"Komolytalan", hogy Szerbia osztozzon Koszovón

Publikálás dátuma
2018.02.20 13:25
A szerb zászló színei egy belgrádi falon, középen Koszovó sziluettje. Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
Komolytalannak nevezte a Koszovó felosztására vonatkozó elképzeléseket Aleksandar Vucic szerb elnök, egyben közölte: április végén hozza nyilvánosságra a terület státusára vonatkozó saját elképzeléseit, tudósít az MTI. A viszony rendezése feltétele az EU-integrációnak, de még nem egyértelmű az Unió hozzáállása a kérdéshez.

Vucic a belgrádi Happy televízió hétfői késő esti műsorában beszélt Szerbia és Koszovó kapcsolatáról. Kiemelte, hogy „a komolytalan elképzelésekkel” – mint amilyen az utóbbi néhány hétben újra felmerült területfelosztás – nem foglalkozik, és már több javaslatot is „cafatokra tépett”, hiszen Szerbiának komoly célok felé kell haladnia. Hozzátette azt is, hogy nemcsak a felosztásra vonatkozó javaslatok érkeztek hozzá, hanem olyan elképzelések is, amelyek szerint Belgrádnak el kell ismernie Koszovó függetlenségét, de ezekkel sem kívánt foglalkozni.

A szerb elnök kiemelte: semmi olyanban nem kíván részt venni, ami háborúhoz vezethet, de semmiképpen sem azt fogja javasolni áprilisban, hogy a szerbek adjanak át minden területet a koszovói albánoknak.

A szerbek által kultúrájuk és vallásuk bölcsőjének tekintett, de túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni. Az utóbbi néhány hónapban Ivica Dacic külügyminiszter és Aleksandar Vulin védelmi miniszter többször is felvetette, úgy lehetne megoldani Koszovó státusának kérdését, hogy a területet felosztanák a szerbek és az albánok között, a többségében szerbek lakta északi rész Szerbiához kerülne, míg az albánok lakta rész maradna a független Koszovó, illetve akár Albániához is csatlakozhatna.

Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben kötötte meg a kapcsolatuk rendezéséről szóló megállapodást, ám az abban foglaltak közül eddig csak nagyon kevés valósult meg, az Európai Unió viszont a viszony normalizálásához köti a két ország európai integrációjának folytatását. Az Európai Bizottság legfrissebb bővítési jelentése szerint Szerbia 2025-re válhatna az EU teljes jogú tagjává, ám előtte mindenképpen rendeznie kell kapcsolatát Koszovóval. Noha Brüsszel soha nem mondta ki nyíltan, hogy a kapcsolat rendezése a függetlenség elismerését jelentené, egyes elképzelések szerint ez lehet az utolsó feltétel a csatlakozás előtt. Mindezek előtt azonban az Európai Unión belül is konszenzusra kell jutni, ugyanis a 28 tagállam közül öt, amely maga is jelentős, autonómiára törekvő kisebbséggel rendelkezik – Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország, Ciprus – sem ismerte el eddig önálló államként Koszovót.

Németország: "ez központi kérdés"
Sigmar Gabriel német külügyminiszter a Ramush Haradinaj koszovói miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: amennyiben Szerbia előrelépést szeretne elérni az európai integráció terén, Koszovó függetlenségét is el kell ismernie.
Belgrád szerint nem lenne tisztességes, ha Brüsszel hivatalosan is a csatlakozás feltételéül szabná ezt, hiszen öt uniós tagállam sem ismerte el a terület önállóságát. Gabriel viszont ígéretet tett arra, hogy Németország közbenjár azért, hogy minden tagállam elismerje Koszovót.

Szerző

Lövöldözés tört ki egy mexikói bárban, 13 ember meghalt

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:33

Fotó: AFP/ ANGEL HERNANDEZ
A támadásban hét férfi, öt nő és egy gyerek vesztette életét. A fegyvereseket még keresi a rendőrség.
Tizenhárom ember életét vesztette, amikor lövöldözés tört ki egy bárban a mexikói Veracruz szövetségi állam Minatitlan településén – írja a Reuters. A támadók péntek este jelentek meg a bárban, ahol éppen egy családi ünnepséget tartottak. A lövöldözésben hét férfi, öt nő és egy gyerek halt meg, négyen pedig megsérültek. Egyelőre nem tudni, a fegyveresek miért követték el a támadást. A férfi, akit kerestek a hatóságok közlése szerint egy bár tulajdonosa. Arról nincs információ, hogy ő a helyszínen volt-e a lövöldözés idején. A támadókat még keresik.

