Több mint 100 szakértő állítja: veszélyes a gyerekek Facebookja

Publikálás dátuma
2018.01.31 16:21
Ahogy a Messenger Kids egy okostelefonon látszik. Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto
Fotó: /
19 amerikai szervezet tiltakozik nyílt levélben a gyerekeket megcélzó Messenger Kids ellen.

Még csak az Egyesült Államokban érhető el a Facebook egyik legújabb fejlesztése, a kifejezetten 13 év alatti gyerekeknek szánt Messenger Kids applikáció. Célja megismertetni a fiatalokat a virtuális világ olyan vívmányaival, mint a Facebook Messenger adta lehetőségek a kapcsolattartásra. Mindezt elvileg biztonságos körülmények közt, mint a mindenre kiterjedő szülői felügyelet, meztelenség szűrése és a reklámok teljes kihagyása.

A Messenger Kids 2017 decemberi megjelenése óta rengeteg kritikát kap. Ez egyáltalán nem meglepő azt nézve, nemrég már az amerikai tech-óriás saját korábbi elnöke, Sean Parker is kikelt a vállalat ellen: tudatosan, pszichológiai trükkökkel szerkesztik olyanra a platformot, hogy az emberek minél több időt töltsenek rajta, ezzel akár már szó szerint értett függőséget is kialakítva bennük. Ahogy Parker egy interjúban fogalmazott: „Isten tudja, mit csinál ez a gyerekeink agyával.”

Kedden 19 amerikai szervezettől közel 110 szakértő írt alá egy Mark Zuckerbergnek, a Facebook alapítójának és vezetőjének szóló nyílt levelet, amiben a Messenger Kids káros hatásaira hívják fel a figyelmét, és arra kérik, vonja vissza az applikációt.

A közösségi média használata fiataloknál depresszióra való hajlamosságot okozhat. Gyerekek, akik heti 6-9 órát töltenek ilyen platformokon, 47 százalékkal valószínűbben boldogtalanok a többiekhez képest. 10-12 éves lányoknál mutatták ki az összefüggést, minél több időt töltenek ilyen platformokon, annál valószínűbben alakul ki testképzavaruk. A Facebook és hasonlók használata alvászavarokkal is összefügg a tizenévesek közt. Ezeket, és további tudományos eredményeket sorol a nyílt levél, kitérve arra is, a közösségi média felületein gyakori zaklatásokra, vagy akár csak álhírekre is éppen az a korosztály a legérzékenyebb, amit most magához láncolni készül a Facebook.

Mint írják, még csak nem is egy valódi igényt szolgál ki a „gyerek-Facebook”, mindössze létrehoz egyet. A nyílt levél végén emlékeztetik Zuckerberget, ő maga mondta nemrég, hogy felismerte, a Facebook mennyi problémát okozhat, és „jobban fog igyekezni” – arra kérik, valóban tegyen is így.

A Facebook egy szóvivője reagált a vádakra. A The Daily Dot számára küldött nyilatkozatában írta, számos visszajelzést kaptak szülőktől, akik éjjeli műszak közben éppen a Messenger Kids segítségével tarthatják a kapcsolatot gyerekükkel, akár esti mesét olvasva nekik. Ahogy eddig, ezen túl is szakértők és családok bevonásával fognak dolgozni azon, hogy minél biztonságosabb és kellemesebb élmény legyen az általuk kínált új felület.

