd forint a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül át. Ugyanakkor – mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk - ha az MTA teljesíti a kormány feltételeit, akkor továbbra is ők dönthetnek a 28 milliárd forintról. Az Atv.hu szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: átalakítanák például az Akadémia vezetését és kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról. Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja erről lapunknak azt mondta, ez olyan „mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak.”
Szerző
2018.08.15 19:04