Ráfizetés az olimpiarendezés

Publikálás dátuma
2018.02.23. 06:51
Fotó: AFP/Louisa Gouliamaki
Minimum másfélszeresre emelkedő költségek és nem realizálódó bevételek jellemzik a nyári és téli játékok lebonyolítását.

A Bloomberg 2012-ben készített tanulmánya a mai napig érvényes: az újkori olimpiák történetében egyedül az 1984-es Los Angeles-i nyári játékokat sikerült nyereségesen megrendezni. Az ok egyszerű: csak az amerikai város pályázott egyedüliként a rendezésre, ezért megváltoztak az erőviszonyok. Nem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) diktálta a feltételeket, hanem az amerikaiak mondták meg, mit tudnak nyújtani. A NOB pedig kénytelen volt mindent elfogadni, ellenkező esetben elmaradt volna az olimpia.

Los Angeles nem épített annyi új létesítményt, amennyit a NOB szeretett volna, a 40 ezer luxusszállodai férőhelynél is kevesebbet biztosított, és a jegyeladásokból, televíziós közvetítések jogdíjaiból is kevesebb jutalékot fizetett vissza, mint mások. A NOB a közvetítési jogdíjak több mint felére tart igényt, de részesedést kell fizetniük a házigazdáknak a jegyeladások után is. Az egyéni bánásmódot kiharcoló Los Angeles gazdasági szakértők becslése szerint 232 millió dollár profitra is szert tehetett.

Pénzügyileg nem zárt pozitívan Barcelona (1992) és a téli olimpiát rendező Salt Lake City (2002), azonban a felépített létesítményeket a játékok után is tudták használni, a katalán fővárosban ráadásul jelentősen nőtt a turisták száma az olimpiát követő években, köszönhetően annak a hatalmas reklámnak, amit a játékok jelentettek.

Az egyik legszélsőségesebb ellenpélda Athén, a 2004-es nyári olimpiára épült 22 új sportlétesítményből egyetlen egyet tudnak a görögök a mai napig nyereségesen üzemeltetni. A játékok okozta negatív pénzügyi mérleg az ország gazdaságát is megroppantotta, 12 milliárd dolláros ráfizetéssel zártak a görögök. A legtöbbet, majdnem 37 milliárd dollárt Peking (2008) bukott a nyári olimpiával: a kínai főváros 3,6 milliárdos bevételével szemben 40 milliárd dollár kiadás állt. Ehhez képest négy évvel később London „kifejezetten jól járt” az 5,2 milliárd dollár bevétellel (18 milliárd dollár elköltése mellett).

Athén - Nem mindig térül meg az anyagi áldozat és a rendezésbe fektetett munka Fotó: AFP/Gabriel Bouys

Athén - Nem mindig térül meg az anyagi áldozat és a rendezésbe fektetett munka Fotó: AFP/Gabriel Bouys

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tanulmánya arra hívta fel a figyelmet, hogy tévedés azt gondolni, az olimpia vonzza a turistákat. Ennek pont az ellenkezője igaz a legtöbb esetben. Sydney (2000) és Vancouver (2010) mérsékelt emelkedést ért el , Pekingben, Salt Lake Cityben és Londonban a korábbi évekhez képest csökkent a turisták száma, akiket nem érdekelt az olimpia, a játékok évében inkább nem utaztak el ezekbe a városokba, mert tartottak a tömegtől és a drága áraktól. Az olimpiai helyszíneken és vonzáskörzetükben átlagosan 60 százalékkal emelkedtek az árak, a hotelek, éttermek dolgozóinak fizetése azonban általában nem változott, ezért az olimpia inkább a munkáltatóknak volt jó üzlet és nem az alkalmazottaknak.

Nem maradt pénz a paralimpiára
A szöuli játékok - 1988 - óta a nyári olimpiát és a paralimpiát egy helyszínen rendezik, 1992-től ez igaz a téli játékokra is. A paralimpia általában két és fél-három héttel az olimpia befejezése után kezdődik. Két évvel ezelőtt Rióban olyasmi történt, amire korábban nem volt példa: a szervezőbizottság a paralimpiára elkülönített forrást is elköltötte az olimpia megrendezésére. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság öt héttel a rajt előtt értesült arról, hogy nem biztosított a gazdasági háttér a világ legjobb fogyatékkal élő sportolóinak seregszemléjére. A brazil kormány nyújtott gyorssegélyt a szervezőknek, hivatalosan 68 millió eurót. Brazil lapok szerint az összeg ennek a többszöröse volt.

Szocsi drágább, mint a többi téli játékok összesen

Egy-egy téli olimpia megrendezése jelentősen olcsóbb, mivel kevesebb a sportoló - 2500 induló áll szemben a nyári olimpián résztvevő több mint tízezerrel -, és a sportág is, ezért nincs szükség annyi létesítményre sem. Grenoble volt az első város (1968-ban), amely 2,6 milliárd dollárral átlépte az 1 milliárdos határt. Utána Nagano még drágábban rendezett, legközelebb viszont csak 1988-ban Calgary volt ismét drágább 1 milliárd dollárnál, a közbeeső években 260-510 millió dollár között változott a rendezési költség.

