Paks 2 - Nullához közeli magyar beszállítás

Publikálás dátuma
2018.01.31 06:22
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /

A Paks 2 beruházás kapcsán az a cég számít hazainak, amely "Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet, hozzájárul a magyar GDP-hez, itteni székhellyel vagy telephellyel rendelkezik, itt fizet adót és magyar munkaerőt is foglalkoztat" - közölte Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető írásbeli kérdésére Süli János, az atomerőmű két új blokkjának megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. Az ellenzéki képviselő azért érdeklődött - többedszerre - a magyar vállalkozás fogalma iránt, mert a paksi bővítésről 2014 januárjában aláírt Orbán-Putyin-paktum szerint a felek - amiként azt a válasz is idézi - "minden tőlük telhetőt megtesznek a 40 százalékos minimális lokalizációs szint elérése érdekében".

Az ezt követő számtalan kormányzati hivatkozás egyértelművé teszi, hogy a "lokalizációs szint" a magyar beszállítói arányt fedi. Bár - a Fidesz-propaganda sugallata ellenére – e pont nem kötelez senkit semmire, mindeddig azt se tisztázták, mi a magyar beszállító. A képviselő szerint az - ilyen pontosan elsőként most közzétett - meghatározás alapján az a külföldi cég is hazai besorolást nyer, amelynek van hazai telephelye és fel tud mutatni itteni tevékenységet, illetve pár munkavállalót.

Tóth Bertalan szerint ezzel az erővel magyarnak számít az a közel háromszázmilliárd forintra rúgó turbinabeszállítási tender is, amit az amerikai General Electric két leányvállalata, a magyar GE Hungary és a francia Alstom Power Systems tandeme nyert meg. (Pedig, mint az korábban kiderült, a turbinákat-generátorokat a franciaországi Belfortban tervezik és gyártják majd le.) E feltételrendszer nincs tekintettel az - akár hazai bejegyzésű - nyertes tulajdonosaira és annak változására se - hívja fel a figyelmet Tóth Bertalan. Azon túl tehát, hogy az építkezés bevételének haszna külföldi hátterű hazai cég esetén nem sokáig parkol majd Magyarországon, nem kizárt, hogy egy tendernyertest még a haszonosztás előtt külföldiek - akár oroszok - vásárolnak fel - panaszolta az ellenzéki képviselő. Bár egyes kormányzati hangok borúlátóak a saját értelmezésük szerinti 40 százalék elérését illetően is, a most közöltek alapján minden eddigi becslést alulmúlhat Paks 2 tényleges hazai beszállítói aránya – véli a szocialista honatya.

Süli János szerint a hazai cégek ebbéli képességeit még elemzik, de az építésben a hazai arány akár 80 százalékra is rúghat. Emellett megerősíti: a kivitelezés tekintetében teljes felelősséget viselő orosz Roszatom vállalta, hogy a beszerzések 55 százalékát nyílt pályázatok révén saját érdekkörén kívül költi el.

Újdonság, hogy a válasz a telephely „előkészítését” 2018-ra, az „épületépítés” megkezdését pedig 2019 végére teszi. Bár korábban a kormány az első kapavágást januárra ígérte, erről mindeddig, a hónap utolsó napjáig nem érkezett hír. Talán azért, mert az Országos Atomenergia Hivatal szabálytalanságra hivatkozva visszadobta a felvonulási épületek engedélykérelmét.

Tóth Bertalant az a kitétel is aggasztja, hogy a Paks II. Zrt. közel négyszáz munkavállalójából több mint száz dolgozott már a jelenlegi atomerőműben. Szerinte ugyanis a bővítés elszívó hatása veszélyeztetheti a meglévő blokkok működtetésének szakmai színvonalát.

A képviselő megismételte: az MSZP kormányon felmondaná a paksi bővítésre kötött államközi szerződést és a témában népszavazást írna ki.

