Idősebbek is elkezdhetik, sőt kezdjék!

Publikálás dátuma
2018.02.13 15:00
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Sokan emlékezhetnek a hajdani tévétorna címben idézett szlogenjére, ami nagyon is igaz, ugyanis sosem késő elkezdeni mozogni. A testedzés jótékony hatásait minden életkorban lehet érezni, az idősebb korban kezdett sportolásnál van azonban néhány tudnivaló, amire érdemes odafigyelni, hogy valóban használjon és véletlenül se ártson – mondta a Népszavának  Bicskei Izabella edző.

Már egyetlen alkalom is hasznos, ám a rendszeres mozgás számos jótékony hatása mellett arra is képes, hogy ellensúlyozza a szervezet – természetes – hanyatlását, csökkentse bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát és elősegítse a meglévők gyógyulását, valamint megőrizze a fizikai és szellemi teljesítőképességet. A sportorvos.hu által idézett kutatás szerint az edzetlen, mozgásszegény életmódot folytatók szívének teljesítőképessége a húszas évektől kezdve tízévente 8 százalékot csökken, a rendszeres testedzést végzők esetében ez a szám a fele, évtizedenként 4 százalék. Azt is megállapították, hogy a korábban mozgásszegény életmódot folytató idősek állóképessége már hat hónapos edzésprogram után is jelentősen javult.

A fájdalom nem jó kifogás

Nem kell nagy dolgokra gondolni és főleg nem hatalmas teljesítményt hajszolni, idősebb korban a legfontosabb, hogy a mozgás hatására jól érezzük magunkat – hangsúlyozta Bicskei Izabella. Az edző szerint a rendszeres mozgásnak minden életkorban ez lenne a fő célja Bizonyos kor fölött nincs olyan, hogy semmi nem fáj, legalább egy kis sérv kialakul, ami egyébként az izomgyengeség jele. A legfontosabb feladat az ízületek átmozgatása, ezek ugyanis beszűkülnek, ezáltal az izmok és a kötőszövet is be van „rozsdásodva”. Ezért az úgynevezett forgó ízületeket - csukló, a váll, a nyak, a csípő és a boka - célszerű minden reggel átmozgatni. Ezek azok, amelyek a kor előrehaladtával a leginkább fájni szoktak. A reggeli „beindításuk” is sokat tesz a fittség és a fájdalom enyhítése, valamint a megelőzés érdekében. A csípőízület edzésben tartása különösen fontos, mert egyrészt a sok ülés nyomot hagy rajta, másrészt csökkenthető a combnyaktörés kockázata.

Évtizedes fájdalom is elmúlhat

A napi átmozgatás megszokása utáni következő lépés lehet – alapos bemelegítés után - egy kis lassú séta, amelyet egy idő után tempósabb gyaloglás, akár Nordic walking, azaz speciális bottal és technikával végzett gyaloglás, és akár lépcsőzés is felválthat. A kirándulás, a kerékpározás és az úszás is jó választás lehet. Az edző kiemelte, nem számít a távolság és a szintidő sem, az a lényeg, hogy jólessen a mozgás. Előfordulhat, hogy már néhány hét után meglepve tapasztaljuk, enyhült az akár évtizedek óta meglévő, állandó fájdalom. Ilyen, edzésszerű tevékenységet hetente kétszer, esetleg háromszor is érdemes végezni, fontos, hogy ne legyen megerőltető, de járjon izomfáradással és tartson 35-40 percig. Bicskei Izabella arra is felhívta a figyelmet, hogy a fokozatosság elvének betartása, minden életkorban és minden sporttevékenység megkezdésekor az egyik legfontosabb szempont. Az alapoknál kezdjük, kis lépésekkel haladjunk: lassan, de folyamatosan terheljük a szervezetet. Figyeljünk a határainkat, amelyeket csak minimálisan feszegessünk, hiszen nincs elvárt teljesítmény, és amúgy is mindenkit saját magához kell mérni.

