Elismerte az orosz külügy: több állampolgáruk is meghalt Szíriában

Elismerte az orosz külügyminisztérium kedden, hogy Oroszország és a Független Államok Közössége tagállamainak állampolgárai vesztették életüket nemrégiben egy katonai összecsapásban Szíriában, a sebesültek száma pedig több tucatra tehető. Közleményében az orosz külügyi tárca ugyanakkor leszögezte: az ütközetben sem az orosz fegyveres erők tagjai, sem azok műszaki eszközei nem vettek részt. A minisztérium szerint az érintettek segítséget kaptak az Oroszországba való visszatéréshez, és a tárca tudomása szerint "különböző egészségügyi intézményekben" kezelik őket.(MTI)

Szerző

"Komolytalan", hogy Szerbia osztozzon Koszovón

Publikálás dátuma
2018.02.20. 13:25
A szerb zászló színei egy belgrádi falon, középen Koszovó sziluettje. Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
Komolytalannak nevezte a Koszovó felosztására vonatkozó elképzeléseket Aleksandar Vucic szerb elnök, egyben közölte: április végén hozza nyilvánosságra a terület státusára vonatkozó saját elképzeléseit, tudósít az MTI. A viszony rendezése feltétele az EU-integrációnak, de még nem egyértelmű az Unió hozzáállása a kérdéshez.

Vucic a belgrádi Happy televízió hétfői késő esti műsorában beszélt Szerbia és Koszovó kapcsolatáról. Kiemelte, hogy „a komolytalan elképzelésekkel” – mint amilyen az utóbbi néhány hétben újra felmerült területfelosztás – nem foglalkozik, és már több javaslatot is „cafatokra tépett”, hiszen Szerbiának komoly célok felé kell haladnia. Hozzátette azt is, hogy nemcsak a felosztásra vonatkozó javaslatok érkeztek hozzá, hanem olyan elképzelések is, amelyek szerint Belgrádnak el kell ismernie Koszovó függetlenségét, de ezekkel sem kívánt foglalkozni.

A szerb elnök kiemelte: semmi olyanban nem kíván részt venni, ami háborúhoz vezethet, de semmiképpen sem azt fogja javasolni áprilisban, hogy a szerbek adjanak át minden területet a koszovói albánoknak.

A szerbek által kultúrájuk és vallásuk bölcsőjének tekintett, de túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni. Az utóbbi néhány hónapban Ivica Dacic külügyminiszter és Aleksandar Vulin védelmi miniszter többször is felvetette, úgy lehetne megoldani Koszovó státusának kérdését, hogy a területet felosztanák a szerbek és az albánok között, a többségében szerbek lakta északi rész Szerbiához kerülne, míg az albánok lakta rész maradna a független Koszovó, illetve akár Albániához is csatlakozhatna.

Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben kötötte meg a kapcsolatuk rendezéséről szóló megállapodást, ám az abban foglaltak közül eddig csak nagyon kevés valósult meg, az Európai Unió viszont a viszony normalizálásához köti a két ország európai integrációjának folytatását. Az Európai Bizottság legfrissebb bővítési jelentése szerint Szerbia 2025-re válhatna az EU teljes jogú tagjává, ám előtte mindenképpen rendeznie kell kapcsolatát Koszovóval. Noha Brüsszel soha nem mondta ki nyíltan, hogy a kapcsolat rendezése a függetlenség elismerését jelentené, egyes elképzelések szerint ez lehet az utolsó feltétel a csatlakozás előtt. Mindezek előtt azonban az Európai Unión belül is konszenzusra kell jutni, ugyanis a 28 tagállam közül öt, amely maga is jelentős, autonómiára törekvő kisebbséggel rendelkezik – Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország, Ciprus – sem ismerte el eddig önálló államként Koszovót.

Németország: "ez központi kérdés"
Sigmar Gabriel német külügyminiszter a Ramush Haradinaj koszovói miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: amennyiben Szerbia előrelépést szeretne elérni az európai integráció terén, Koszovó függetlenségét is el kell ismernie.
Belgrád szerint nem lenne tisztességes, ha Brüsszel hivatalosan is a csatlakozás feltételéül szabná ezt, hiszen öt uniós tagállam sem ismerte el a terület önállóságát. Gabriel viszont ígéretet tett arra, hogy Németország közbenjár azért, hogy minden tagállam elismerje Koszovót.

Szerző

„Gülenizmus”: újabb 170 letartóztatás Törökországban

Publikálás dátuma
2018.02.20. 10:41
Recep Tayyip Erdogan török államfő az elnöki palotában, egy hétfői ülésen. Fotó: KAYHAN OZER / ANADOLU AGENCY
Kedden újabb 170 ember, köztük 144 katona ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban a 2016-os puccskísérletre hivatkozva, tudósít az MTI.

Ők állítólag részei a Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette nemzetközi hálózatnak. Az érintetteket azzal is gyanúsítják, hogy telefonos kapcsolatban álltak olyanokkal, akik a gülenista mozgalmon belül török katonák „tanítómestereiként” tevékenykedtek.

Ankara szerint ugyanis a terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be a török államigazgatásba, így a haderőbe is, azzal a céllal, hogy megdöntsék az Erdogan-rezsimet. A 144 katonából többen jelenleg is szolgálatot teljesítenek, de vannak köztük nyugdíjasok és olyanok is, akiket az immár 19 hónapja tartó rendkívüli állapotra hivatkozva még korábban elbocsátottak állásukból.

Kedd reggelre 22 gyanúsítottat már előállítottak a hatóságok. A rendőrségi rajtaütések központja Isztambul és környéke, de a razzia további 37 tartományra kiterjed.

Süleyman Soylu török belügyminiszter legutóbbi beszámolója szerint mintegy másfél év alatt több mint 159 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 47 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek a haderő, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, az oktatás, a sajtó és más szektorok dolgozói közül azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-mozgalomhoz és a hatalomátvételi kísérlethez.

A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtják, hanem Gülen állítólagos támogatóit is. Az 1999 óta Amerikában élő hitszónok tagadja az összeesküvés vádját.

Szerző