Előfizetés

Lenyúlták az egészségügy EU-s pénzeit?

Milliárdokat lophattak el az egészségügyre szánt uniós forrásokból – írja a 444.hu. Az MR, CT és röntgengép beszerzéseket érintő ügyben a  Gazdasági Versenyhivatal(GVH) kartellgyanú miatt immár harmadik éve vizsgálódik és gyakorlatilag az összes nagyobb iparági szereplővel szemben megindította az eljárást. A portál számításai szerint összesen legalább 6,5 milliárd forintnyi EU-s pénz vándorolhatott illegálisan magánzsebekbe.  

Beteg demokráciában élünk

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2018.01.25. 06:06
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Olyan világban szeretnénk élni, ahol az emberek és a szervezetek nyíltan és szabadon munkálkodhatnak az emberi jogok belföldi és külföldi védelméért és előmozdításáért – írták "A beteg demokráciákkal szembeni ellenállás" szerzői. A tegnap este bemutatott esettanulmány Horvátországra, Magyarországra, Lengyelországra és Szerbiára koncentrál, a jelentést a régió hét civil szervezete készítette.

– Az illiberális kormányok, visszaélve többségi helyzetükkel, manipulálják a jogalkotási normákat, akadályozzák az intézmények működését, és a demokrácia pilléreinek függetlenségét fenyegetik. Minden vizsgált országban megfigyelhető, hogy figyelmen kívül hagyják a jogállamiság és a hatalommegosztás elveit, s ez nehezíti a kormányok felelősségre vonását, kiüresíti a hatalom fékeit és ellensúlyait – mondta a Népszavának Pardavi Márta. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint Magyarország helyzete kiemelkedő, mert itt fogadtak el elsőként a civil szervezetek széles körét hátrányosan érintő szabályokat (a külföldi finanszírozású szervezetek regisztrációhoz kötése), ami a civil csoportok kormányzati stigmatizációját jelentette.

Korábban Magyarországon a minősített többség lehetővé tette a Fidesz-nek, hogy új, meggyengített alkotmányt fogadjon el, kibővítse a sarkalatos törvények alkalmazási körét, és biztosítsa az ellenőrzést a közélet számos területén. Pardavi példaként a hajléktalanság bűncselekménnyé nyilvánítását, a feltételes szabadságra bocsátás nélküli életfogytig tartó szabadságvesztés bevezetését, valamint a házasság férfi és nő közötti kapcsolatként történő meghatározását említette.

Bár a résztvevő civil szervezetek számára kihívást jelentett a Horvátországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szerbiában vizsgált politikai rendszerek definiálása, arra jutottak, hogy azokat nem lehet egyszerűen „illiberális demokráciának” nevezni. A fogalom az 1990-es években keletkezett azokkal a demokratikusan megválasztott kormányokkal kapcsolatban, amelyek „következetesen figyelmen kívül hagyják hatalmuk alkotmányos korlátait, állampolgáraikat pedig megfosztják az alapvető jogoktól és szabadságoktól”.

A tanulmányt készítő civil szervezetek a „beteg demokráciák” és az „illiberális kormányok” vagy „illiberális hatóságok” kifejezések használata mellett döntöttek, azokra a kormányokra utalva, amelyek a korábban sikeres demokratikus országokat beteg demokráciákká alakítják, veszélyeztetik például a jogállamiság követelményét, a hatalommegosztás elvét, valamint a kisebbségek és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának követelményét. Pusztán a választásokra hivatkozva tetszelegnek a demokráciák szerepében. – Egy választás azonban önmagában nem elég a demokráciához – hangsúlyozták.

A tanulmányban kitértek arra is, hogy milyen lehetőségei vannak a beteg demokráciákban élő társadalomnak (civil világnak), hogy megvédje saját autonómiáját, az állampolgárok szabadságjogait és a jogállami kereteket. A szerzők a 2016-os horvátországi hat hónapos ellenállást elevenítették fel (2016 januárjában a civilek 20 tiltakozó akciót szerveztek a horvát kormány ellen, amely 2016 júliusában fel is oszlott).