Szerző
2018.01.31 16:21

Nő a pánik Ankarában

Publikálás dátuma
2018.08.15 09:00
MENTIK A MENTHETŐT- Sorok kígyóznak a bankok előtt
Fotó: AFP/
Súlyos válság fenyegeti a pénzintézeteket. Részvényeik folyamatosan zuhannak, adósságállományuk eléri a 240 milliárd dollárt.
Minden jel arra vall, hogy az az akcióterv, amelyet hétfőn reggel ígért Recep Tayyip Erdogan elnök pénzügyminiszter sógora, Berat Albayrak, nem létezik. A tárcavezető ugyanis nem állt elő semmiféle konkrétummal. Albayrak csodaterve az lehetett, hogy Kuvaittól kér 1,8 milliárd dollár értékben pénzügyi segítséget. Mindez azért érdekes, mert Erdogan nem sokkal korábban közölte, nem akarnak megállapodást kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Miért érne többet a kuvaiti hitel Ankara számára? Azért, mert az IMF komoly strukturális változásokat követelne a folyósított pénz fejében, akár azt, hogy a jegybank emelje az alapkamatot. Erre azonban Erdogan nem hajlandó, már számos alkalommal kijelentette, hogy alacsony szinten akarja tartani ennek mértékét. Az országnak azonban súlyos árat kell fizetnie ezért: a líra további értékvesztése és mintegy 20 százalékos éves infláció lesz az eredménye. Kuvait nyújt segítő kezet Erdogannak? Aligha. Az Öböl-beli ország nem adott semmiféle konkrét ígéretet erre. Albayrak ezért – a Bloomberg értesülései szerint – más arab országoktól próbál komoly tőkére szert tenni. Egyértelmű, hogy egyre nagyobb a pánik a török vezetésben, s szavahihető terv nem is létezik a líra megmentésére. A török vezetés azonban a drámai pillanatokat is arra használja fel, hogy a vélt vagy valós „ellenségekkel” szemben hangolja a közvéleményt. Ibrahim Karagül, az erőteljesen kormánypárti Yeni Safak című lap főszerkesztője vezércikkében azt írta, a török nép „dicsőséges” harcra mozgósít az Egyesült Államokkal szemben. „Vége annak az időszaknak, hogy a nyugati tőke adjon instrukciókat, a félelem, elnyomás felé vezető út le van zárva”. A pénzügyi válság különösen érzékenyen érinti a török bankrendszert. A pénzintézetek részvényei öt éve nem zuhantak akkorát, mint ezekben a napokban. A külföldi befektetők egykori kedvence, a Garanti Bank részvényei például hétfőn 12,4 százalékkal estek vissza, a pénzintézet január óta értékének 55 százalékát vesztette el. A nagy zuhanás miatt fel kellett függeszteni a kereskedést az Akbank, a Yapi Kredi és az Isbank részvényeivel. A török államot az eladósodás nem fenyegeti, ám az elmúlt években a magánszektorban jelentősebb hiteleket vettek fel. A bankszektor adóssága 240 milliárd dollárra tehető, a teljes bankszektoré pedig 300 milliárdra. A líra zuhanásával azonban egyre nehezebb lesz visszafizetni a hitelállományt már csak azért is, mert elsősorban rövid lejáratú hitelekről van szó. Ha a bankok bajba kerülnének, az államnak kell közbelépnie, ennek a következményei azonban beláthatatlanok. Mivel a pénzintézetek kezdenek kifogyni a dollárból, szakértők arra számítanak, hogy a bankok hamarosan korlátozzák a deviza kivételét. Rendkívül fagyossá vált Ankara és Washington viszonya azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök a duplájára, 50 százalékra emelte a török acéllal szembeni importvámokat. Az amerikai elnök így torolta meg, hogy Törökország nem hajlandó szabadon engedni az amerikai lelkipásztort, Andrew Brunsont. S bár Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter jelezte, kész a tárgyalásokra z Egyesült Államokkal, a viszony mit sem javult. Erre utal, hogy Trump hétfőn rendeletet írt alá, amely megakadályozza Törökország számára amerikai fegyverek vásárlását. Ez F-35-ös vadászgépeket érint, amelyeket a vártnál hónapokkal később kaphat meg Törökország. A Törökországgal szembeni büntetőintézkedések hatásait az Európai Unió feszülten figyeli. A líra válsága az euróra is kihat. Peter Altmaier német gazdasági miniszter utalt arra, hogy a kereskedelmi háború lelassítja a gazdasági növekedést és bizonytalanságot teremt a piacokon. „Azt kívánjuk, hogy Törökország stabil és demokratikus ország legyen” – fejtette ki. Angela Merkel kancellár szintén azt közölte, hazája egy gazdaságilag virágzó Törökországot szeretne. Ankara és Berlin viszonya is feszült volt az eltelt két évben, ám az elmúlt hetekben mindkét fél tett lépéseket a viszony normalizálása érdekében.
2018.08.15 09:00
Frissítve: 2018.08.15 09:00

