"Komolytalan", hogy Szerbia osztozzon Koszovón

Publikálás dátuma
2018.02.20. 13:25
A szerb zászló színei egy belgrádi falon, középen Koszovó sziluettje. Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
Komolytalannak nevezte a Koszovó felosztására vonatkozó elképzeléseket Aleksandar Vucic szerb elnök, egyben közölte: április végén hozza nyilvánosságra a terület státusára vonatkozó saját elképzeléseit, tudósít az MTI. A viszony rendezése feltétele az EU-integrációnak, de még nem egyértelmű az Unió hozzáállása a kérdéshez.

Vucic a belgrádi Happy televízió hétfői késő esti műsorában beszélt Szerbia és Koszovó kapcsolatáról. Kiemelte, hogy „a komolytalan elképzelésekkel” – mint amilyen az utóbbi néhány hétben újra felmerült területfelosztás – nem foglalkozik, és már több javaslatot is „cafatokra tépett”, hiszen Szerbiának komoly célok felé kell haladnia. Hozzátette azt is, hogy nemcsak a felosztásra vonatkozó javaslatok érkeztek hozzá, hanem olyan elképzelések is, amelyek szerint Belgrádnak el kell ismernie Koszovó függetlenségét, de ezekkel sem kívánt foglalkozni.

A szerb elnök kiemelte: semmi olyanban nem kíván részt venni, ami háborúhoz vezethet, de semmiképpen sem azt fogja javasolni áprilisban, hogy a szerbek adjanak át minden területet a koszovói albánoknak.

A szerbek által kultúrájuk és vallásuk bölcsőjének tekintett, de túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni. Az utóbbi néhány hónapban Ivica Dacic külügyminiszter és Aleksandar Vulin védelmi miniszter többször is felvetette, úgy lehetne megoldani Koszovó státusának kérdését, hogy a területet felosztanák a szerbek és az albánok között, a többségében szerbek lakta északi rész Szerbiához kerülne, míg az albánok lakta rész maradna a független Koszovó, illetve akár Albániához is csatlakozhatna.

Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben kötötte meg a kapcsolatuk rendezéséről szóló megállapodást, ám az abban foglaltak közül eddig csak nagyon kevés valósult meg, az Európai Unió viszont a viszony normalizálásához köti a két ország európai integrációjának folytatását. Az Európai Bizottság legfrissebb bővítési jelentése szerint Szerbia 2025-re válhatna az EU teljes jogú tagjává, ám előtte mindenképpen rendeznie kell kapcsolatát Koszovóval. Noha Brüsszel soha nem mondta ki nyíltan, hogy a kapcsolat rendezése a függetlenség elismerését jelentené, egyes elképzelések szerint ez lehet az utolsó feltétel a csatlakozás előtt. Mindezek előtt azonban az Európai Unión belül is konszenzusra kell jutni, ugyanis a 28 tagállam közül öt, amely maga is jelentős, autonómiára törekvő kisebbséggel rendelkezik – Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország, Ciprus – sem ismerte el eddig önálló államként Koszovót.

Németország: "ez központi kérdés"
Sigmar Gabriel német külügyminiszter a Ramush Haradinaj koszovói miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: amennyiben Szerbia előrelépést szeretne elérni az európai integráció terén, Koszovó függetlenségét is el kell ismernie.
Belgrád szerint nem lenne tisztességes, ha Brüsszel hivatalosan is a csatlakozás feltételéül szabná ezt, hiszen öt uniós tagállam sem ismerte el a terület önállóságát. Gabriel viszont ígéretet tett arra, hogy Németország közbenjár azért, hogy minden tagállam elismerje Koszovót.

Szerző

„Gülenizmus”: újabb 170 letartóztatás Törökországban

Publikálás dátuma
2018.02.20. 10:41
Recep Tayyip Erdogan török államfő az elnöki palotában, egy hétfői ülésen. Fotó: KAYHAN OZER / ANADOLU AGENCY
Kedden újabb 170 ember, köztük 144 katona ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban a 2016-os puccskísérletre hivatkozva, tudósít az MTI.

Ők állítólag részei a Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette nemzetközi hálózatnak. Az érintetteket azzal is gyanúsítják, hogy telefonos kapcsolatban álltak olyanokkal, akik a gülenista mozgalmon belül török katonák „tanítómestereiként” tevékenykedtek.

Ankara szerint ugyanis a terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be a török államigazgatásba, így a haderőbe is, azzal a céllal, hogy megdöntsék az Erdogan-rezsimet. A 144 katonából többen jelenleg is szolgálatot teljesítenek, de vannak köztük nyugdíjasok és olyanok is, akiket az immár 19 hónapja tartó rendkívüli állapotra hivatkozva még korábban elbocsátottak állásukból.