Pardavi Márta szerint a magyarországi civil társadalomban is jelentős és fontos kezdeményezések történtek, többek között a LEX NGO elleni kiállás jegyében a Civilizáció megalakulása is ilyen volt. Ennek keretében több mint 263 civil szervezet közösen tiltakozott a megbélyegzés ellen.

Felpörög az osztogatás

Publikálás dátuma
2018.01.25. 06:05
2016-ban még maga Orbán Viktor roadshow-zott - Forrás: Facebook/Orbán Viktor
Miközben hivatalosan csak február harmadik hetében indítja országgyűlési választási kampányát a Fidesz és a KDNP, a kabinet és kormánypárt valójában már választási üzemmódban van. Ezt jelzi az előrehozott egészségügyi béremelés, de megannyi más eset is: már most egymást érik a kampányavatások, sikerjelentések.

A kormányzati apparátus felpörgéséről sokat elárul egy tegnapi avatás: a szerdán átadott mátraszentisváni sífelvonót a liftről boldog mosollyal integető Révész Máriusz, fideszes kormánymegbízott képével illusztrálta a távirati iroda. De a mára einstandolt és kormánybaráttá tett megyei lapokból is ömlenek sikerjelentések. Kontrát Károly parlamenti államtitkár, a térség országgyűlési képviselője például azzal büszkélkedett, hogy mennyi pénzt nyertek a Veszprém megye 2. számú választókerületéből beérkezett pályázatokkal. De sorjáznak a hírek fideszes megszólalókkal, mezőtúri uszodaátadásról, zalaegerszegi óvoda rekonstrukcióról. Figyelemre méltóan szerencsésen alakulnak az ügyek Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár választókerületében is: épp a választás előtt újságolhatta el, hogy végre lesz pénz a dombóvári Szent Lukács Kórház fejlesztésre és a dolgozók képzésére. Potápi egyébként a kampány kezdetére azt is világosan látja, hogy szükség van a rendelőintézet 300 millió forintos felújítására is.

A Fidesz még el sem kezdődött kampányának a része persze az is, hogy a megyei jogú városok fejlesztésének tárca nélküli minisztere, Kósa Lajos megkezdte tegnap országjárását – mégpedig épp Debrecenben, ahol képviselőjelölt lesz. Itt jelentette be, hogy a Modern városok programban 250 projektet támogatnak összesen 3500 milliárd forint fejlesztési forrással, amiből eddig 600 milliárdot már megkaptak az önkormányzatok. Ugyancsak tegnap, Szolnokon Kósa Lajos a program részeként számolt be az M4-es gyorsforgalmi út fejlesztéséről. Ahogy a miniszter, úgy államtitkára, Simon Róbert Balázs sem maradt adós ígéretekkel: Tatabányán már most azt vizionálta, hogy 2022-ig 91 milliárd forintot fordíthatnak a város fejlesztésére 16 beruházás során. Itt egyébként a legjelentősebb eredménynek az államtitkár azt tekintette, hogy az önkormányzat átvette a helyi tömegközlekedést.

A kormányzati kampányüzemmódra utal az is, hogy felgyorsították az uniós pénzek szétosztási procedúráit. A mostani uniós költségvetési ciklusban 2017. március végéig meghirdették a forrásokat, 543 pályázatot írtak ki, több mint 9000 milliárd forint értékben. Ebből november végig 7340 milliárd forintról született döntés, amely a rendelkezésre álló keret 82 százaléka. A kormány szándéka szerint március végéig lesz a gazdája a fennmaradó összegnek is. Az eddig számlával igazolt teljesítéseket a kabinet a költségvetésből megelőlegezte és így tesz a későbbiekben is, mert az Uniótól lassan csordogál pénz.