Láz - Csillapítsuk vagy ne?

Publikálás dátuma
2018.02.23. 14:00
Illusztráció: Pexels.com
Az utóbbi években megváltozott az orvosok véleménye a lázcsillapításról, ártalmasnak gondolták, ma már úgy vélik, ha nem okoz rossz közérzetet, nem kell azonnal lenyomni, mert segít a szervezetnek legyőzni a vírusokat - mondta dr. Pintér Zsófia háziorvos a Népszavának.
Illusztráció: Pexels.com

Illusztráció: Pexels.com

A láz általában a szervezet reakciója valamilyen vírus vagy baktérium okozta fertőzésre. Önmagában nem betegség, hanem tünet. Fontos tudni, hogy van-e oka, ami akár lehet intenzív sportolás is. Ha nincs, nézzük át a bőrünket is, nem jelent-e meg valahol kiütés, piros folt, gyulladás.

Néhány éve már úgy vélik az orvosok, a lázat nem kell feltétlenül csillapítani. Régen a 37,5 Celsius fok fölötti hőmérsékletet már láznak minősítették és megszüntették. „Ma már ez megváltozott. 37 és 38 fok között hőemelkedésről beszélünk, 38-39 fok fölött enyhe, 39 fölött magas és 40 fölött pedig extrém magas a láz.” Csillapítani 39 foknál is csak akkor kell, ha a betegnek rossz a közérzete. Már bebizonyították, hogy nem igaz, hogy ilyenkor károsodnak a fehérjék vagy a szövetek. Ezzel szemben a láz segít a gyógyulásban, irtja például a vírusokat.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A háziorvos azonban hangsúlyozta, hogy nem kell lázasnak maradnia annak, aki rosszul érzi magát. Sok lázcsillapítót lehet recept nélkül kapni, ezeknél a hatóanyagra, amely általában paracetamol, érdemes figyelni, mert a túladagolása májkárosodást okozhat. Ne szedjük ugyanazt több változatban, de különbözőeket se kapkodjunk egymás után. Ebben is szemléletváltás figyelhető meg, régen ugyanis az orvosok, hogy ne kelljen négy-hat órát várni a különféle lázcsillapítók szedése között, különbözőeket is ajánlottak. Ez azonban nem javallott, csak akkor érdemes lázcsillapítót váltani, ha nem használ.

Hűtőfürdő gyógyszer helyett

Próbáljuk először hűtőfürdővel csökkenteni a test hőmérsékletét. Fontos, hogy normál hőfokú – 31 foknál nem hidegebb - vízbe üljön be a beteg és locsolgassa magát. A priznic, azaz a test hideg vizes törölközőbe tekerését ma már nem szokták javasolni, mert a nagyon drasztikus módszer akár remegést is kiválthat, amivel csökkentés helyett tovább emeli a hőfokot.

Kell orvoshoz menni?
Ha a láz nem tart tovább, mint három nap és nincs más, riasztó tünet, nem kell orvoshoz menni. Ha azonban például a gyereknek megváltozik a bőrszíne: piros, szürkés vagy sápadt lesz, kiütések vagy foltok jelennek meg rajta, jobb megmutatni a háziorvosnak.



Szerző

Fogy a magyar, mondja büszkén a kormány

Publikálás dátuma
2018.02.23. 13:19
Illusztráció: Shutterstock
Ha a kevesebb gyerekre vágyó vagy szülni később akaró nők elmennek az országból, mindjárt megjavul a gyerekvállalási kedv - hiszen ha kevesebb lány és asszony marad az országban, egyből több csemete jut egyre. Az más kérdés, hogy csak a statisztika szépül, a születési adatok nem javulnak.

„Bizakodásra ad okot, hogy évek óta folyamatosan nő a gyermekvállalási kedv Magyarországon”, jelentette örömmel Novák Katalin, aki szerint a teljes termékenységi arányszám (TTA) 2010-ig folyamatosan csökkent, majd a 2011-es 1,23-os mélypont után 2017-re 1,5-re nőtt. Ez „több mint 20 százalékos emelkedést jelent”, büszkélkedett az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Csakhogy tévedett: a növekedés valójában a kivándorlást, a fiatalok számának csökkenését tükrözi.

