Egy szívdobbanásnyi idő, és kész a diagnózis

Publikálás dátuma
2018.02.02. 13:55
Fotó: Vajda József
Egy tizedmásodperc alatt készít teljes körű felvételt a koszorúerekről és a szívről az ország legmodernebb szív-CT készüléke a Semmelweis Egyetemen. Ez a világon az első kifejezetten kardiológiai alkalmazásra fejlesztett CT, amelyet egyidőben két egészségügyi centrumba telepített a gyártó annak érdekében, hogy a centrumok munkatársai részt vegyenek a készülékhez tartozó kiértékelő szoftverek fejlesztésében.

Egy szívdobbanásnyi idő alatt készít teljes körű felvételt a koszorúerekről és a szívről az ország legmodernebb szív-CT készüléke a Semmelweis Egyetemen. Ez a világon az első kifejezetten kardiológiai alkalmazásra fejlesztett CT gépe, amelyet egyidőben két egészségügyi centrumba telepített a cég gyártója annak érdekében, hogy a centrumok munkatársai részt vegyenek a készülékhez tartozó kiértékelő szoftverek fejlesztésében.

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán most elhelyezett műszert az ott dolgozó gyógyítók ingyen kapták, a komplikáltabb eseteknél, vagy a magas pulzusszámú és/vagy szívritmus zavarral küzdő betegeknél ad gyors és pontos diagnózist – minderről Merkely Béla, az SE klinikai rektorhelyettese beszélt a sajtónak. A Cardiographe CT-vel egytized másodperc alatt tudják megvizsgálni az orvosok a teljes szívet és a koszorúereket. Egy ilyen eszköz életmentő, mint például annak a 17 éves fiúnak az esetében, akit - miután összeesett egy focipályán - kilencszer élesztettek újra. A fiatal sportolónak műszívet ültettek be, ritka, súlyos veleszületett koszorú érbetegséget diagnosztizáltak nála.  Az új CT az ilyen elváltozásokat is pillanatok alatt képes lesz fölismerni – mondta a Merkely Béla. Hozzátette: a fiatalembert azóta megoperálták, jól van.

A Semmelweis Egyetem városmajori klinikáján évente 2700 szív-CT készül jelenleg, ezek egy részét - leginkább a komplexebb, a korábbi készülékekkel nehezebben diagnosztizálható betegeket - az új Cardiographe CT-vel vizsgálják majd.

Szerző

Hospice-részleg Nyíregyházán

Publikálás dátuma
2018.02.02. 13:29
Forrás: Google Street View
Végstádiumban lévő, elsősorban daganatos betegek ellátására nyolcágyas hospice-részleg kezdte meg működését a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban februárban - informál az MTI a nyírségi városban tartott sajtótájéjoztatón elhangzottakról.

Adorján Gusztáv, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója az eseményen elmondta, a kórház onkológiai tömbjében, egy- és kétágyas kórtermekben indult el az ellátás, a betegeket várólista alapján veszik fel a részlegre.  A súlyos betegeket olyan csoport látja el, amelyben orvosok, ápolók, pszichológusok, mentálhigiénikusok és szociális munkások egyaránt dolgoznak - közölte a főigazgató. Az ellátás célja, hogy a lehetőségek szerint javítsák az ide került betegek életminőségét, enyhítsék testi és lelki szenvedéseiket, a hozzátartozóknak pedig támogatást nyújtsanak a betegség és a gyász terheinek elviselésében.

Vass Judit részlegvezető főorvos szólt arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014-ben a magyarországi daganatos halálozás az európai átlag felett volt, százezer lakosra vetítve 348-an halnak meg ebben a betegségben, míg az európai átlag 261 volt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a daganatos betegség a harmadik leggyakoribb halálok; évről évre egyre több ilyen megbetegedést regisztrálnak, ezért várhatóan mind több végstádiumban lévő daganatos betegnek lesz szüksége erre az ellátásra.

A becslések szerint a daganatos betegek húsz százaléka igényel ilyen ellátást. Magyarországon tavaly 94 intézményi és hospice-szolgáltató intézet működött, amelyek az elmúlt három évben nyolc-kilencezer beteget láttak el, de legalább 16 ezer betegnek lenne szüksége ilyen szolgáltatásra - mondta a főorvos.

A megyében ez az első ilyen jellegű fekvőbeteg-gyógyintézet, amelyben elindítják ezt a szolgáltatást. A mintegy 10 millió forintból kialakított hospice-részleget a tervek szerint később tovább bővítik a nyíregyházi Jósa András kórházban.

lásd még: Hospice-ház - Vihart kavart az államtitkár

Szerző

Pedig "nyugatinak" érzik magukat - Érdekes eredmények a V4 fiataljairól

Publikálás dátuma
2018.02.02. 12:40
A V4 vezetői Varsóban, 2017 június. Fotó: Wojtek Radwanski / AFP

Magukról és országukról a magyar fiatalok gondolkoznak a leginkább ellentmondásosan, derül ki a szlovákiai Globsec intézet kutatásából, ami a V4 fiataljainak világnézetét vizsgálta – tudósít a 444.hu.

A magyar 18-24 évesek közt 60 százalék foglal állást a liberális demokrácia mellett  – és egy autokrata rendszert 30 százalék támogatna. Ez az arány a 25-34 évesek közt – akiknek nem esett a teljes politikai szocializációjuk az Orbán-kormányok idejére – már egészen másképp fest: 75% a demokrácia mellett, 21% ellene. Itt csak 3% bizonytalan, míg a fiatalabbak közt ez az arány 10%.

Összehasonlításként, a többi V4-ország fiataljai közül a 18-24 évesek 60-70 százaléka választja a liberális demokráciát, 20 százaléka az autokráciát. Lengyelország szintén kilóga sorból, de ott is csak 26% gondolja úgy, hogy egy diktatórikus rezsim tenné a legjobbat országa jövőjének. A 25-34 éveseknél éppen fordítva áll a helyzet, mint itthon: már csak körülbelül 65% foglal állást a demokrácia mellett, és 26% ellene.

A politikai berendezkedésekre adott válaszok hasonló képet mutatnak, bár azok fényében kicsit meglepő is, hogy a magyar fiatalok nagy része úgy érzi, a nyugathoz tartozunk. 18-24 éveseknél ez 54% – másfél-kétszer annyi, mint bárhol máshol. A kelethez 8% sorolja az országot, a kettő közé 35% teszi. Az idősebbek közt már 48% látja úgy, kelet és nyugat között van valahol Magyarország. Ami feltűnő még, hogy a cseh és szlovák fiatalok nagyjából harmada nem akart vagy nem tudott erre a kérdésre válaszolni.

Az EU-t a magyar fiatalok nagyjából 60 százaléka támogatja és tíz százaléka látja rossznak, 30 százalék nem tudja. Legjobban a lengyelek örülnek az uniónak: mindkét korcsoportban háromnegyedük tartaná meg a tagságot.

A NATO-tagság 80% körüli támogatottságnak bír itthon. Itt Szlovákia lóg ki egyfelől, ahol 30% elhagyná a szövetséget, másfelől pedig ismét az – Oroszországgal szinte szomszéd – Lengyelország, ahol 90 százaléknál is többen érzik úgy, országuk biztonságához szükséges az Észak-atlanti Szövetség védelme.

Szerző