Paks 2 - Nullához közeli magyar beszállítás

Publikálás dátuma
2018.01.31 06:22
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /

A Paks 2 beruházás kapcsán az a cég számít hazainak, amely "Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet, hozzájárul a magyar GDP-hez, itteni székhellyel vagy telephellyel rendelkezik, itt fizet adót és magyar munkaerőt is foglalkoztat" - közölte Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető írásbeli kérdésére Süli János, az atomerőmű két új blokkjának megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. Az ellenzéki képviselő azért érdeklődött - többedszerre - a magyar vállalkozás fogalma iránt, mert a paksi bővítésről 2014 januárjában aláírt Orbán-Putyin-paktum szerint a felek - amiként azt a válasz is idézi - "minden tőlük telhetőt megtesznek a 40 százalékos minimális lokalizációs szint elérése érdekében".

Az ezt követő számtalan kormányzati hivatkozás egyértelművé teszi, hogy a "lokalizációs szint" a magyar beszállítói arányt fedi. Bár - a Fidesz-propaganda sugallata ellenére – e pont nem kötelez senkit semmire, mindeddig azt se tisztázták, mi a magyar beszállító. A képviselő szerint az - ilyen pontosan elsőként most közzétett - meghatározás alapján az a külföldi cég is hazai besorolást nyer, amelynek van hazai telephelye és fel tud mutatni itteni tevékenységet, illetve pár munkavállalót.

Tóth Bertalan szerint ezzel az erővel magyarnak számít az a közel háromszázmilliárd forintra rúgó turbinabeszállítási tender is, amit az amerikai General Electric két leányvállalata, a magyar GE Hungary és a francia Alstom Power Systems tandeme nyert meg. (Pedig, mint az korábban kiderült, a turbinákat-generátorokat a franciaországi Belfortban tervezik és gyártják majd le.) E feltételrendszer nincs tekintettel az - akár hazai bejegyzésű - nyertes tulajdonosaira és annak változására se - hívja fel a figyelmet Tóth Bertalan. Azon túl tehát, hogy az építkezés bevételének haszna külföldi hátterű hazai cég esetén nem sokáig parkol majd Magyarországon, nem kizárt, hogy egy tendernyertest még a haszonosztás előtt külföldiek - akár oroszok - vásárolnak fel - panaszolta az ellenzéki képviselő. Bár egyes kormányzati hangok borúlátóak a saját értelmezésük szerinti 40 százalék elérését illetően is, a most közöltek alapján minden eddigi becslést alulmúlhat Paks 2 tényleges hazai beszállítói aránya – véli a szocialista honatya.

Süli János szerint a hazai cégek ebbéli képességeit még elemzik, de az építésben a hazai arány akár 80 százalékra is rúghat. Emellett megerősíti: a kivitelezés tekintetében teljes felelősséget viselő orosz Roszatom vállalta, hogy a beszerzések 55 százalékát nyílt pályázatok révén saját érdekkörén kívül költi el.

Újdonság, hogy a válasz a telephely „előkészítését” 2018-ra, az „épületépítés” megkezdését pedig 2019 végére teszi. Bár korábban a kormány az első kapavágást januárra ígérte, erről mindeddig, a hónap utolsó napjáig nem érkezett hír. Talán azért, mert az Országos Atomenergia Hivatal szabálytalanságra hivatkozva visszadobta a felvonulási épületek engedélykérelmét.

Tóth Bertalant az a kitétel is aggasztja, hogy a Paks II. Zrt. közel négyszáz munkavállalójából több mint száz dolgozott már a jelenlegi atomerőműben. Szerinte ugyanis a bővítés elszívó hatása veszélyeztetheti a meglévő blokkok működtetésének szakmai színvonalát.

A képviselő megismételte: az MSZP kormányon felmondaná a paksi bővítésre kötött államközi szerződést és a témában népszavazást írna ki.

Szerző
2018.01.31 06:22

Lezárta a ferihegyi 2B terminált és környékét a katasztrófavédelem

Publikálás dátuma
2018.08.15 22:06
A kép illusztráció, a felvétel korábban készült!
Fotó: Népszava/
Hatósági vizsgálat miatt rendelték el az intézkedést, melynek pontos okát szerda éjjelig még nem árulták el. Állítólag egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály sérült meg.
Lezárta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálját és annak környékét hatósági vizsgálat miatt a katasztrófavédelem - közölte az MTI-vel a Budapest Airport szerda este. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI megkeresésére egyelőre nem adott felvilágosítást a lezárás okáról.
A Budapest Airport a várható jelentős torlódásokra és késésekre hívta fel az utasok figyelmét, akiktől azt kérik, hogy ellenőrizzék járataik indulását az interneten vagy a helyszínen a rendőrség, valamint a repülőtér munkatársaitól kaphatnak információt.
A ferihegyi repülőtér az érkező járatokat fogadja, a Budapest Airport honlapja szerint éjfélig öt járatot érinthet a késés. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletét az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie.
A Blikk információja szerint egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály megsérült. Pontosan még nem lehet tudni, érintkezett-e valaki a veszélyes szállítmánnyal. Hétszáz méter sugarú körben húzták fel a kordont. Három ember érintkezhetett a veszélyes anyagot tartalmazo tartállyal. Úgy tudjuk, irídium izotópról van szó. A katasztrófavédelem mobillaborja van kinn a helyszínen, ahol méréseket végeznek. A Zoom.hu értesülése szerint a Turkish Airlines egyik gépe legálisan szállított sugárzó anyagot, a szállításhoz használt ólomkonténer azonban megrepedt. 
2018.08.15 22:06
Frissítve: 2018.08.15 22:29

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47