Megtorpant a használt lakások drágulása

Publikálás dátuma
2018.02.01 06:21
FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Megtorpant a használt lakások áremelkedése tavaly év végére: a KSH legfrissebb adatai szerint ez az ingatlantípus 2017 harmadik negyedévében 8,4 százalékkal drágult az előző év azonos időszakához képest. Ehhez hasonló mértékű drágulásra a használt lakásoknál utoljára 2014 utolsó negyedévében volt példa, azóta jellemzően két számjegyű volt az áremelkedés éves mértéke. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a használt lakások piacán az áremelkedés lassulása az idén tovább folytatódhat.

Az új lakások ugyanakkor jelentős mértékben - 12,2 százalékkal – drágultak. A portál adatai szerint a legnépszerűbb méretű, 50-70 négyzetméteres új lakások átlagos négyzetméterára január közepén Budapesten 673 ezer, Győrben 337 ezer, Debrecenben 396 ezer, Szegeden 383 ezer forint volt. Az új lakások nagyobb mértékű drágulása mögött részben a megnövekedett kereslet áll, másrészt az építési költségek is nőttek a munkaerőhiány miatt – magyarázza Balogh László.

A tavalyi év első kilenc hónapjában 95 ezer adás-vétel történt, ami 4 százalékos emelkedést jelent országos szinten. Budapesten ugyanakkor már stagnálás látható: itt egyre kevésbé vásárolnak az emberek lakást ilyen magas árakon. Így a 2015 és 2017 közötti 15-20 százalékos éves áremelkedés mértéke az idén már jóval szerényebb lehet – véli Balogh László.

Ami viszont a paneleket illeti: ezen ingatlantípus esetében egyenlőre nincsenek jelei a drágulás mérséklődésének. A Duna House adatai szerint a legmagasabb árak tavaly a fővárosban a korábban is az átlagnál drágább Vizafogón és Gazdagréten voltak, ahol az átlagos négyzetméterár meghaladta a 400 ezer forintot. A legnagyobb mértékben – négyzetméterenként átlagosan 80 ezer forinttal – a káposztásmegyeri panelek ára nőtt. Ez egy 50 négyzetméteres lakás esetében 4 millió forinttal is növelhette az árat – mutat rá Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. Az egyes lakótelepek árai között némiképp csökkent, de még mindig nagy a különbség: Vizafogó paneljei 50 százalékkal drágábban keltek el, mint a legolcsóbb Havanna lakótelep lakásai.

A használt lakásokat ugyanakkor javarészt fel is kell újítani: a panel épületekben található lakások kétharmadánál, a tégla lakások 60 százalékánál lenne szükség erre. Neuralgikus pont a hőszigetelés: a panelek 64, a téglalakások 61 százalékában vélik ezt szükségesnek a lakók, de a családi házak mintegy felénél is elkelne az új szigetelés – mutat rá a KSH adataira támaszkodó elemzésében az FHB Jelzálogbank. Megvizsgálták azt is, a szükségeshez képest milyen arányban tervezik elvégezni a lakók a felújításokat. Kiderült: a családi házaknál a szükséges fűtéskorszerűsítés 43 százaléka megvalósulhat, a paneleknél azonban csak alig 7 százaléka.

Szerző

Évi egymillió forinttal is megrövidíthetik a tanárokat - töltik a sztrájkalapot

Publikálás dátuma
2019.03.20 00:00

Fotó: Vajda József
Utoljára 25 ezer pedagógus szüntette be a munkát, most ezt a tömeget szeretnék megtöbbszörözni.
– Sajnos mi nem tudjuk megerősíteni, hogy hatalmas siker lenne a pedagógus életpálya-modell, mint ahogy azt nemrég Rétvári Bence államtitkár közölte. A valóságban nagyon komoly gondok vannak – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szabó Zsuzsa szerint az egyik legnagyobb probléma az óraszámok kérdése: a 22-26 órás felosztásban ugyanannyit keres az a tanár, aki heti 26 óra tanórát tart meg, mint aki 22-t. Azzal pedig, hogy a bérek vetítési alapját nem a mindenkori minimálbér teszi ki, jelentős összegeket vonnak el a pedagógusoktól. – Ennek tudatosítására létrehoztunk egy „bérnyomásmérőt”, amelyből kiderült például, hogy egy 31 éve a pályán lévő mesterpedagógus havonta bruttó 100 ezer forinttal kap kevesebbet annál, mintha a jelenlegi minimálbérhez lenne kötve a fizetése. Ez évente 1 millió 200 ezer forintos kiesést jelent számára. De egy pályakezdő is bruttó 50 ezerrel keres kevesebbet, pedig az ő támogatásuk, pályán tartásuk életbevágó lenne – fogalmazott az elnök. A Magyar Nemzet nemrég kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, jövőre 30 százalékos béremelésre számíthatnak a pedagógusok. Szabó Zsuzsa emlékeztetett: ez volt a PSZ álláspontja is a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésein. Viszont a szakszervezet azt is kikötötte, hogy a 30 százalékos emelés csupán az első lépés lehet, azt további bérfelzárkóztatásnak kell követnie annak érdekében, hogy legalább a kormányzati ciklus végéig elérje a tanárbérek vetítési alapja a minimálbér összegét. Erre a tanács következő, március 26-i ülésén várnak garanciákat. – Szeretnénk, ha megszűnne az időhúzás és érdemben is előrébb jutnánk. Az üléseken gyakran csak azt ismételgetjük, ami előzőleg már elhangzott. Ennek véget kell vetni. Ha március 26-án nem jutunk dűlőre, el kell döntenünk, mit lép a PSZ – mondta az elnök. Az egyik út a sztrájk, amelynek az előkészületei is megkezdődtek. A PSZ Országos Vezetősége nemrég arról döntött: 50 millió forintos sztrájkalap létrehozását javasolja a kongresszusnak; ebből támogatnák azokat a pedagógusokat, akik a sztrájk idejére nem kapnak bért. Elkezdték felmérni a sztrájkhajlandóságot is. Ebben a tekintetben nagy a szórás: vannak iskolák, ahol a tantestület szinte 100 százaléka sztrájkolna, máshol alig érzékelhető a sztrájkkészség. – Ez az eredményektől függően változhat, de abban biztos vagyok, tudjuk mozgósítani a kollégákat, ha szükség lesz rá – vélekedett Szabó Zsuzsa. Felidézte: a 2016-os sztrájkban mintegy 25 ezren vettek részt. Ha belevágnak egy hasonló akcióba, ezt szeretnék megtöbbszörözni. De egyelőre a PSZ bízik a tárgyalások sikerében.
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.03.20 00:00

A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:34

Fotó: Népszava
A tavaly az év magyarországi fájának választott, a Havas Boldogasszony-templomnál álló mandulafa több mint 45 ezer voksot kapott a nemzetközi online szavazáson.
A pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - tudatta közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden. A győztes tavaly az év magyarországi fája versenyének megnyerésével "kvalifikált" a kontinens-szintű megmérettetésre.
A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a pécsi fa 45 132 szavazatot kapott.
Az online szavazáson 14 "vetélytársat" maga mögé utasítva győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket:
A voksoláson, valamivel több mint 5000 szavazattal lemaradva, az oroszországi abramtsevói tölgy végzett második helyen.

Magyarország immár negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája címet.
Frissítve: 2019.03.19 21:51