2018.02.13 15:00

Búcsúzott a női világelső az Australian Openen

Publikálás dátuma
2019.01.21 15:24

Fotó: AFP/ WILLIAM WEST
A 24. egyéni Grand Slam-címére hajtó Serena Williams 6:1, 4:6, 6:4-re legyőzte a világelső Simona Halepet az ausztrál nyílt teniszbajnokság nyolcaddöntőjében.
A fordulatos és időnként kiemelkedően magas színvonalú csata 1 óra 46 percig tartott, a 37 éves amerikai sztár tizedik találkozójukon kilencedszer verte meg a Roland Garros román címvédőjét, aki tavaly a döntőig jutott Melbourne-ben. A hétszeres ausztráliai bajnok Williamsre a nyolc között a cseh Karolina Pliskova vár.
Búcsúzott a kétszeres Grand Slam-győztes Garbine Muguruza is, a spanyol teniszező csak négy gémet nyert a cseh Karolina Pliskova ellen. A US Open-címvédő Oszaka Naomi fordulatos meccsen verte a 13. kiemelt lett Anastasia Sevastovát. Ellenfele az elődöntőbe jutásért az az Elina Szvitolina lesz, aki a 2017-es US Open-döntős Madison Keyst győzte le.
Az uraknál a regnáló világbajnok, negyedik helyen kiemelt Alexander Zverev számára ért véget a torna. A német játékos kétórás mérkőzésen kapott ki a 2016-ban wimbledoni elődöntős kanadai Milos Raonictól. Zverev vereségével továbbra sem javította meg eddigi legjobb Grand Slam-eredményét, a tavalyi Roland Garros-negyeddöntőt.
Befejezte szereplését a korábban Fucsovics Mártont búcsúztató Borna Coric is: a 11. helyen kiemelt horvát játékos a francia Lucas Pouille-tól kapott ki, aki korábbi öt nekifutása alkalmával meccset sem nyert az Australian Openen.
A játéknap két későbbi férfi mérkőzésén már nem borult a papírforma: a japán Kei Nishikori ötszettes, végletekig kiélezett csatában győzte le Pablo Carreno-Bustát, míg a szerb világelső Novak Djokovic négy játszmában verte az orosz Daniil Medvegyevet.
Ami pedig Babos Tímeát illeti, oldalán a francia Kristina Mladenoviccsal legyőzte a belga Kirsten Flipkens és a svéd Johanna Larsson duót, így címvédőként bejutott a torna negyeddöntőjébe.
Szerző
2019.01.21 15:24

A Földnek és az embereknek is jó, globális étrendet alkottak brit kutatók

Publikálás dátuma
2019.01.21 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Egészséges és a környezet megmentésének elősegítését is szolgálná az az étrend, amelyet londoni és harvardi kutatók ajánlanak minden földlakó számára.
Évente 11 millió korai halálozást lehetne megakadályozni azzal az étrenddel, amelyet londoni és harvardi kutatók állítottak össze. A harminc, étkezéssel foglalkozó tudóst tömörítő EAT-Lancet Commission nemzetközi szervezet az ajánlását az ENSZ egészségügyi szervezetének, a WHO-nak is benyújtja - írta a Mérce. 
A globális étrend egyszerre felel meg az egészséges étkezés elveinek és szolgálná a környezet megmentésének elősegítését, valamint enyhítené a vagyoni egyenlőtlenségek táplálkozásban való visszatükröződését is. Walter Willet, az étrenden dolgozó egyik harvardi professzor szerint bár elsőre nem tűnik változatosnak, sokféle módon lehet az ajánlott hozzávalókból ételt készíteni.
„Nem kemény megvonó diétázást javasolunk itt, olyan egészséges étrendet, ami egyszerre rugalmas és élvezhető is.”
A minden földlakó számára ajánlott étrend sok zöldséget, olajos és száraz magvakat, kevés húst, tojást és tejterméket tartalmaz. A kutatók szerint ha ezt mindenki követné, megoldhatóvá válna 10 milliárd ember fenntartható élelmezése is, nem kellene mezőgazdasági célból több földet lefoglalni, meg lehetne őrizni a vízforrásokat, lelassítható lenne az állatfajok kihalása és minimalizálhatóak lennének a klímaváltozás hatásai is.
Az ajánlás azért nem teljesen globális, Kelet-Ázsiában jóval kevesebb hal fogyasztását, Afrikában pedig a rostban gazdag zöldségek visszaszorítását javasolja, míg a szerzők szerint Európában és Észak-Amerikában a vöröshús-fogyasztás drasztikus csökkentésére lenne szükség. Ennek érdekében a kutatók a húsra kivetett jóval magasabb ÁFA bevezetését is javasolják. 
Az ideális bevitel napi 
  • 50 gramm mogyoróféléből,
  • 75 gramm babból, csicseriborsóból, lencséből, szemes zöldségekből,
  • 28 gramm halból,
  • 13 gramm, azaz heti egy tojásból,
  • 14 gramm vörös és 29 gramm csirkehúsból
  • 232 gramm teljes kiőrlésű gabonából, rizsből és
  • 50 gramm rostokban dús zöldségekből - répa, cékla - nyert szénhidrátokból, valamint
  • 300 gramm zöldség- ,
  • és 200 gramm gyümölcsféléből
tevődik össze, amelyet 
  • 31 grammnyi cukor és
  • 50 gramm olajféle - például olívaolaj - egészít ki.
2019.01.21 14:14
Frissítve: 2019.01.21 15:13