Szerző
2018.01.31 06:22

Betiltás szélén az állami kukaholding

Publikálás dátuma
2018.11.19 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Még mindig zajlik a vita a hulladékpénzek visszatartásával vádolt kukaholding és könyvvizsgálója között, így ma már a cég betiltása a tét.
Évi 120 milliárdos becsült bevétele mintegy harmada, nagyjából 40 milliárd forint tavalyi elszámolásán kaphatott össze az állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. és könyvvizsgálója, a Moore Stephens K-E-S Audit Kft. - értesült a Népszava. Az állami társaság ezért még mindig adós május végi leadású tavalyi mérlegbeszámolójával. A lépés elodázásával ennyi idő után a cégek már adószámuk bevonását, vagyis megszüntetésüket kockáztatják – tájékoztatta lapunkat – a konkrét ügytől hangsúlyozottan függetlenül - Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Szerinte előrelépés híján a társaság további működése akár az év vége előtt is ellehetetlenülhet. Ezt figyelmeztetések, illetve bírság is megelőzi. Egy másik könyvviteli szakértő a lehetséges betiltást legkorábban a jövő év elejére jósolta. Utóbbi szerint az országos hulladékszállításért felelős társaság „államérdekre” hivatkozva eséllyel kérheti az adóhatóság türelmét. Zara László ezt cáfolta: bár levelet bárki írhat, eme határidőkben a hivatalnak nincs mozgástere – szögezte le. Lapunk értesülései szerint a feloldhatatlan ellentmondások a vitatott tételek szabályos nyilvántartása kapcsán buktak ki. A kormányközeli Garancsi István üzleti partnereitől mintegy egymilliárdért beszerzett számlázási rendszerük hibái miatt évente körülbelül tízmilliárd forint be se folyik.   A számlázási rendszer hibáinak betudható hiány ugyanakkor az elmúlt évek során halmozódva már több tízmilliárdosra dagadt. (Egy forrásunk emögött nem szándékosságot vagy bűncselekményt, hanem amatőrizmust feltételez.) A viták nyomán az NHKV könyvvizsgálója ismereteink szerint úgynevezett korlátozó véleménnyel kívánta ellátni a beszámolót. Ehhez a társaság vezetősége nem járult hozzá. Állítólag ugyanakkor a megszűnésveszély árnyékában hamarosan mégis tervezik a mérleg leadását. Habár az ügy mutat némi hasonlóságot a szintén állami MVM késve leadott mérlegével – ahol a KPMG nem adta nevét ötmilliárd eltüntetésének lepapírozásához, ezért a beszámolót új könyvvizsgáló láttamozta -, a papírok szerint itt változatlanul a Moore Stephens K-E-S a partner. Szakértőink abban egyetértettek, hogy a könyvvizsgáló semmiféle nyomás alá nem helyezhető, annak ragaszkodnia kell az ellenőrzés szakmai szabályaihoz. (Abban viszont véleménykülönbség mutatkozott, hogy a cégvezetés egyoldalúan szakíthat-e a neki nem tetsző auditorral.) Zara László hozzátette: bár a viták konkrét részletei titkosak, panasz esetén a kamara is folytathat vizsgálatot. Az egyesületi elnök felhívta a figyelmet: a leadott vélemény fajtája már nem befolyásolja a cég működésének jogi feltételeit. Így se az, ha a könyvvizsgáló a pontos képet nem befolyásoló figyelemfelhívással látja el a dokumentumot, se az, ha – korlátozó záradék esetén – csak a gazdálkodás egy körülhatárolható része tisztázatlan, se az, ha a gondok nagyságrendje miatt elutasító véleményre lenne szükség. (A két szakértő abban se értett egyet, hogy ennek léteznek-e egyértelmű feltételei.) Ám eme nyilvános irat tartalma erőteljesen befolyásolja például a későbbi hitelfelvételi lehetőségeket. (Az NHKV 2016-ban 10-10 milliárdos hitelt kapott akkori tulajdonosi joggyakorlójától, az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől - MNV - és az MKB Banktól. A kukaholding a kormányfői strómanként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe került hitelintézetnél értesülésünk szerint tavaly húszmilliárdos rulírozó hitelkeretet is nyitott.)

Vezetési válság

A kialakult helyzetet súlyosbítja, hogy az áprilisi parlamenti választások után az NHKV addigi elnök-vezérigazgatóját, Weingartner Balázst kinevezték az újonnan alapított Innovációs és Technológiai Minisztériumnak az NHKV szakmai felügyeletét is ellátó fenntarthatósági államtitkárává. Ugyan Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter legelső, júniusi rendeletével az MNV-től magához vonta az NHKV feletti tulajdonosi joggyakorlást, a cégnek máig nincs kinevezett vezérigazgatója. Sőt, ismereteink szerint ma már szinte minden kifizetést a tárca nélküli miniszter stábja engedélyez.