Háromszáz pap szexuális bűneire derült fény Pennsylvania államban

Publikálás dátuma
2018.08.15 08:55
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az áldozatok száma meghaladja az ezret – derült ki a főállamügyész jelentéséből, amely 70 évre tekint vissza.
Az amerikai Pennsylvania államban az elmúlt 70 évben több mint 300 katolikus pap követett el szexuális visszaéléseket, áldozataik száma meghaladja az ezret – állapítja meg jelentésében Josh Shapiro pennsylvaniai főállamügyész, aki egy keddi sajtóértekezletén hozta nyilvánosságra a dokumentumot. A 18 hónapon keresztül folytatott vizsgálat feltárta, hogy a legutóbbi visszaéléseket 2010-ban követték el, a legrégebbiek pedig hét évtizeddel ezelőttre nyúlnak vissza. A dokumentum jó néhány papot meg is nevez, néhány nevet azonban kitakartak, mert az érintettek az alkotmányban garantált jogukra hivatkozva nem járultak hozzá a nyilvánosságra hozatalhoz. A főállamügyész közölte: azon dolgoznak, hogy valamennyi felelőst megnevezzék.
„Az egyház vezetői és tisztségviselői rutinszerűen és céltudatosan játékosságnak, birkózásnak vagy nem megfelelő viselkedési formának írták le a történteket, holott egyik esetben sem erről volt szó. Gyermekeken elkövetett szexuális visszaélések voltak ezek, beleértve a nemi erőszakot is”
– fogalmazott Shapiro a sajtókonferencián.
A jelentés erőteljes bírálattal illette Donald Wuerl kardinálist, Washington érsekét is – aki korábban a pennsylvaniai Pittsburgh egyházkerületének vezetője volt –, mert elleplezte a visszaéléseket. Wuerl bíboros a jelentés nyilvánosságra kerülése előtt pár órával közleményben szögezte le, hogy „gondosan” járt el, mindig „tekintettel az áldozatokra”, és szem előtt tartotta azt is, hogy megelőzze „a jövőbeni visszaéléseket”.
„A jelentés emlékeztet azokra a súlyos kudarcokra, amelyeket az egyháznak el kell ismernie, és amelyekért bocsánatért kell esedeznie”
– hangsúlyozta.
A pennsylvaniai vádhatóság két, korábban már átvizsgált egyházkerület kivételével megnézte valamennyi pennsylvaniai egyházkerület több mint 500 ezer oldalnyi belső dokumentumait, feljegyzéseit, meghallgatott többtucatnyi tanút és sok papot is. Az egykori áldozatok arról számoltak be, hogy papjaik vagy kábítószerrel bódították el vagy más módon manipulálták őket, volt, aki elmondta, hogy amikor otthon elmesélte, mit műveltek vele, a szülei megverték, mert azt hitték, alaptalanul vádaskodik. Az áldozatok között akadtak olyanok is, akik a szexuális visszaélések idején tízévesnél is fiatalabbak voltak. 

„Lényegében védve voltak”

Sajtókonferenciáján Josh Shapiro kiemelte a rendőrök felelősségét is, akik nem egy esetben visszautasították a nyomozást, amikor kiderült, hogy papok a gyanúsítottak. A jelentés leszögezte, hogy
„a püspökök és a bíborosok lényegében védve voltak. Közülük sokakat, néhányat a jelentésben szereplők közül is, előléptettek.”
Shapiro hangsúlyozta: a bűncselekmények elleplezése gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy valamennyi egykori áldozatnak igazságot szolgáltassanak. Jelentésében a vádhatóság több javaslatot is tesz reformokra: például a pennsylvaniai törvénykezés megváltoztatására, az elévülés időtartamának meghosszabbítására vagy az egyház által gyakran védekezésül felhozott titoktartási kötelezettség szűkítésére.
2018.08.15 08:55
Frissítve: 2018.08.15 09:03