Novák egyszerűen annyit mondott, a teljes termékenységi arányszám (TTA) arról szól, hogy átlagosan hány gyermek van egy családban – ám ez nem teljesen igaz. A teljes termékenységi arányszám ugyanis egy elvi mutató. Abból indul ki, hogy amennyiben a mérés időszakának termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet. Ez a szám valóban nőtt, mutatja ezt a Világbank által összeállított (sajnos csak 2015-ig terjedő) ábra is:

Világos ugyanakkor, hogy míg az EMMI boldog bizakodásra szólít fel minket az „arányaiban” egyre több gyerek miatt, a tényleges születések száma közel sem növekedett azzal a 20 százalékkal, amit Novák említett.

Magyarországon a születések száma 1999 után egy évtizedig 95 és 100 ezer fő közötti szinten stagnált. 2009-ben még 96 ezren születtek, ezután azonban durva zuhanás indult: alig két év alatt, 2011-re 88 ezerre esett vissza a születési szám. 2010 óta ismét stagnálásról beszélhetünk, csakhogy a korábbinál lényegesen alacsonyabb szinten: évente 88 és 91 ezer gyerek születik. 2016-ban korszakosan magas, 93 ezer volt ez a szám, aztán 2017-ben megint csak 91 600.

Az olvasónak ismét csak a Világbank ábrájával kell beérnie; a számok eltérnek ugyan a KSH adataitól, de a trendek jól kivehetőek. A születések száma 1990-2015, ezer főben:

A '90 utáni évtizedet is hozzávéve, a táblázatokat összevetve látható, a születések száma és a teljes termékenységi arányszám jellemzően együtt mozgott 2012-ig. Azonban az elmúlt néhány évben a két mutató egyre jobban elvált egymástól. Ennek az az oka – derül ki a KSH egy dokumentumából –, hogy 2012-t követően egyre gyorsabban fogy azon nők száma az országban, akik körében alacsonyabb a gyermekvállalási kedv. Tehát egyre kevesebb anya vállalt ugyanannyi vagy kicsit több gyereket.

A magyarázat: már vagy 600 ezer fiatalt üldözött külföldre a Fidesz. Így a helyzet leegyszerűsítve a következő: ha két nőre egy születés jut, az kevésnek tűnik. De ha egyikük elmegy Angliába, akkor az az egy gyerek – arányaiban – már nem is olyan kevés. A KSH előrejelzései szerint a folyamat gyorsul: a teljes termékenység (TTA) már abban az esetben is látványosan fog emelkedni, ha a születések éves száma stagnálni, sőt, csökkenni fog. Bátran készüljünk fel tehát a kormány áradó családügyi jó-híreire: fogy a magyar.

KSH: tavaly negyvenezerrel csökkent Magyarország népessége
A 2011. évi népszámlálás alapján a népesség becsült száma - a nemzetközi vándorlás figyelembevételével - 9 millió 771 ezer fő volt 2017 végén, írja az MTI-nek eljuttatott közleményében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tavaly 91 600 gyermek született, ami 1463-mal kevesebb, mint 2016-ban. Tavaly 131 700-an haltak meg, 4647-tel többen mint egy évvel korábban. A halálozások számának emelkedése, valamint a születések számának csökkenése következtében a természetes fogyás 18 százalékkal nőtt: a 2016. évi 33 990-nel szemben 40 100 fő volt.
A 2017-ben megkötött 50 600 házasság 1205-tel kevesebb volt az egy évvel korábbinál.

Szerző

Felcsúton is megjelent Tiborcz barátja

Publikálás dátuma
2018.02.23. 12:55

Orbán Viktor miniszterelnök faluja sem marad ki a közvilágítási botrányból a Magyar Nemzet szerint, ugyanis Felcsúton is az a társaság, a Sistrade Kft. adott tanácsokat a közvilágítás korszerűsítésére, amely a kormányfő vejéhez köthető Elios-botrányban is jelentős szerepet játszott. A lap azt is kiderítette, hogy Hamar Endre cége üzemelteti is a közvilágítási rendszert a Mészáros Lőrinc polgármester által vezetett faluban. 

Felcsúton 2016-ban és 2017-ben korszerűsítették a közvilágítást, ekkor cserélték le a hagyományos izzókat LED-es lámpákra. Mindez Felcsút önkormányzatának honlapjára feltöltött dokumentumokból derült ki. A közvilágítás korszerűsítésére pedig az OLAF-jelentésben sűrűn emlegetett Sistrade Kft. készített javaslatokat. A cég szerepe azért különösen érdekes, írta a lap, mert tulajdonosa, Hamar Endre ellen az OLAF-jelentés szinte konkrét vádiratot fogalmazott meg.