Súlyos pénzhiány

Az NHKV közel három éves fennállása óta egyre szaporodnak a válságjelek a hulladékszektorban. Ennek elsődleges okaként azt emlegetik, hogy a számlázást végző kukaholding csak a szükséges források töredékét biztosítja a begyűjtést továbbra is ténylegesen elvégző önkormányzati hulladékcégeknek. Azóta több száz település kisebb szállítója vonult le és adta át – a katasztrófavédelem közvetítésével – a feladatot egy nagyobbnak. A pénzhiány miatt ugyanakkor ma már a legnagyobbak is teljesítőképességük határán tartanak. Így három hete Pest megye északkeleti részén és Nógrád megyében 340 ezer ember szemétszállításáért felelős Zöld Híd is leállt. Tekintve, hogy ennek feladatait önként már senki se vette át, a kukákat most a cég eszközeivel, saját anyagi forrásaiból a katasztrófavédelem üríti. Míg a Fidesz a leállást egyszerűen - de hívei számára elfogadható módon - elintézte azzal, hogy a Zöld Híd egykor közel állt az LMP-hez, a pénzhiány okának tűnő NHKV – ami az említetteken kívül tisztázatlan módon az állami költségvetésből is évi közel tízmilliárdhoz juthat – lapunk megkereséseire nem reagál.

2018.11.19 06:00
Frissítve: 2018.11.19 06:00

Tovább hallgat a kormány Gruevszkiről

Publikálás dátuma
2018.11.18 17:53

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
Továbbra sem tudják az Orbán-kormány képviselői, miként kommunikáljanak a nyilvánosság előtt arról, hogy a vesztegetésért jogerősen elítélt macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki vélhetően illegális úton és a magyar kabinet segítségével szökött Magyarországra börtönbüntetése elől. A hétvégén Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől próbálták megtudni újságírók, ki adott felhatalmazást arra magyar diplomatáknak, hogy Albániából Budapestre hozzák a politikust. Gulyás nem tudott érdemi választ adni, mindössze annyit mondott, Gruevszki ügyében már zajlik a menekültügyi eljárás. Amikor az RTL Klub újságírója felvetette, hogy amikor utaztatták Gruevszkit, még semmilyen eljárás nem folyt, a miniszter csak annyit mondott: az eljárás lezárásáig semmilyen információt nem ad. A kormánynak pedig van ideje kommunikációs stratégia kidolgozására: az Orbán Viktorral minden jel szerint jó viszonyt ápoló macedón politikus menedékkérelmének elbírálása akár hónapokig is eltarthat. A Magyar Helsinki Bizottság nemrég jogi összefoglalót közölt a Gruevszki-ügyről, amelyben azt is leírták, ha a kormány betartaná saját szabályait, Gruevszkinek – mivel érvényes úti okmányok nélkül jött Magyarországra – most nem Budapesten, hanem egy tranzitzónában lenne a helye. – Magyarország törvényt sért azzal, hogy nem adja ki Macedóniának a jogerősen elítélt egykori miniszterelnöküket, akinek magyar diplomaták segíthettek eljutni Magyarországra – jelentette ki vasárnap a Párbeszéd szóvivője. Barabás Richárd szerint ezért a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek le kellene mondania. – A külföldi sajtóból lehet tudni, hogy a magyar nagykövetségek, a tiranai és a montenegrói nagykövetségek munkatársai aktívan részt vettek Gruevszki szöktetésében, és aktívan hozzájárultak, hogy ez az illegális migráns egyébként törvénytelen módon kerüljön Magyarország területére megsértve a magyar törvényeket, és megsértve a déli határzárat is – fogalmazott. Mindeközben a Fideszhez közeli médiacégek Macedóniában próbálják támogatni a Gruevszki nevéhez köthető VMRO-DPMNE pártot. A hvg.hu arról írt: a magyar kormányhoz közeli médiacégek – melyek mögött Schatz Péter, a Szlovéniában is jelen lévő Ripost egyik társtulajdonosa, illetve Adamik Ágnes, a Magyar Televízió egykori vezető munkatársa áll – tavaly jelentek meg az országban, s napi- és hetilapokból, internetes oldalakból és egy tévéállomásból álló médiabirodalmat építettek ki.
Szerző
2018.11.18 17:53