Kedd reggelre 22 gyanúsítottat már előállítottak a hatóságok. A rendőrségi rajtaütések központja Isztambul és környéke, de a razzia további 37 tartományra kiterjed.

Süleyman Soylu török belügyminiszter legutóbbi beszámolója szerint mintegy másfél év alatt több mint 159 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 47 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek a haderő, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, az oktatás, a sajtó és más szektorok dolgozói közül azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-mozgalomhoz és a hatalomátvételi kísérlethez.

A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtják, hanem Gülen állítólagos támogatóit is. Az 1999 óta Amerikában élő hitszónok tagadja az összeesküvés vádját.

Szerző

Brüsszel bekeményít

Az eddiginél jóval szigorúbban kívánja megszűrni a közösségi oldalakon lévő tartalmakat az Európai Bizottság.

A közösségi oldalak kemény szűrésére tett javaslatot az European Digital Rights (EDRi) nevű polgárjogi szervezet a brüsszeli testületnek. Az illegális, illetve terrorcselekményekre ösztökélő tartalmakat a lehető leghamarabb, egy órán belül kellene eltávolítani – áll a jelentésben. Ez azt jelzi, hogy Brüsszel Berlintől vehet példát, a német kormány ugyanis már tavaly hasonló kezdeményezéssel állt elő.

A bizottság egyelőre nem kommentálta a Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülését. A brüsszeli testület azonban hozzátette, különösen fontosnak tartják az Európai Unió polgárainak a terrorista tartalmaktól, a jogellenes gyűlöletbeszédtől, illetve az álhírektől való megóvását. Az Európai Bizottság egyelőre alighanem azért nem kíván állást foglalni a kérdésben, mert a közösségi oldalak szűrése nyomán újra és újra vita alakul ki arról, mi az a határ, amelyet átlépve már a szólásszabadság kerülne veszélybe.

Az ajánlás szerint elsősorban a terrorista tartalmakat kellene kiszűrni, azt azonban nem definiálják precízen a szerzők, hogy ez alatt mit kell érteni. Ezeket egy óra alatt kellene jelenteni az üzemeltetőnek, s törölni őket, ami jóval rövidebb idő a Németországban érvényben lévő 24 órás időkeretnél. A szerzők szerint azonban azért van szükség a kivételes gyorsaságra, mert a veszélyes tartalmak már néhány óra alatt komoly károkat okozhatnak. A kezdeményezés bírálói azonban úgy vélik, így – a büntetés elkerüléséért - olyan tartalmakat is kitörölhetnek az üzemeltetők, amelyek nem tartalmaznak szélsőséges mondanivalót. Tény, ilyenre Németországban is volt példa, ahol a Twitterről és a Facebookról is eltávolítottak legális tartalmakat, köztük szatírákat, illetve a szélsőjobboldali német párt, az Alternatíva politikusainak megnyilvánulásait.

Az EDRi azonban más technológiákat is javasol az illegális tartalmak megjelenésének megakadályozására. A későbbiekben olyan szűrőt is alkalmazhatnak, amely már a feltöltéskor ellenőrzi az adott szöveget vagy fájlt, megakadályozva, hogy akár egyetlen pillanatra megjelenjen az adott közösségi oldalon. Egy ilyen szűrő használata azonban szintén számos kérdést vet fel, például azt, valóban képes-e értelmezni az adott szöveget. A német uniópártok, a CDU/CSU, valamint az SPD a koalíciós szerződésben rögzítették, hogy eltekintenek az ilyen szűrők használatától.

Drámai a Facebook visszaesése
Nem a Facebook szűrésével kapcsolatos tervekkel függ össze, hogy a közösségi oldal egyre kisebb vonzerőt jelent a fiatal generáció számára. Egy újabb, eMarketer nevű iroda kutatása múlt héten közzétett kutatása is egyértelműen megerősítette ezt a trendet, illetve arra a következtetésre jut, hogy ez a folyamat az eddig véltnél is gyorsabban halad. Az Egyesült Államokban 2017-ben a Facebook a 12-17 év közötti fiatalok 3,4 százalékát vesztette el. Az eMarketer szerint ez az arány sokkal drámaibb, 9,9 százalékos, ami 1,4 millió felhasználónak felel meg. A 25 év alattiak esetében pedig 2,8 millióra tehető a visszaesés. Ennek elsődlegesen az lehet az oka, hogy a fiatalok más vonzóbb alkalmazásokat találnak az egymással való kapcsolattartásra, például a Snapchatet, amelyen a bejegyzéseik automatikusan törlődnek. A trend nem áll meg, a cég becslései szerint 2018-ban a Facebook további 2,1 millió 25 év alattit veszít az Egyesült Államokban. A felmérés szerint 2019-től csökken a visszaesés mértéke, ám ekkortól is évente 2 százalékkal kevesebben használhatják a közösségi oldalt.