A milliárdos Mészáros Lőrinc vezette falu két lépcsőben modernizálta a közvilágítást. Először 259 közterületi lámpát cseréltek le LED-esre, majd  további 96 világítótesttel bővítették a LED-es rendszert. A dokumentumokból kiderült az is, nem csupán javaslatokat tett Hamar Endre cége, de a Sistrade Kft. üzemelteti is a felcsúti közvilágítást. Mészáros Lőrinc 2016. novemberi előterjesztésében azt írta: „A rendszer felmérésére, a korszerűsítés műszaki paramétereinek kidolgozására megkerestük a rendszerünket jelenleg üzemeltető Sistrade Kft.-t, amely az előterjesztésemhez csatolt felmérési dokumentumokat készítette el.” Mészáros javaslatát ellenvetés és kérdés nélkül fogadta el a felcsúti képviselő-testület, így meg is kezdték az előkészítést.

Mivel a közbeszerzési értékhatárt nem érte el a beruházás, három cégtől kértek be ajánlatot az első kör lámpáira. Az Elios nem volt köztük, vélhetően az OLAF-vizsgálat miatt - tette hozzá a Magyar Nemzet. A legkedvezőbb ajánlatot az U Light Kft. adta, ezért Mészáros Lőrinc a cég 13,2 millió forintos ajánlatának elfogadását javasolta, amit hozzászólás és ellenszavazat nélkül egyhangúlag el is fogadtak. 2016 novemberében aláírták a szerződést, vagyis a Sistrade javaslata és a szerződés megkötése közt mindössze három hét telt el. 2017 nyarán szinte ugyanez a forgatókönyv játszódott le a második ütemben. Ugyanattól a három cégtől kértek árajánlatot a 96 lámpatest cseréjére. A műszaki paramétereket szintén Hamar cége dolgozta ki a rendszer üzemeltetőjeként, és ugyanaz a társaság – a U Light Kft., illetve annak egy leánycége – lett a befutó. A megállapodás 2017 szeptemberében kötötték meg.

Ismert, Hamar Endre cége, a Sistrade fontos szerepet játszott a legtöbb olyan közvilágítási tenderen, ahol az Elios nyert. Ez a cég készítette az önkormányzatoknak a közvilágítás korszerűsítésére kiírt pályázatok műszaki tanulmányait, amelyeket úgy írtak meg, hogy pontosan megfeleljenek az Elios későbbi ajánlatának, vagy fordítva: hogy az Elios ajánlata megfeleljen a követelményeknek. Az unió csalás elleni hivatala, az OLAF súlyos állításokat fogalmazott meg Hamar, illetve cége kapcsán. Tiborcz István jó barátja ugyanis nem csak a Sistrade tulajdonosa, de épp az ominózus időszakban résztulajdonos volt az Eliosban is. Ezt az összeférhetetlenséget utóbb megszüntették, ám Hamar azóta is üzlettársa Tiborcz Istvánnak.

A 24.hu-nak név nélkül nyilatkozó egyik alvállalkozó azt állította, Tiborcz-cal sosem tárgyalt, mindig Hamar Endrével kellett egyeztetnie. A portál szerint az OLAF-jelentésnek van egy olyan része, amely a csalás módszertanát magyarázza el. 17 pályázat esetében ugyanaz volt a módszer: a tendereket az Eliosra szabták, egy utolsó pillanatban történt módosítással megemelték az izzók élettartamát, így sokkal több pénzt számíthattak fel költségként, miközben a pályázat mégis megfelelt a hivatalos elvárásoknak. Ugyanakkor az ár alátámasztására szolgáló független ajánlatok fiktívek voltak, egy kivételével mind pontosan 5 és 7 százalékkal az Eliosé fölé árazva.

Ez azt mutatja az OLAF szerint, hogy a csalás mögötti főszervezők nem a pályázatok kedvezményezettjei – az önkormányzatok – voltak, hanem a tanácsadók és a mögöttük álló emberek. E cégek és személyek között pedig első helyen Hamar Endre kapcsolataival foglalkozik a jelentés. Ugyanis, mint írtuk, nemcsak a pályázatok előkészítését végezte a Sistraden keresztül, egy másik cégen keresztül tulajdonos volt az Eliosban is. De felbukkant a pályázatok körül egy másik tanácsadó cége is, az Eupro Projektmenedzsment Kft.

Épp Hamar szerepe kapcsán tette meg azt a javaslatát az OLAF-jelentés a magyar hatóságoknak, hogy költségvetési csalás miatt indítsanak vizsgálatot, de a csalások szervezett módja miatt vizsgálják meg azt is, fennáll-e a bűnszervezetben való részvétel gyanúja.

Szerző