A 2014-es téli olimpia rendezői két és félszer annyit költöttek a rendezésre, mint a korábbi rekorder Fotó: AFP/Peter Parks

A 2014-es téli olimpia rendezői két és félszer annyit költöttek a rendezésre, mint a korábbi rekorder Fotó: AFP/Peter Parks

Nagano volt a következő házigazda (szintén Japán), amely 20 milliárd dollárral 1998-ban komoly szintet ugrott, ezt az összeget azonban 2014-ig senki sem érte el, sőt, meg sem közelítette. Négy évvel ezelőtt azonban Szocsi 50,8 milliárd dollárt fordított a lebonyolításra, két és félszer annyit, mint a korábbi rekordot tartó Nagano. Egyetlen nyári olimpia sem került annyiba, mint Szocsi.

Münchenben volt az első milliárdos olimpia
 A játékok rendezési költsége első alkalommal 1972-ben Münchenben érte el az egymilliárd eurót, a bajor fővárosban ebből az összegből felépült az első metró is. Négy évvel később Montreal hatmilliárd eurót fordított a rendezésre, amihez komoly kölcsönöket kellett fölvennie a városnak. A hitel törlesztése harminc év alatt sikerült. Az oxfordi egyetem kutatásai szerint a barcelonai seregszemle kilencmilliárd euróba került, hat évvel ezelőtt a londoni házigazdák 13,5 milliárdot költöttek az olimpiára, 76 százalékkal többet, mint előzetesen tervezték. Ehhez képest Rió kifejezetten olcsó olimpiát rendezett, 2,7 milliárd euró volt a terv, 4,1 milliárdért sikerült lebonyolítani a játékokat.

Magyar karmester sikere Belgiumban

Publikálás dátuma
2018.02.23. 06:49

A mindössze 33 esztendős karmester, Madaras Gergely lesz 2019 szeptemberétől az Orchestre Philharmonique Royal de Liège (OPRL – Liège-i Királyi Filharmonikus Zenekar) zeneigazgatója. Ez Belgium legnagyobb szimfonikus zenekara, rendszeresen turnézik külföldön is, kiemelt hangversenyeit pedig – partneri viszonyuknak köszönhetően – világszerte közvetíti a Mezzo TV.

Madaras majdnem két évig tartó választási procedúrát követően lett az együttes történetének legfiatalabb és egyben első magyar zeneigazgatója. Megbízása három évre szól.

Madaras Gergely emellett 2013 óta a francia Orchestre Dijon Bourgogne zeneigazgatója, 2014 óta pedig a Savaria Szimfonikus Zenekar vezető karmestere. Kinevezésének híre nemzetözi visszhangot keltett, még a neves zenekritikus, Norman Lebrecht is beszámolt róla blogjában.Madaras vendégkarmesterként olyan együtteseket vezényel rendszeresen, mint a BBC Szimfonikusok, a BBC Filharmonikusok,az Orchestra Sinfonica Nazionale della RAI, a Deutsches Symphonie-Orchester Berlin vagy a Orchestre Philharmonique de Radio France. A közeljövőben a londoni Barbican színpadán vezényli a BBC Szimfonikusokat, fellép a tokiói Suntory Hallban és az új Párizsi Filharmóniában, és ő dirigálja a 2018-as Milano Musica fesztivál nyitókoncertjét is vezényli a milánói Scala színpadán.

Szerző

Magyar karmester sikere Belgiumban

Publikálás dátuma
2018.02.23. 06:49

A mindössze 33 esztendős karmester, Madaras Gergely lesz 2019 szeptemberétől az Orchestre Philharmonique Royal de Liège (OPRL – Liège-i Királyi Filharmonikus Zenekar) zeneigazgatója. Ez Belgium legnagyobb szimfonikus zenekara, rendszeresen turnézik külföldön is, kiemelt hangversenyeit pedig – partneri viszonyuknak köszönhetően – világszerte közvetíti a Mezzo TV.

Madaras majdnem két évig tartó választási procedúrát követően lett az együttes történetének legfiatalabb és egyben első magyar zeneigazgatója. Megbízása három évre szól.

Madaras Gergely emellett 2013 óta a francia Orchestre Dijon Bourgogne zeneigazgatója, 2014 óta pedig a Savaria Szimfonikus Zenekar vezető karmestere. Kinevezésének híre nemzetözi visszhangot keltett, még a neves zenekritikus, Norman Lebrecht is beszámolt róla blogjában.Madaras vendégkarmesterként olyan együtteseket vezényel rendszeresen, mint a BBC Szimfonikusok, a BBC Filharmonikusok,az Orchestra Sinfonica Nazionale della RAI, a Deutsches Symphonie-Orchester Berlin vagy a Orchestre Philharmonique de Radio France. A közeljövőben a londoni Barbican színpadán vezényli a BBC Szimfonikusokat, fellép a tokiói Suntory Hallban és az új Párizsi Filharmóniában, és ő dirigálja a 2018-as Milano Musica fesztivál nyitókoncertjét is vezényli a milánói Scala színpadán.

Szerző