Európa dinoszauruszai közt a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:00
A klímaváltozás egyik szörnyű következménye: a NASA képe a mára már teljesen kiszáradt chilei Acuelo tavat mutatja be
Fotó: Facebook/NASA
Az európai környezetvédő szervezetek klímavédő hálózata (Climate Action Network – CAN) elkészítette a most záruló parlamenti ciklus klíma-szempontú értékelését. A pártcsaládok és képviselők rangsora tartogat néhány meglepetést.
Azon aligha csodálkozik bárki, hogy a nagy politikai tömbök közül a két magyar képviselővel - az LMP-s Meszerics Tamással és a párbeszédes Jávor Benedekkel - felálló Greens/EFA (Greens-European Free Alliance, köznapi nyelven a Zöldek) állt ki a legnagyobb, 84,9 százalékos arányban a klímavédelmet szolgáló lépések mellett. Jócskán lemaradva, 66,6 százalékkal a másik zöld-bal csoportosulás, a European United Left-Nordic Green Left (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) következik, közvetlenül mögöttük pedig – 61,5 százalékkal – a kisebbik nagy centrumpárt, a szocialista frakció (S&D), benne az MSZP és a DK képviselőivel. Aki a Fideszt a tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) helyezésére kíváncsi, a sor végén keresgéljen: a néppárt 14,3 százaléknyi klímabarát döntéssel az utolsó előtti helyre futott be, a legutolsó pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek tömörülése, a magyar kormánypárt lehetséges következő klubja lett kerek 10 százalékkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a képviselőik minden tíz éghajlatvédő javaslatból kilencet leszavaztak, vagyis ebben a klubban igazi klímagyilkosok dolgoztak öt éven át – de az EPP (és benne a Fidesz) sem lehet sokkal büszkébb az éghajlatvédelmi teljesítményére. A CAN az eredmények alapján három kategóriába – védelmezők, késleltetők és dinoszauruszok – sorolta az Európai Parlament (EP) pártjait. Az elsőbe értelemszerűen azok tartoznak, akiknek a tevékenysége optimális esetben hozzájárulhat az éghajlatváltozás megakadályozásához. Ebben a csapatban játszanak a magyarok közül a Greens-EFA és az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) képviselői. A késleltetők munkája nem lenne képes megakadályozni a klímakatasztrófát, legfeljebb csak későbbre tolni – itt nincs magyar érintett. A dinoszauruszok közé azokat sorolták, akik nem vesznek tudomást a klímaproblémáról, azaz – ha rajtuk múlik – úgy fogunk járni mint a kihalt őshüllők. Itt van magyar szempontból a legnépesebb mezőny a Fidesznek köszönhetően. A szervezet a nemzeti pártokat is sorba rendezte a Brüsszelben végzett munka alapján. Az élen az Együtt-Párbeszéd végzett (Jávor hivatalosan az ő színeikben került be az EP-be, 96 százalékos eredményéhez hasonlót európai összevetésben csak a francia Génération.s, a litván Farmerek és Zöldek Uniója, a holland állatvédők pártja és a német Kalózpárt tudott fölmutatni), második a DK, harmadik az LMP, negyedik az MSZP lett – mind a négy párt a védelmező kategóriába került. A lista túlsó végén a Fidesz dinoszauruszai szerénykednek 11 százalékos teljesítménnyel – ami azonban még mindig kimagasló a Jobbik nulla (!) százalékához képest. Nemzeti szinten némi meglepetésre Olaszországé és Spanyolországé lett a pálma – EP-képviselőik több mint fele „védelmezőként” szavazott az elmúlt öt évben –, az abszolút mélypontot pedig Szlovákia és Lengyelország jelenti: mindkét visegrádi ország kizárólag „dinoszauruszokkal” képviseltette magát az Európai Parlamentben. A hamarosan sorra kerülő EP-választásra tekintettel – Wendel Trio, a CAN vezetője annyit jegyzett meg: ha az európai konzervatív centrumpártok továbbra is hanyagolják a klímaproblémát, jó eséllyel európaiak millióinak szavazatát veszítik el. 
Frissítve: 2019.04.20 09:00